Önkormányzatok uniós bevételei: Székelyföld felvette a kesztyűt

Székelyföld és Erdély felvette a kesztyűt. A magyarlakta térségek milliós nagyságú uniós összegeket nyertek el •  Fotó: Haáz Vince

Székelyföld és Erdély felvette a kesztyűt. A magyarlakta térségek milliós nagyságú uniós összegeket nyertek el

Fotó: Haáz Vince

Az önkormányzatok európai uniós forrásokból származó bevételeinek alakulását mutatta be új elemzésében a statisztikákat készítő ErdélyStat. A friss összeállítás szerint 2011 és 2017 között a magyarlakta községek közül Szilágy és Hargita megye községei nyerték a legtöbb uniós pályázatot, a városok közül pedig Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda áll az élen.

Iszlai Katalin

2019. április 14., 21:502019. április 14., 21:50

2019. április 14., 21:552019. április 14., 21:55

A statisztikákat készítő ErdélyStat múlt havi, önkormányzatok költségvetésére vonatkozó elemzése után a napokban ismét górcső alá vette a polgármesteri hivatalok bevételeit. Ezúttal azt vizsgálták – mind országos, mind regionális szinten –, hogy milyen összegben hívtak le uniós forrásokat a megyei és helyi önkormányzatok.

korábban írtuk

Átfogó elemzés készült az erdélyi önkormányzatok jövedelméről
Átfogó elemzés készült az erdélyi önkormányzatok jövedelméről

Folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években a romániai önkormányzatok bevétele, az erdélyi önkormányzatok jövedelme pedig az országos átlag felett bővült – mutat rá a statisztikákat készítő ErdélyStat.

Mint kiderült,

Erdély e tekintetben is jól teljesít: a térségben 2011 és 2017 között 350 euró volt az egy főre eső önkormányzati uniós bevétel, ez pedig 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Az ErdélyStat az önkormányzatok uniós forrásokból származó bevételeinek 2011 és 2017 közötti alakulását mutatta be. Ezeket a jövedelmeket az önkormányzatok pályázati úton nyerhették el, és meghatározott célokra költhették, például vidékfejlesztés, infrastrukturális beruházás vagy ingatlan-felújítás. A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatokra alapozó elemzés rámutat: a vizsgált időszakban a megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat. Mivel a megyei tanácsok és a helyi önkormányzatok (326 város és 2521 község) egyaránt pályázhattak uniós forrásokra, az elemzés is külön részletezi ezeket a bevételeket megyei tanácsok, városok és községek szerint.

Érdekesség, hogy az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50 százalékát a községek által elnyert összegek tették ki (2,6 milliárd euró).

A városok részesedése 29 százalék (1,6 milliárd euró), a megyei tanácsoké pedig 22 százalék (1,2 milliárd euró) volt ebben az időszakban. A községek a legtöbb uniós bevételt 2011 és 2013 között könyvelhették el, míg a legkisebb bevételű év 2016 volt. A városok és megyei tanácsok legjobb éve 2015, a leggyengébb pedig 2017 volt. Az elemzett hét év alatt az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4 százalékot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7 százalékban járultak hozzá a települési bevételekhez. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes községek között: többen egyáltalán nem hívtak le uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez arány akár a 30 százalékot is elérheti.

2011 és 2017 között Románia régiói közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat.

• Forrás: statisztikak.erdelystat.ro Galéria

• Forrás: statisztikak.erdelystat.ro

Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Moldvában és Havasalföldön leginkább a megyei tanácsok voltak aktívak az uniós források lehívásában, ezekben a régiókban a községek részesedése az önkormányzatok uniós bevételeiből sokkal kisebb, mint Erdélyben. A Bukarest-Ilfov régió uniós bevételei sokkal kisebbek, mint a többi régió esetében megfigyelt értékek. Az erdélyi régiók közül a Partium (Bihar, Szatmár és Szilágy megye) és Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye) hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.

A régiókat azonban könnyebben lehet összehasonlítani, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vizsgáljuk. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 2011–2017 között 350 euró volt, ez 30 százalékkal az országos átlag fölött van. Moldva az országos átlag körüli szinten, Havasalföld az alatt helyezkedik el. Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelmű régió Észak-Erdély (Beszterce-Naszód és Máramaros megye), de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Székelyföld (Hargita és Kovászna megye) is az erdélyi átlag felett teljesített. Erdélyi összehasonlításban Székelyföld esetében a megyei tanácsok és a községek uniós bevétele is kiemelkedő.

A legalább 35 százalékban magyarlakta városok uniós jövedelem szerinti rangsorát Marosvásárhely vezeti 28 millió euró bevétellel.

Ezt követi Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró). Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található. A fontosabb magyarlakta városok közül azonban kisebb értékben hívott le uniós forrásokat Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.

A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt eredményesebb az uniós pályázatok lehívásában.

A legnagyobb uniós jövedelemmel rendelkező, 35 százalék fölötti arányban magyarlakta községek listáját Gyergyóalfalu vezeti 7,3 millió euró bevétellel.

Következik Korond (7,1 millió euró), Gyergyóremete (6,9 millió) és Bors (4,7 millió). A Maros és Kovászna megyei magyarlakta községek kisebb számban jelennek meg a toplistán, az itteni magyarlakta községek jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, illetve a Hargita megyei Galambfalva esetében.

További érdekesség, hogy országos szinten a városok 86 és a községek 80 százaléka hívott le uniós pályázatot a vizsgált időszakban. Előbbiek esetében a legnagyobb uniós bevételt Nagyvárad érte el (96 millió euró), az egy főre jutó uniós bevétel pedig a Hargita megyei Borszék esetében volt a legnagyobb az országban (1488 euró).

Borszék. Az ásványvíz-palackozásáról híres székely kisvárosnak jól megy az uniós pályázás •  Fotó: Borszék Galéria

Borszék. Az ásványvíz-palackozásáról híres székely kisvárosnak jól megy az uniós pályázás

Fotó: Borszék

Az elemzett periódusban egy romániai város esetén 5,6 millió euró volt az átlagos uniós bevétel. A községek esetében az egy községre eső uniós bevétel 1,1 millió euró volt. Székelyföldön ez az érték is meghaladta az országos átlagot (1,4 millió euró).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés

Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés
2025. július 14., hétfő

Dinamo-szurkolók: „a körmeitek alatti föld is román”

Bozgorozással, magyarellenes rigmusokkal érkeztek Csíkszeredába a Bukaresti Dinamo szurkolói az FK Csíkszereda elleni szuperligás összecsapásra.

Dinamo-szurkolók: „a körmeitek alatti föld is román”
2025. július 14., hétfő

Pajzsos csendőrök és randalírozó szurkolók

A Dinamo szurkolóinak egy része a stadionon kívül maradt, ezért randalírozni próbáltak, a csendőrség gyorsegysége viszont azonnal közbelépett az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo Szuperligás mérkőzésen.

Pajzsos csendőrök és randalírozó szurkolók
2025. július 14., hétfő

Kezdődik az első ligás focimeccs Csíkszeredában, bozgorozva vonultak fel a Dinamo szurkolói

Első ligás mérkőzést játszik a Dinamo ellen a tavasszal feljutott FK Csíkszereda. A Csíkszeredába érkezett Dinamo-szurkolók bozgorozva vonultak fel a Decemberi-forradalom utcában és a Temesvári-sugárúton.

Kezdődik az első ligás focimeccs Csíkszeredában, bozgorozva vonultak fel a Dinamo szurkolói
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Bemutatták a Brassó–Bákó autópálya frissített nyomvonalát

A közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) bemutatta az A13-as autópálya frissített nyomvonalát a megyei önkormányzatok számára. Közben a geológiai viszonyok felmérése is elkezdődött a hegyvidéki területeken.

Bemutatták a Brassó–Bákó autópálya frissített nyomvonalát
2025. július 14., hétfő

Ötezer euró jár annak, aki segít elkapni a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját

Nyomravezetői díjat ajánl fel a rendőrség annak, aki információkkal segíti Emil Gânj megtalálását. A mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját napok óta keresik a hatóságok.

Ötezer euró jár annak, aki segít elkapni a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját
2025. július 14., hétfő

Testközelből láthattuk a beszakadt bányarésznél zajló munkálatokat

Még az elterelést követően sem valószínű, hogy iható lesz a Korond-patak vize, hiszen annak a beszakadt bányán felüli szakaszán is magas sókoncentrációt mértek. Erről és munka haladásáról tájékozódhattunk hétfőn a munkatelepen.

Testközelből láthattuk a beszakadt bányarésznél zajló munkálatokat
2025. július 14., hétfő

Emberéletet követelt egy teherautó és egy személygépjármű ütközése

Teherautó ütközött személyautóval hétfőn délután Maros megyében, Nagykenden. A balesetben ketten sérültek meg, de csak egyikük életét sikerült megmenteni.

Emberéletet követelt egy teherautó és egy személygépjármű ütközése
2025. július 14., hétfő

Közzétette a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő – vannak tartozásai

Az elnöki hivatal honlapján megtalálható dokumentum szerint az elnöknek van egy 7460 négyzetméteres telke Brassó megyében, amelyet 2007-ben vásárolt, és egy 1986-ban gyártott Citroen márkájú autóval is rendelkezik.

Közzétette a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő – vannak tartozásai