
Profi szakembereket képeznek majd a gernyeszegi központban, hogy még hatékonyabban menthessenek vészhelyzet esetén. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Két év múlva tervezik megnyitni Gernyeszegen azt a kiválósági központot, ahol a katasztrófák esetén bevethető operatív személyzetet – orvosokat, tűzoltókat – képezik ki, hogy minél hatékonyabban tudjanak beavatkozni vészhelyzet esetén.
2021. szeptember 02., 13:482021. szeptember 02., 13:48
A Gernyeszegre, az egykori katonai alakulatnak helyet adó kaszárnya területére tervezett kiképző központnak jelenleg a környezetvédelmi hatástanulmánya készül, és amennyiben minden a tervek szerint halad, 2023. december 31-ig befejezik az építkezést, hogy megkezdhessék a szakemberek képzését. Ahogy Dan Petru Daniel, a Maros megyei tűzoltóság szóvivője a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Azt követően, hogy a hatástanulmánnyal elkészültek, illetve az engedélyeket is beszerezték, meghirdetik a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre. A létesítményben tervezett képzésről azt kell tudni, hogy a sürgősségi beavatkozásra összpontosít, az orvosokat és a tűzoltókat arra képezik, hogy
Fotó: Haáz Vince
Lapunk érdeklődésére a szóvivő azt is elmondta, hasonló kiképzőközpontok már léteznek Romániában, ám ez ez egy komplex, országos jelentőségű, európai szinten is az egyik legkorszerűbb központ lesz.
Az évtizedekkel ezelőtt a védelmi minisztérium ügykezelésében lévő kaszárnya még 2006-ban került át egy kormányrendelettel Maros megye közvagyonába, majd miután a Sürgősségi Esetek Országos Főfelügyelősége a Maros megyei Horea Vészhelyzeti Felügyelőséget javasolta, hogy a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Uniótól lehívható pénzalapokra pályázzon a kiválósági központ létrehozására, az ingatlant kormányrendelettel átruházták a pályázó tulajdonába.
A 473 400 négyzetméternyi alapterületen több mint nyolcezer négyzetméter a beépített telek, amelyen 66 pavilon található utakkal, sétányokkal.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!