
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A mindenkori magyar kormány kötelező feladata, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon, törődjön a magyar nemzet azon részeivel, amelyek nem a mai Magyarország területén élnek – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2023. szeptember 06., 18:272023. szeptember 06., 18:27
2023. szeptember 06., 19:332023. szeptember 06., 19:33
Potápi Árpád János a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023–2024-es programszakaszának megnyitóján, a magyar nemzetpolitikáról szóló eladásában azt mondta, erre azért van szükség, mert a magyar nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe, és így a magyar kormányoknak foglalkozniuk kell a Kárpát-medencei magyarsággal, felelősséget kell viselniük a diaszpóra magyarságáért is.
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Potápi Árpád János rámutatott, a 2010-et követő nemzetpolitikának köszönhetően indult meg a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, amelyek új lendületet adnak a diaszpórának és a szórványnak.
Az ösztöndíjasok a kiküldetés során közösségszervezéssel foglalkoznak, erősítik az identitástudatot az adott magyar közösség tagjaiban, valamint támogatják a közösségi életet – mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a programban részt vevők mindegyike
Potápi Árpád János hangsúlyozta, 2010 után jelentős nemzetpolitikai váltás következett, és szerinte az, hogy a kérdés a Miniszterelnökséghez került, a terület súlyát is kifejezi. „Nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy bárkit is eltaszítsunk magunktól, hiszen minden magyar számít és minden magyarra mi is számítunk, minden magyar ember fontos számunkra” – fogalmazott.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Az államtitkár szólt arról is, hogy a külhoni magyarok számára levélszavazással választójogot is biztosítanak a magyar állampolgársággal, amelyet már több mint 1 millió 175 ezren kaptak meg.
Így 50 ezerrel többen szavaztak, mint 2018-ban, és a voksolók 94 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta – mondta el. Potápi Árpád János kiemelte,
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010 és 2014 között meghozták azokat az alapvető törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzetpolitika keretrendszere. Elmondta azt is, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve, amellyel összefüggésben a nemzedékek közötti gondoskodásra és a nemzetrészek közötti kapcsolatra is kell gondolni.
Az ukrajnai háborúra kitérve Potápi Árpád János hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságot kötelessége támogatnia a többi nemzetrésznek.

Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik.
A programokról, támogatásokról szólva a többi között elmondta, hogy az elmúlt időszakban 5400 beruházást valósítottak meg, és a Szülőföldön magyarul program keretében az eddigi, évenkénti – pályázat útján elnyerhető – támogatás 22 400 forintról 100 ezerre emelkedik idén ősztől.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
1 hozzászólás