HIRDETÉS
2019. április 26., péntek
Ervin
Ervin
A statisztikákat készítő ErdélyStat múlt havi, önkormányzatok költségvetésére vonatkozó elemzése után a napokban ismét górcső alá vette a polgármesteri hivatalok bevételeit. Ezúttal azt vizsgálták – mind országos, mind regionális szinten –, hogy milyen összegben hívtak le uniós forrásokat a megyei és helyi önkormányzatok.
Mint kiderült,
Erdély e tekintetben is jól teljesít: a térségben 2011 és 2017 között 350 euró volt az egy főre eső önkormányzati uniós bevétel, ez pedig 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
Az ErdélyStat az önkormányzatok uniós forrásokból származó bevételeinek 2011 és 2017 közötti alakulását mutatta be. Ezeket a jövedelmeket az önkormányzatok pályázati úton nyerhették el, és meghatározott célokra költhették, például vidékfejlesztés, infrastrukturális beruházás vagy ingatlan-felújítás. A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatokra alapozó elemzés rámutat: a vizsgált időszakban a megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat. Mivel a megyei tanácsok és a helyi önkormányzatok (326 város és 2521 község) egyaránt pályázhattak uniós forrásokra, az elemzés is külön részletezi ezeket a bevételeket megyei tanácsok, városok és községek szerint.
Érdekesség, hogy az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50 százalékát a községek által elnyert összegek tették ki (2,6 milliárd euró).
A városok részesedése 29 százalék (1,6 milliárd euró), a megyei tanácsoké pedig 22 százalék (1,2 milliárd euró) volt ebben az időszakban. A községek a legtöbb uniós bevételt 2011 és 2013 között könyvelhették el, míg a legkisebb bevételű év 2016 volt. A városok és megyei tanácsok legjobb éve 2015, a leggyengébb pedig 2017 volt. Az elemzett hét év alatt az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4 százalékot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7 százalékban járultak hozzá a települési bevételekhez. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes községek között: többen egyáltalán nem hívtak le uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez arány akár a 30 százalékot is elérheti.
2011 és 2017 között Románia régiói közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat.
Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Moldvában és Havasalföldön leginkább a megyei tanácsok voltak aktívak az uniós források lehívásában, ezekben a régiókban a községek részesedése az önkormányzatok uniós bevételeiből sokkal kisebb, mint Erdélyben. A Bukarest-Ilfov régió uniós bevételei sokkal kisebbek, mint a többi régió esetében megfigyelt értékek. Az erdélyi régiók közül a Partium (Bihar, Szatmár és Szilágy megye) és Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye) hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.
A régiókat azonban könnyebben lehet összehasonlítani, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vizsgáljuk. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 2011–2017 között 350 euró volt, ez 30 százalékkal az országos átlag fölött van. Moldva az országos átlag körüli szinten, Havasalföld az alatt helyezkedik el. Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelmű régió Észak-Erdély (Beszterce-Naszód és Máramaros megye), de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Székelyföld (Hargita és Kovászna megye) is az erdélyi átlag felett teljesített. Erdélyi összehasonlításban Székelyföld esetében a megyei tanácsok és a községek uniós bevétele is kiemelkedő.
A legalább 35 százalékban magyarlakta városok uniós jövedelem szerinti rangsorát Marosvásárhely vezeti 28 millió euró bevétellel.
Ezt követi Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró). Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található. A fontosabb magyarlakta városok közül azonban kisebb értékben hívott le uniós forrásokat Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.
A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt eredményesebb az uniós pályázatok lehívásában.
A legnagyobb uniós jövedelemmel rendelkező, 35 százalék fölötti arányban magyarlakta községek listáját Gyergyóalfalu vezeti 7,3 millió euró bevétellel.
Következik Korond (7,1 millió euró), Gyergyóremete (6,9 millió) és Bors (4,7 millió). A Maros és Kovászna megyei magyarlakta községek kisebb számban jelennek meg a toplistán, az itteni magyarlakta községek jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, illetve a Hargita megyei Galambfalva esetében.
További érdekesség, hogy országos szinten a városok 86 és a községek 80 százaléka hívott le uniós pályázatot a vizsgált időszakban. Előbbiek esetében a legnagyobb uniós bevételt Nagyvárad érte el (96 millió euró), az egy főre jutó uniós bevétel pedig a Hargita megyei Borszék esetében volt a legnagyobb az országban (1488 euró).
Az elemzett periódusban egy romániai város esetén 5,6 millió euró volt az átlagos uniós bevétel. A községek esetében az egy községre eső uniós bevétel 1,1 millió euró volt. Székelyföldön ez az érték is meghaladta az országos átlagot (1,4 millió euró).
