
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A mindenkori magyar kormány kötelező feladata, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon, törődjön a magyar nemzet azon részeivel, amelyek nem a mai Magyarország területén élnek – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2023. szeptember 06., 18:272023. szeptember 06., 18:27
2023. szeptember 06., 19:332023. szeptember 06., 19:33
Potápi Árpád János a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023–2024-es programszakaszának megnyitóján, a magyar nemzetpolitikáról szóló eladásában azt mondta, erre azért van szükség, mert a magyar nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe, és így a magyar kormányoknak foglalkozniuk kell a Kárpát-medencei magyarsággal, felelősséget kell viselniük a diaszpóra magyarságáért is.
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Potápi Árpád János rámutatott, a 2010-et követő nemzetpolitikának köszönhetően indult meg a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, amelyek új lendületet adnak a diaszpórának és a szórványnak.
Az ösztöndíjasok a kiküldetés során közösségszervezéssel foglalkoznak, erősítik az identitástudatot az adott magyar közösség tagjaiban, valamint támogatják a közösségi életet – mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a programban részt vevők mindegyike
Potápi Árpád János hangsúlyozta, 2010 után jelentős nemzetpolitikai váltás következett, és szerinte az, hogy a kérdés a Miniszterelnökséghez került, a terület súlyát is kifejezi. „Nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy bárkit is eltaszítsunk magunktól, hiszen minden magyar számít és minden magyarra mi is számítunk, minden magyar ember fontos számunkra” – fogalmazott.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Az államtitkár szólt arról is, hogy a külhoni magyarok számára levélszavazással választójogot is biztosítanak a magyar állampolgársággal, amelyet már több mint 1 millió 175 ezren kaptak meg.
Így 50 ezerrel többen szavaztak, mint 2018-ban, és a voksolók 94 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta – mondta el. Potápi Árpád János kiemelte,
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010 és 2014 között meghozták azokat az alapvető törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzetpolitika keretrendszere. Elmondta azt is, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve, amellyel összefüggésben a nemzedékek közötti gondoskodásra és a nemzetrészek közötti kapcsolatra is kell gondolni.
Az ukrajnai háborúra kitérve Potápi Árpád János hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságot kötelessége támogatnia a többi nemzetrésznek.

Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik.
A programokról, támogatásokról szólva a többi között elmondta, hogy az elmúlt időszakban 5400 beruházást valósítottak meg, és a Szülőföldön magyarul program keretében az eddigi, évenkénti – pályázat útján elnyerhető – támogatás 22 400 forintról 100 ezerre emelkedik idén ősztől.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás