Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:19

Márciusban Brassóban avatják a hokibajnokot

15:48

Ilyen volt Gyergyószentmiklóson az adóemelés elleni tiltakozás

15:30

Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen

15:20

Kulturális minisztérium: gyorsuló állagromlás előzte meg a szilágycsehi református templom tornyának összeomlását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Pogányvár: írásos feljegyzések hiányában csak a kövekre, leletekre hagyatkozhatnak

Mészkőhabarccsal épült a Pogányvár, közelében mészégető kemencét találtak a régészek

Fotó: Botár István

Több jel is arra utal, hogy a csíkrákosi Pogányvárat egykoron a Hargita-hegységen átvezető útvonalak felügyeletére építhették, ami megmagyarázná a településektől viszonylag távol eső helyét. A hegyi várromnál végzett régészeti kutatás eredményét pénteken mutatja be Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze 18 órától a csíkrákosi kultúrotthonban. A kutatás ugyanakkor nem zárult le véglegesen, maradt még felfedezni való a várromnál és környékén, így az ásatást idén folytatják.

Barabás Hajnal

2022. március 11., 15:362022. március 11., 15:36

Csíkrákostól nyugatra, hozzávetőleg nyolc kilométerre található a Pogányvár, amely a Hargita-hegység egyik sziklaszirtjére épült. Romjainál Csíkrákos község felkérésére, a Hargita megyei önkormányzat támogatásával a Csíki Székely Múzeum régészei kezdtek el ásatásokat végezni tavaly augusztusban. A lebonyolításban segített a Csíki Műemlékvédő Egyesület is. Mint Botár István régész elmondta, a nehéz terepen egy hónapot dolgoztak összesen, ezalatt négy szelvényt nyitottak a helyszínen, hogy választ kapjanak a vár építésének lehetséges történetére.

Tekintettel arra, hogy nem létezik írásos feljegyzés a vár építéséről, ezért csak a kövekre, a leletekre hagyatkozhatunk

– jegyezte meg Botár.

A hegyi várról a 19. századi szakirodalom már említést tesz, például Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében az alaprajzát is megrajzolta. Ő rabonbánok várának tartotta, azaz székely ősfejedelmek, ősvezérek várának. Ferenczi Sándor magyar régész is foglalkozott a témával a két világháború között, ő őskori várnak könyvelte el a Pogányvárat, amelynek szerinte országvédő, határvédő szerepe volt. A Csíki Múzeum 1950–60-ban ásatást is végeztetett a helyszínen Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi régész vezetésével. Ennek a feltárásnak az eredményeként megállapították:

egy őskori, dák vár maradványaira, helyére építették rá a Pogányvárat a 13–14. században. A két vár felépítése között 1200 évnyi idő telt el, és más-más nép, más-más kultúra teremtette.

Ő is határvédő erődítményként határozta meg a középkori vár funkcióját. Ezt azonban megcáfolta Benkő Elek keresztúri régész azzal az érvvel, hogy elrejtett, távol eső helyre építették, nem lehetett határvédő, inkább menedékvárként működhetett. Ezt az álláspontot képviselik a székelyföldi középkort kutató régészek is.

Fotó: Botár István

Botár István kifejtette, hogy a legújabb feltárással négy kérdésre szerettek volna választ kapni. Egyik céljuk volt leellenőrizni, hogy volt-e a várnak saroktornya, a másik, hogy alá tudják-e támasztani a vár dák kori előzményét. Harmadik feladat az alaprajz pontos bejelölése volt, a negyedik az őskori és középkori keltező leletek begyűjtése. Tőle tudjuk, hogy végül

a helyszínen végzett ásatáskor kiderült, a várnak volt egy nem szabályos, fektetett rombusz formájú saroktornya, amelyet egyszerre építették fel a kerítőfallal a 13. században.

A talált cserépedény-töredékek pedig dák kori múltjára jelentettek igazolást. „Nagy leletanyagot nem találtunk, látszott, hogy a toronynál korábban a földet több alkalommal felforgatták kincskeresők, hiszen az őskori cseréptöredékek egy része is a felső földrétegből került elő” – jegyezte meg a régész. Hozzátette, ez ma már bűncselekménynek számít az örökségvédelmi törvény szerint.

A vár alaprajza. Szabálytalan rombusz alakú saroktoronnyal • Forrás: Laczkó Nándor

Tekintettel arra, hogy a várat sziklaszirtre építették, a helyszínről be lehet látni egészen az alcsíki Csíkkozmásig. „Ha északra nem keretezné erdő, akkor szerintem egészen Csíkszentdomokosig is el lehetne látni. Úgy vélem, ha onnan messze el lehet látni, akkor a vár is jól látható lehetett távolról. Így egyre kevésbé hiszem, hogy mentsvárnak építették” – állapította meg az ásatás vezetője. Hozzátette, a vár eredete arra utal, hogy a környezetében már a 13. században sok falu, népes település kellett legyen legalább egy helyi nemességgel.

A vár megléte Madéfalva, Csíkrákos és akár Csíkmadaras létét is bizonyítja 100 évvel korábbról, hogy az első írásos emlékek 1333–1334-ből először említenék a csíki templomos falvakat

– húzta alá a felfedezés jelentőségét Botár.

Utak ellenőrzésére építhették

A régész ugyanakkor arra is kitért, hogy elsőre sem értették, hogy a 14. században miért nem újították fel, miért nem javították, és miért hagyták el a várat. A maradványok körül végzett terepszemle azonban további fontos elképzeléshez vezette az erődítmény rendeltetését tekintve. „Felhagyott régi utakat, csapásokat fedeztünk fel a környéken, régi térképeken figyeltük meg, hogy ezek az utak hová vezetnek. A vár mellett haladó út végig a gerincen elvezet a Küküllő völgyébe, Zeteváraljára” – osztotta meg a régész.

Fotó: Botár István

Mint kifejtette, ez az út egy nagyobb útvonalnak lehetett a része, amely összekötötte Erdélyt Moldvával. Szerinte a

várat tehát azért építhették, hogy felügyelje a Hargitán átvezető Olt-folyó és a Küküllő-folyó közötti útszakaszokat.

Feltételezése szerint a többi székely várnak is hasonló lehetett a rendeltetése. Mivel időközben a Hargita-hegyen át más útvonalakat kezdtek el használni, megszűnt a vár melletti út jelentősége, így az építmény fenntartása is okafogyottá válhatott.

Jövőbeli tervek

Arra a kérdésre, hogy véglegesen lezárult-e a kutatás, Botár István azt válaszolta, nem, idén szeretnék folytatni a feltárást.

Az ásatás utolsó napján felfedeztünk a vár külső részén egy mészégető kemencét, az építkezéshez ugyanis mészkőhabarcsot használtak. Ezt szeretnék ebben az évben feltárni, ugyanis általa a vár építésének kezdetéről pontosabb adatokat kaphatunk

– mondta. Ugyanakkor szeretnének egy lakóházra is szelvényt nyitni, amely utalna arra, hogyan élhettek ott. A szakmai kutatás eddigi eredményét március 11-én, pénteken 18 órától mutatja be először hivatalosan nagyközönség előtt Botár István régész a csíkrákosi kultúrotthonban. Ezzel egyidőben a Pogányvárról készült rajzfilmet is levetítik, amelyet a Legendárium csapata állított össze.