
Az otthonoktatásban részesülő gyereknek csak saját magának kell megfelelnie, nem másnak. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Akaratán kívül sok szülő vált az elmúlt hetekben saját gyerekének a tanítójává. Sok nehézség merül fel a családok életében az online oktatás terén, amely a hazai rendszerben jelentősen tananyagközpontú. Létezik azonban egy másfajta otthonoktatás, amelyet számos család saját elhatározásból választ, viszont ez lényegesen eltér a kényszerűségből bevezetett távoktatástól. Egyetlen közös pontot találtunk az otthonoktatás és a jelenlegi online oktatás között: időt kell hagyni az átállásra.
2020. április 23., 08:562020. április 23., 08:56
Egyre több család választja a otthonoktatás alternatíváját gyerekük nevelése, oktatása céljából. Romániában még nincs magántanulói státus, de a külföldi intézményeknél bejegyzett otthonoktatás elfogadott, a diplomák honosíthatók.
A marosvásárhelyi Zselyke most 16 éves, és kilencedik osztályos egy amerikai intézménynél, amely a tanuló saját fejlődési ritmusát követi, megválaszthatja, hogy akar-e minősítéseket, de nincs versengés a jegyekért, sokkal fókuszáltabban tud fejlődni, hiszen arra fekteti a hangsúlyt, ami őt érdekli.
Talán ebben látja a marosvásárhelyi család is a legnagyobb különbséget a mostani online oktatás és az általuk választott otthonoktatás között.
„A húgom gyereke most első osztályos, és látom, hogy mennyit kínlódnak otthon a jelenlegi helyzetben.
Nem tudnak egyáltalán másképpen tanulni most sem, ugyanaz kell, ami az iskolában kellett, csak most nincs, aki elmagyarázza a gyereknek. Egész napjuk arra ment rá, hogy a gyerek begyakorolja a szöveget, hogy mire lefilmezi, jó legyen, vagyis csak a tanítónak kell végig megfelelni. Ezzel szemben
– mondja Gyöngyvér, az otthontanuló Zselyke édesanyja. Hetedik osztály második félévétől vették ki lányukat a helyi iskolából, és íratták be egy amerikai intézmény otthonoktatási rendszerébe, mert évet kellett volna ismételnie, és nem fogadta be őt az osztályközösség – meséli az édesanya.
„Itthon a jegyek alapján ítélik meg a gyereket, és hiába tanulja meg valaki a leckét, de ha az osztályban, amikor feláll felelni, leblokkol, akkor mindenki gúnyolódik, hogy még ennyit sem tud elmondani, és az osztálytársak szünetben a tanár véleményét felnagyítva folytatják a gúnyolódást” – osztotta meg velünk az okokat az édesanya.
Az első lépés az átállás volt egyik rendszerből a másikba, és erre időt kell hagyni – meséli Gyöngyvér, hiszen ő maga sem tudta elképzelni, hogy másképp is lehet.
„Ragaszkodtam a tankönyvhöz, aggódtam, hogy mi lesz a matekkel, mert nem értünk hozzá, aztán elengedtünk tantárgyakat, és lényegében rengeteget tanul úgy, hogy konkrétan nem tanul tankönyvből, feladatokból.
Egy év volt ez az átállás, ennyi kellett, hogy én másként lássam, mert más, mint a hagyományos iskola. Számára könnyebb volt, ő vezetett rá, most is sokat tanulunk tőle, 16 évesen nagyon jól tudja, hogy mit akar. Fest, érdekli a művészet és a történelem, és mindennap maga dönti el reggel, hogy mivel szeretne aznap foglalkozni, hogyan tölti a napját.
Van olyan, hogy két napig nem is vesz könyvet a kezébe, vagy két napot csak a természetben tölt, a lényeg, hogy saját belső motivációja vezeti a fejlődésben, sokkal felszabadultabb így. Több önbizalma lett, könnyebben barátkozik, többet tud alkotni, jobban megtalálja önmagát. Ráadásul így még több alkalma van olyan csoportokba járni, ahol közös érdeklődésük van: önkéntes a színháznál, ahol jó baráti társasága van, járt táncolni, onnan is szerzett barátokat, de megvannak az óvodáskori barátai is” – mutatja be Zselykét az édesanyja.
Mivel még nincs kitaposott út a hazai otthonoktatás terén, nehezebb most az érettségire való felkészülés, azaz a családnak ki kell választania azt, hogy milyen vizsgát tegyen le a lányuk, melyiket fogadja el az egyetem, ahová menni szeretne.
„Tavalyelőtt márciusban foglalták törvénybe az otthontanulás vizsgarendszerét, mert akkor kezdtek el megjelenni itt is az első otthontanuló végzősök. A törvény szerint egy GED (General Education Development) nevű vizsgát ismernek el honosítva, de a Babeș–Bolyai és más nagyobb egyetemek a SAT (Scholastic Assessment Test) nevű, emelt szintű amerikai vizsgát ismerik el. Ezt kell kinyomoznunk, mert közben állandóan változnak itt a törvények. Lehetőség van még a magyarországi érettségire is, de az is hasonló az ittenire, csak ott nincs román nyelv.
A GED olyan teszt, ami szövegfelismerést tartalmaz: minden tantárgyból van egy kis kérdés, egy egyszerű matek, ezt kitölti, elküldi, és két óra múlva megvan a kiértékelés. Ezzel el lehet helyezkedni technikumokban, de az egyetemekre már kell az emelt szintű SAT-vizsga” – részletezi az édesanya, aki egy bukaresti családot ismer, ahol a 16 éves lány mindkét vizsgát letette, és fel is vették a zenekonzervatóriumba, államilag támogatott helyre.
A marosvásárhelyi család úgy véli, teljesen más a két oktatási rendszer, a hazai tanügyben mindenkinek ugyanaz a tananyag van felhagyva, pedig minden gyereknek más az érdeklődése, a tempója, és a tanító nem tud csak egyetlen gyerekre koncentrálni – mondja Gyöngyvér. Lánya véleményét tolmácsolva kifejtette, egyáltalán nem bánták meg a választásukat.
Mit takar az otthonoktatás?
Az otthonoktatás (angolul homeschooling) az oktatás olyan formája, ahol a gyermek nem jár óvodába, iskolába, azaz intézménybe, hanem otthon a szülei (vagy szülei által kiválasztott magántanárok) tanítják. Előfordulhat, hogy a gyermek lazán kapcsolódik az iskolához, például eljár délutáni szakkörökbe, motivált kiscsoportos foglalkozásokra. Az otthonoktatás oka és kivitelezése, azaz módszertana nagyon eltérő: lehet iskolához hasonlóan, bizonyos órarendet vagy hetirendet tartani, de létezik un. „unschooling" irányzat is, ahol teljes szabadságot adnak a gyermeki érdeklődésnek. Magyarországon az otthonoktatás magántanulói státusz keretében lehetséges: a diákot regisztrálják egy iskolába, ahol az igazgató a szülők kérelmére teljesen felmenti az óralátogatás alól. A magántanuló egy évben kétszer köteles vizsgázni. A felkészítés a szülők feladata, felelőssége. (Forrás: Wikipédia)
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!