A napokban szerkesztőségünkbe érkezett panasz apropóján, mely szerint a baromfikereskedések olykor átejtik vásárlóikat – kakasokat adva el a beígért tojójércék helyett –, utánanéztünk, milyen mértékben elégedettek a gazdák a boltból vásárolt szárnyasokkal.
2011. szeptember 13., 18:142011. szeptember 13., 18:14
Körülbelül hathetes korban különböztethető meg a kakas a jércétől
Egy olvasónk a napokban felháborodott hangvételű levelet írt szerkesztőségünkbe, melyben kifejtette, hogy az idősödő gazdáknak naposcsibe vásárlásakor kakast adnak el tojótyúk gyanánt a baromfikereskedők. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az eladók így hazudozzanak vásárlóiknak – írta. Az általunk megkérdezett gazdák alátámasztották, hogy nem egyedi eset a panaszlevélben jelzett átverés – konkrétumokat viszont nem sikerült megtudni. Annyi azonban kiderült, hogy a probléma kellemetlen voltát fokozza a tény, mely szerint körülbelül hathetes korukban különböztethetők meg egyértelműen a hím és a tojó háziszárnyasok, így tehát, hetekkel a baromfivásár után döbbenhet rá a csalásra a rászedett kuncsaft.
A tulajdonosok válaszai alapján elmondhatjuk, hogy a vásárlók általában tisztában vannak a szóban forgó problémával, de eltérően vélekednek róla: vannak, akik – ismerőseik kellemetlen tapasztalatán okulva – csakis házi keltetésű szárnyasokat nevelnek, és nem fordulnának baromfikereskedéshez, mások viszont így is elégedettek a beszerzett állatokkal, mondván, „csak egészségesek legyenek”. A gazdák tapasztalatai szerint azonban a mesterségesen tenyésztett baromfi még csak nem is egészségéről, erőnlétéről híres. „Egyik évben keltetőgépes csirkéket vásároltam, a következőben házilag nevelteket. Míg az előbbiek sorra elhulltak, a kotló által kiköltöttek sokkal ügyesebbek, életrevalóbbak és ellenállóbbak voltak” – számol be egyik megkérdezettünk.
Egy helyi állatorvos adott magyarázatot a jelenségre: elárulta, hogy a nagyobb csirkefarmok kiválogatják és megtartják a legjobb tojójércéket, és csak a maradékot adják el a kereskedőknek, amelyek nem biztos, hogy tisztában vannak a nagyüzem politikájával. Azt is elmondta, hogy a baromfi ellenállósága szempontjából nem annyira a keltetés módja, mint inkább a csirkék fajtisztasága mérvadó. A keverék fajok ugyanis sokkal erősebbek és életrevalóbbak, mint fajtiszta társaik.
Szeptember 6. és 9. között ismét megszervezik a DOKLAVINA filmfesztivált Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Szellemileg sérült férfi rongálta meg egy évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Patkóban kiállított magyar címert. A család megtérítené a kárt, ám az nagyon költséges. A városháza abban bízik, hogy kevesebb pénzből is helyreállítható a szimbólum.
Változik a vízszolgáltatás Kányádon és Szentlászlón: október 1-jétől a Harvíz Rt. veszi át a szolgáltatást – tájékoztatott a Kányád Községi Polgármesteri Hivatal.
Szeptember 4–5. között ismét benépesül Székelyudvarhely népzene- és néptánckedvelőkkel: az idei Erdélyi Táncháztalálkozó középpontjában Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő és pedagógus öröksége áll.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
Újabb korszerű, minimálisan invazív sebészeti beavatkozást hajtottak végre sikeresen a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban.
Sikerült ártalmatlanná tenni azt a medvét, amelyik rátámadt egy jószágait legeltető férfire Homoródszentmárton és Recsenyéd közötti tisztáson csütörtök délután.
Emberre támadt a medve Homoródszentmárton és Recsenyéd között csütörtök délután.
Csúszhat a székelyudvarhelyi művelődési ház felújításának lezárása, mert a tervező egyelőre nem javította ki a hibás tűzvédelmi terveket. A város szerint emiatt akár hárommillió lejes pluszköltség is keletkezhet.
Gazdátlanul kószáló, a terményeket megdézsmáló lovak okoznak gondot Oklánd községben. Tavaly is előfordult hasonló eset, akkor befogták és Bákó megyébe szállíttatták a jószágokat – ha a helyzet nem javul, ez most sem lesz másképp.
szóljon hozzá!