Az ErdélyStat az önkormányzatok uniós forrásokból származó bevételeinek 2011 és 2017 közötti alakulását mutatta be. Ezeket a jövedelmeket az önkormányzatok pályázati úton nyerhették el, és meghatározott célokra költhették, például vidékfejlesztés, infrastrukturális beruházás vagy ingatlan-felújítás. A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatokra alapozó elemzés rámutat: a vizsgált időszakban a megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat. Mivel a megyei tanácsok és a helyi önkormányzatok (326 város és 2521 község) egyaránt pályázhattak uniós forrásokra, az elemzés is külön részletezi ezeket a bevételeket megyei tanácsok, városok és községek szerint.

A városok részesedése 29 százalék (1,6 milliárd euró), a megyei tanácsoké pedig 22 százalék (1,2 milliárd euró) volt ebben az időszakban. A községek a legtöbb uniós bevételt 2011 és 2013 között könyvelhették el, míg a legkisebb bevételű év 2016 volt. A városok és megyei tanácsok legjobb éve 2015, a leggyengébb pedig 2017 volt. Az elemzett hét év alatt az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4 százalékot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7 százalékban járultak hozzá a települési bevételekhez. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes községek között: többen egyáltalán nem hívtak le uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez arány akár a 30 százalékot is elérheti.

Ezt követi Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró). Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található. A fontosabb magyarlakta városok közül azonban kisebb értékben hívott le uniós forrásokat Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.

A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt eredményesebb az uniós pályázatok lehívásában.

Következik Korond (7,1 millió euró), Gyergyóremete (6,9 millió) és Bors (4,7 millió). A Maros és Kovászna megyei magyarlakta községek kisebb számban jelennek meg a toplistán, az itteni magyarlakta községek jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, illetve a Hargita megyei Galambfalva esetében.

További érdekesség, hogy országos szinten a városok 86 és a községek 80 százaléka hívott le uniós pályázatot a vizsgált időszakban. Előbbiek esetében a legnagyobb uniós bevételt Nagyvárad érte el (96 millió euró), az egy főre jutó uniós bevétel pedig a Hargita megyei Borszék esetében volt a legnagyobb az országban (1488 euró).