
Az otthonoktatásban részesülő gyereknek csak saját magának kell megfelelnie, nem másnak. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Akaratán kívül sok szülő vált az elmúlt hetekben saját gyerekének a tanítójává. Sok nehézség merül fel a családok életében az online oktatás terén, amely a hazai rendszerben jelentősen tananyagközpontú. Létezik azonban egy másfajta otthonoktatás, amelyet számos család saját elhatározásból választ, viszont ez lényegesen eltér a kényszerűségből bevezetett távoktatástól. Egyetlen közös pontot találtunk az otthonoktatás és a jelenlegi online oktatás között: időt kell hagyni az átállásra.
2020. április 23., 08:562020. április 23., 08:56
Egyre több család választja a otthonoktatás alternatíváját gyerekük nevelése, oktatása céljából. Romániában még nincs magántanulói státus, de a külföldi intézményeknél bejegyzett otthonoktatás elfogadott, a diplomák honosíthatók.
A marosvásárhelyi Zselyke most 16 éves, és kilencedik osztályos egy amerikai intézménynél, amely a tanuló saját fejlődési ritmusát követi, megválaszthatja, hogy akar-e minősítéseket, de nincs versengés a jegyekért, sokkal fókuszáltabban tud fejlődni, hiszen arra fekteti a hangsúlyt, ami őt érdekli.
Talán ebben látja a marosvásárhelyi család is a legnagyobb különbséget a mostani online oktatás és az általuk választott otthonoktatás között.
„A húgom gyereke most első osztályos, és látom, hogy mennyit kínlódnak otthon a jelenlegi helyzetben.
Nem tudnak egyáltalán másképpen tanulni most sem, ugyanaz kell, ami az iskolában kellett, csak most nincs, aki elmagyarázza a gyereknek. Egész napjuk arra ment rá, hogy a gyerek begyakorolja a szöveget, hogy mire lefilmezi, jó legyen, vagyis csak a tanítónak kell végig megfelelni. Ezzel szemben
– mondja Gyöngyvér, az otthontanuló Zselyke édesanyja. Hetedik osztály második félévétől vették ki lányukat a helyi iskolából, és íratták be egy amerikai intézmény otthonoktatási rendszerébe, mert évet kellett volna ismételnie, és nem fogadta be őt az osztályközösség – meséli az édesanya.
„Itthon a jegyek alapján ítélik meg a gyereket, és hiába tanulja meg valaki a leckét, de ha az osztályban, amikor feláll felelni, leblokkol, akkor mindenki gúnyolódik, hogy még ennyit sem tud elmondani, és az osztálytársak szünetben a tanár véleményét felnagyítva folytatják a gúnyolódást” – osztotta meg velünk az okokat az édesanya.
Az első lépés az átállás volt egyik rendszerből a másikba, és erre időt kell hagyni – meséli Gyöngyvér, hiszen ő maga sem tudta elképzelni, hogy másképp is lehet.
„Ragaszkodtam a tankönyvhöz, aggódtam, hogy mi lesz a matekkel, mert nem értünk hozzá, aztán elengedtünk tantárgyakat, és lényegében rengeteget tanul úgy, hogy konkrétan nem tanul tankönyvből, feladatokból.
Egy év volt ez az átállás, ennyi kellett, hogy én másként lássam, mert más, mint a hagyományos iskola. Számára könnyebb volt, ő vezetett rá, most is sokat tanulunk tőle, 16 évesen nagyon jól tudja, hogy mit akar. Fest, érdekli a művészet és a történelem, és mindennap maga dönti el reggel, hogy mivel szeretne aznap foglalkozni, hogyan tölti a napját.
Van olyan, hogy két napig nem is vesz könyvet a kezébe, vagy két napot csak a természetben tölt, a lényeg, hogy saját belső motivációja vezeti a fejlődésben, sokkal felszabadultabb így. Több önbizalma lett, könnyebben barátkozik, többet tud alkotni, jobban megtalálja önmagát. Ráadásul így még több alkalma van olyan csoportokba járni, ahol közös érdeklődésük van: önkéntes a színháznál, ahol jó baráti társasága van, járt táncolni, onnan is szerzett barátokat, de megvannak az óvodáskori barátai is” – mutatja be Zselykét az édesanyja.
Mivel még nincs kitaposott út a hazai otthonoktatás terén, nehezebb most az érettségire való felkészülés, azaz a családnak ki kell választania azt, hogy milyen vizsgát tegyen le a lányuk, melyiket fogadja el az egyetem, ahová menni szeretne.
„Tavalyelőtt márciusban foglalták törvénybe az otthontanulás vizsgarendszerét, mert akkor kezdtek el megjelenni itt is az első otthontanuló végzősök. A törvény szerint egy GED (General Education Development) nevű vizsgát ismernek el honosítva, de a Babeș–Bolyai és más nagyobb egyetemek a SAT (Scholastic Assessment Test) nevű, emelt szintű amerikai vizsgát ismerik el. Ezt kell kinyomoznunk, mert közben állandóan változnak itt a törvények. Lehetőség van még a magyarországi érettségire is, de az is hasonló az ittenire, csak ott nincs román nyelv.
A GED olyan teszt, ami szövegfelismerést tartalmaz: minden tantárgyból van egy kis kérdés, egy egyszerű matek, ezt kitölti, elküldi, és két óra múlva megvan a kiértékelés. Ezzel el lehet helyezkedni technikumokban, de az egyetemekre már kell az emelt szintű SAT-vizsga” – részletezi az édesanya, aki egy bukaresti családot ismer, ahol a 16 éves lány mindkét vizsgát letette, és fel is vették a zenekonzervatóriumba, államilag támogatott helyre.
A marosvásárhelyi család úgy véli, teljesen más a két oktatási rendszer, a hazai tanügyben mindenkinek ugyanaz a tananyag van felhagyva, pedig minden gyereknek más az érdeklődése, a tempója, és a tanító nem tud csak egyetlen gyerekre koncentrálni – mondja Gyöngyvér. Lánya véleményét tolmácsolva kifejtette, egyáltalán nem bánták meg a választásukat.
Mit takar az otthonoktatás?
Az otthonoktatás (angolul homeschooling) az oktatás olyan formája, ahol a gyermek nem jár óvodába, iskolába, azaz intézménybe, hanem otthon a szülei (vagy szülei által kiválasztott magántanárok) tanítják. Előfordulhat, hogy a gyermek lazán kapcsolódik az iskolához, például eljár délutáni szakkörökbe, motivált kiscsoportos foglalkozásokra. Az otthonoktatás oka és kivitelezése, azaz módszertana nagyon eltérő: lehet iskolához hasonlóan, bizonyos órarendet vagy hetirendet tartani, de létezik un. „unschooling" irányzat is, ahol teljes szabadságot adnak a gyermeki érdeklődésnek. Magyarországon az otthonoktatás magántanulói státusz keretében lehetséges: a diákot regisztrálják egy iskolába, ahol az igazgató a szülők kérelmére teljesen felmenti az óralátogatás alól. A magántanuló egy évben kétszer köteles vizsgázni. A felkészítés a szülők feladata, felelőssége. (Forrás: Wikipédia)
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
szóljon hozzá!