
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A mindenkori magyar kormány kötelező feladata, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon, törődjön a magyar nemzet azon részeivel, amelyek nem a mai Magyarország területén élnek – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2023. szeptember 06., 18:272023. szeptember 06., 18:27
2023. szeptember 06., 19:332023. szeptember 06., 19:33
Potápi Árpád János a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023–2024-es programszakaszának megnyitóján, a magyar nemzetpolitikáról szóló eladásában azt mondta, erre azért van szükség, mert a magyar nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe, és így a magyar kormányoknak foglalkozniuk kell a Kárpát-medencei magyarsággal, felelősséget kell viselniük a diaszpóra magyarságáért is.
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Potápi Árpád János rámutatott, a 2010-et követő nemzetpolitikának köszönhetően indult meg a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, amelyek új lendületet adnak a diaszpórának és a szórványnak.
Az ösztöndíjasok a kiküldetés során közösségszervezéssel foglalkoznak, erősítik az identitástudatot az adott magyar közösség tagjaiban, valamint támogatják a közösségi életet – mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a programban részt vevők mindegyike
Potápi Árpád János hangsúlyozta, 2010 után jelentős nemzetpolitikai váltás következett, és szerinte az, hogy a kérdés a Miniszterelnökséghez került, a terület súlyát is kifejezi. „Nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy bárkit is eltaszítsunk magunktól, hiszen minden magyar számít és minden magyarra mi is számítunk, minden magyar ember fontos számunkra” – fogalmazott.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Az államtitkár szólt arról is, hogy a külhoni magyarok számára levélszavazással választójogot is biztosítanak a magyar állampolgársággal, amelyet már több mint 1 millió 175 ezren kaptak meg.
Így 50 ezerrel többen szavaztak, mint 2018-ban, és a voksolók 94 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta – mondta el. Potápi Árpád János kiemelte,
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010 és 2014 között meghozták azokat az alapvető törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzetpolitika keretrendszere. Elmondta azt is, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve, amellyel összefüggésben a nemzedékek közötti gondoskodásra és a nemzetrészek közötti kapcsolatra is kell gondolni.
Az ukrajnai háborúra kitérve Potápi Árpád János hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságot kötelessége támogatnia a többi nemzetrésznek.

Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik.
A programokról, támogatásokról szólva a többi között elmondta, hogy az elmúlt időszakban 5400 beruházást valósítottak meg, és a Szülőföldön magyarul program keretében az eddigi, évenkénti – pályázat útján elnyerhető – támogatás 22 400 forintról 100 ezerre emelkedik idén ősztől.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
1 hozzászólás