
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A mindenkori magyar kormány kötelező feladata, hogy a határon túli magyarsággal foglalkozzon, törődjön a magyar nemzet azon részeivel, amelyek nem a mai Magyarország területén élnek – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2023. szeptember 06., 18:272023. szeptember 06., 18:27
2023. szeptember 06., 19:332023. szeptember 06., 19:33
Potápi Árpád János a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023–2024-es programszakaszának megnyitóján, a magyar nemzetpolitikáról szóló eladásában azt mondta, erre azért van szükség, mert a magyar nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe, és így a magyar kormányoknak foglalkozniuk kell a Kárpát-medencei magyarsággal, felelősséget kell viselniük a diaszpóra magyarságáért is.
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Potápi Árpád János rámutatott, a 2010-et követő nemzetpolitikának köszönhetően indult meg a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program, amelyek új lendületet adnak a diaszpórának és a szórványnak.
Az ösztöndíjasok a kiküldetés során közösségszervezéssel foglalkoznak, erősítik az identitástudatot az adott magyar közösség tagjaiban, valamint támogatják a közösségi életet – mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a programban részt vevők mindegyike
Potápi Árpád János hangsúlyozta, 2010 után jelentős nemzetpolitikai váltás következett, és szerinte az, hogy a kérdés a Miniszterelnökséghez került, a terület súlyát is kifejezi. „Nem vagyunk olyan nagyon sokan, hogy bárkit is eltaszítsunk magunktól, hiszen minden magyar számít és minden magyarra mi is számítunk, minden magyar ember fontos számunkra” – fogalmazott.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Az államtitkár szólt arról is, hogy a külhoni magyarok számára levélszavazással választójogot is biztosítanak a magyar állampolgársággal, amelyet már több mint 1 millió 175 ezren kaptak meg.
Így 50 ezerrel többen szavaztak, mint 2018-ban, és a voksolók 94 százaléka a Fidesz-KDNP-t támogatta – mondta el. Potápi Árpád János kiemelte,
Az államtitkár szólt arról, hogy 2010 és 2014 között meghozták azokat az alapvető törvényeket, jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően létrejött a nemzetpolitika keretrendszere. Elmondta azt is, hogy 2023 a gondoskodó nemzet éve, amellyel összefüggésben a nemzedékek közötti gondoskodásra és a nemzetrészek közötti kapcsolatra is kell gondolni.
Az ukrajnai háborúra kitérve Potápi Árpád János hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságot kötelessége támogatnia a többi nemzetrésznek.

Hétfőn indul a megemelt összegű, bruttó 100 ezer forint értékű oktatási-nevelési és hallgatói támogatás utalása, amelyre azok a külhoni magyar gyerekek és fiatalok jogosultak, akik tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik.
A programokról, támogatásokról szólva a többi között elmondta, hogy az elmúlt időszakban 5400 beruházást valósítottak meg, és a Szülőföldön magyarul program keretében az eddigi, évenkénti – pályázat útján elnyerhető – támogatás 22 400 forintról 100 ezerre emelkedik idén ősztől.
Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás