Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék
Járványhelyzet Székelyföldön
Hargita megye
13 888
+14
Maros megye
39 354
+27
Kovászna megye
12 863
+11
Kattintson a napi összefoglalóért
Járványhelyzet Romániában
Frissítve: 2021. 12. 01.
Összes eset
1 780 808
+1141
Elhunytak
56 618
+89
Gyógyultak
1 689 184
+2432
Járványhelyzet számokban

Átfogó elemzés készült az erdélyi önkormányzatok jövedelméről

Iszlai Katalin 2019. március 31., 16:23

Folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években a romániai önkormányzatok bevétele, az erdélyi önkormányzatok jövedelme pedig az országos átlag felett bővült – mutat rá a statisztikákat készítő ErdélyStat. Az önkormányzatok költségvetésére vonatkozó elemzés alapján a települések toplistáját is elkészítették.

Átfogó elemzés készült az erdélyi önkormányzatok jövedelméről
galéria
Az önkormányzatok több forrásból gazdálkodhatnak. Bevételeik szerint rangsorba állította azokat az ErdélyStat. Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

Az önkormányzatok költségvetését vizsgálta 2006 és 2017 között az erdélyi statisztikákat készítő ErdélyStat: a friss elemzés szerint

kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme.

Ahhoz azonban, hogy megértsük, miként is jutottak erre a következtetésre, illetve az adatokat értelmezni tudjuk, szükség van annak tisztázására, hogyan is áll össze az önkormányzatok bevétele.

Hogyan áll össze a bevétel?

Az önkormányzatoknak több forrásból származnak a jövedelmeik. Jelentős különbségek vannak a helyi (városi és községi), illetve a megyei önkormányzatok között a jövedelmek nagysága és összetétele szerint is.

Ha összesítve nézünk minden önkormányzatot:

  • az áfából visszaosztott jövedelmek teszik ki a legnagyobb hányadot, több mint egyharmadát a bevételeknek (az elemzett periódusban 36,4%-ot);
  • a jövedelemadóból származó bevételek 30 százalék fölötti értéket jelentenek;
  • a helyi adókból és illetékekből befolyó összegek (ingatlan-, gépkocsiadó stb.) átlagosan 16 százalékot tesznek ki;
  • a maradék jövedelem állami szubvenciókból (átlagosan 11%), uniós forrásokból (4,2%) és egyéb forrásokból (1,5%) származik.

Az ErdélyStat elemzésében három kategóriába vonták össze a bevételeket a könnyebb átláthatóság céljából: a saját, a visszaosztott és az uniós jövedelmek értékét és változását vizsgálták. Ahhoz, hogy a saját jövedelem fogalmát tisztázzuk, fontos megemlíteni, hogy

a helyben begyűjtött jövedelemadó egy visszaosztási mechanizmuson megy keresztül.

Egy része a helyi önkormányzatnál marad, másik része a megyei önkormányzathoz kerül, a harmadik részét pedig visszaosztják a megyén belüli települések és a megyei önkormányzat között. A jövedelemadóból származó bevételek helyben maradt hányada és az önkormányzatok helyi forrásokból származó jövedelmei (ingatlan-, gépkocsiadó stb.) együtt teszik ki az önkormányzatok saját jövedelmét.

Az áfából, a jövedelemadó visszaosztásából, a szubvenciókból és egyéb forrásokból származó bevételeket a visszaosztott bevételek alá vonták egybe.

A harmadik kategória, azaz az európai uniós források 2011-től vannak külön tételként közölve, előtte az egyéb jövedelmek kategóriába voltak besorolva. A jövedelmek változásának elemzéséhez a bevételek nominális, azaz névleges értékéből indultak ki. A nominális érték az egyes évek szerint közölt nyers, lejben kifejezett érték. Ezt a fogyasztói árindexszel korrigálták (az infláció hatásának kiszűrésére), és az elemzést a 2017-es szinten számolt reálértéken végezték. Mindez azt jelenti, hogy a nominális, azaz papíron létező összegekből kiszűrték az infláció hatását, hiszen különböző éveket csak így lehet összehasonlítani, mivel a pénz értéke folyamatosan változik. Magyarán: 2006-ban például 10 lej nem annyit ért, mint ma. Mint a felmérésből kiderült:

2017-ben a helyi és megyei önkormányzatok összbevétele 62,8 milliárd lejt tett ki. Ennek 42%-a származott saját bevételekből, 55%-a visszaosztott jövedelem volt és 3,2%-a uniós forrásokból származott.

Az elemzés szerint a 2015–2017 közötti időszakban a megyei tanácsok bevételének részesedése az összes önkormányzati bevételből 19 százalékot tett ki. A városok részesedése 51 százalék, a községeké pedig 30 százalék volt. A megyék és a községek esetében a saját bevételek kisebb részt tesznek ki. A községek esetében ezek aránya és reálértéke is jelentősen növekedett az elmúlt 12 évben.

2006–2008 között a saját bevételek aránya a községek esetében 18% volt, ez 23 százalékra növekedett a 2015–2017-es periódusra. A városok esetében a saját bevételek aránya jelentősen nagyobb, meghaladja az 50 százalékot. Ez annak köszönhető, hogy a jövedelemadó nagy része városi környezetben termelődik, és ennek egy része helyben marad, a másik részét pedig szétosztják a megyén belül. Az újraelosztási képlet megyén belül a városoktól a községek felé irányítja az erőforrások jelentős részét, mivel utóbbiak ezen bevételek nélkül működésképtelenek lennének.

Az uniós források leginkább a községi önkormányzatok esetében képeznek jelentős tételt.

A 2012 és 2014 közötti időszakban a községek jövedelmének 13,8%-át tették ki. A visszaesés 2015 után mindhárom adminisztratív típust érintette, de leginkább a községi önkormányzatok esetében jelentett nagyobb érvágást. A helyi önkormányzatok 2015–2017-es egy főre eső bevételei lehetővé tették továbbá az egyes településtípusok összehasonlítását is, illetve a regionális különbségek bemutatását (a jövedelmeket a 2011-es népszámláláskor rögzített lakosságszámhoz viszonyították). Itt Bukarest külön kategóriát képez, hiszen esetében külön költségvetése van a hat kerületnek és a főpolgármesteri hivatalnak, ugyanakkor Bukarestnek nincs megyei költségvetése. A teljes bukaresti egy főre eső önkormányzati bevétel így ebben az időszakban 13 ezer lej, ami jóval az országos átlag fölött van.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá a városok mérete szerint. A nagyvárosok saját jövedelmének aránya közel 20 százalékponttal magasabb a kisvárosok esetében található értéknél. A saját, egy főre eső jövedelmek abszolút értéke szerint a különbségek még markánsabbak. A nagyvárosok esetén ez 4480 lej, ami 60 százalékkal haladja meg a kisvárosok 2800 lejes értékét.

A községek esetében két kategóriát alakítottak ki. A nagyvárosok vonzáskörzetében levő községek esetében a jobb gazdasági helyzetük tükröződik a saját önkormányzati bevételeik nagyságában is. A bevételek összetételét tekintve hasonlítanak a középvárosokhoz, bevételeik nagysága pedig megközelíti a kisvárosokét. A nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli községek esetében viszont jellemző a nagyon nagy mértékű függés a megyei és országos visszaosztásoktól.

Regionális különbségek

Az elemzés arra is rámutat, hogy az erdélyi helyi önkormányzatok jövedelmei az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az elmúlt években. Románia szintjén a települési önkormányzatok összbevétele 15 százalékkal emelkedett a 2006–2008-as és a 2015–2017-es periódusok között, a saját bevételek átlagosan 18 százalékkal nőttek reálértéken számítva. Erdélyben az összbevételek 20 százalékkal, a saját bevételek pedig 26 százalékkal bővültek.

Bukarest-Ilfov régiót leszámítva, Erdélyben a legmagasabbak az egy főre eső önkormányzati bevételek mind a városok, mind a községek esetén.

A különbségek a községek esetében a leginkább jelentősek. Az erdélyi községek egy főre eső összjövedelme 2015–2017 között 28 százalékkal magasabb volt a moldvai értéknél. Ugyanakkor az erdélyi községek saját jövedelme 2015–2017 között 25%-ot tesz ki, míg a moldvai községek esetén ez csak 18%, az országos átlag pedig 23%.

Az uniós források lehívásában is az erdélyi községek járnak az élen.

Az egy főre eső uniós forrásból származó bevételek az erdélyi községekben 51 százalékkal haladják meg az országos értéket. Az Erdélyen belüli regionális különbségeket vizsgálva megfigyelhető, hogy a partiumi (Bihar, Szatmár és Szilágy megye) és a székelyföldi (a saját kutatásuk alapján Hargita és Kovászna megye) városoknak van a legnagyobb egy főre eső bevétele 2015–2017 között. Egyedül az észak-erdélyi (Beszterce-Naszód és Máramaros megyei) városok egy főre eső jövedelme nem éri el az országos átlagot. A községek esetében Bánság (Arad, Krassó-Szörény és Temes) és Dél-Erdély (Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben) jár az élen. Székelyföld az utolsó, az országos átlag körüli értékkel. Az egy főre eső uniós forrásokból származó jövedelem viszont Székelyföldön és Észak-Erdélyben a legmagasabb.

A saját bevételek súlya a közép-erdélyi (Kolozs és Maros), a bánsági és a dél-erdélyi önkormányzatok körében kiemelkedő. Három kivételével, a legtöbb erdélyi megye városi önkormányzatainak átlagos, egy főre eső jövedelme 2015–2017 között az országos átlag fölött van. Bihar megye városai teljesítenek a legjobban, a leggyengébben pedig Máramaros és Krassó-Szörény városi önkormányzatai. Az erdélyi községek esetében a megyei sorrend teljesen más, a városokétól különböző képet mutat. A rangsort Temes megye vezeti, az utolsó helyeken Kovászna és Maros megye található. Saját bevételek tekintetében ugyancsak Temes megye van az első helyen, ezután következik Brassó. A másik végleten találjuk Máramaros, Krassó-Szörény, Kovászna, Hargita és Szilágy megyét. Ezek a megyék az egy főre eső saját bevételeik szerint az országos átlag alatt helyezkednek el.

Az uniós források lehívása tekintetében Hunyad, Hargita, Szilágy és Beszterce-Naszód megye vidéki önkormányzatai voltak a legsikeresebbek. Ezen megyék községei számára az uniós források átlagban 13–14%-ot jelentettek az összes bevételből 2015–2017 között. A legfontosabb magyarlakta városok önkormányzatának az egy főre jutó összbevételei tekintetében a legjobban Nagyvárad, Kézdivásárhely és Csíkszereda teljesít. Gyergyószentmiklós és Nagyszalonta kivételével, mindegyik elemzett város egy főre eső bevételei az országos városi átlag fölött helyezkedik el.

Rangsort is készítettek

Az önkormányzatok költségvetésére vonatkozó elemzés alapján az ErdélyStat a települések toplistáját is elkészítette. A rangsorok az összes közigazgatási egységre vonatkoznak egy-egy típuson, megyén belül, viszont csak azokat az erdélyi közigazgatási egységeket jelenítették meg, amelyekben a 2011-es népszámlálás szerint legalább 250 magyar nemzetiségű személy élt. Ez alól kivételt képeznek a nagyvárosok, hiszen Románia minden nagyvárosát listázták. A településeket a 2015–2017-es bevételek három éves átlaga szerint rangsorolták több szempont mentén, mint például az összjövedelem, az egy főre jutó összjövedelem vagy az egy főre jutó saját jövedelem.

Összesen négy kategórián belül tekinthetők meg a rangsorok:

  • nagyvárosok (100 ezer lakos felett);
  • közepes városok (20–100 ezer lakos között);
  • kisvárosok (20 ezer lakos alatt);
  • a községeket pedig a megyéjükön belül rangsorolták.

Mivel a székelyföldi városok méretükből adódóan több kategóriába tartoznak, nem egymáshoz viszonyítva kell az eredményekre tekinteni. A nagyvárosok között például mindössze egy székelyföldi város szerepel, Marosvásárhely, amely ráadásul az elemzés szerint nem is székelyföldi (hiszen csak Hargita és Kovászna megyét tekintik annak), a történelmi Székelyföldhöz azonban hozzátartozik.

Az adatok szerint a nagyvárosok közül Marosvásárhelyen a legmagasabb a magyar lakosság aránya (45,2%), a város pedig a bevételek tekintetében is jól teljesít.

A 2015–2017-es összjövedelmének éves átlaga 386,1 millió lej, ezzel 13. a 19-ből. Látványosabb azonban az eredmény az egy főre jutó összjövedelem szempontjából, ebben a tekintetben ugyanis harmadik a nagyvárosok sorában.

A középvárosok kategóriájában már több székelyföldi város is szerepel (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely), igencsak vegyes eredményekkel. Az összjövedelem éves átlaga (2015–2017) szempontjából Sepsiszentgyörgy az első a három székelyföldi középvárost vizsgálva, illetve 16. a 75 romániai középváros közül, 150,2 millió lejjel.

A sorban Csíkszereda következik, amelynek 117 millió lejes összbevétele a 23. helyre volt elég a középvárosok rangsorában, Székelyudvarhely 98,4 millió lejes összbevétele pedig a harmincadik helyre. Az egy főre jutó összjövedelem szerint azonban még jobb eredményeket értek el: ebben a tekintetben Csíkszereda a nyolcadik, Székelyudvarhely a kilencedik, Sepsiszentgyörgy pedig a tizennyolcadik a 75 középváros közül. A kisvárosokról, illetve Hargita, Kovásza és Maros megye legnagyobb összjövedelemmel rendelkező községeiről a mellékelt táblázatban szerepelnek további adatok. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Videó

Videó
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról
A Príma Press Kft. által használt sütik kezelése

A Príma Press Kft. által üzemeltetett szekelyhon.ro domainen és aldomainjein keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az Székelyhon.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID szekelyhon.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap harmadik fél
 
Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Szolgáltató / Funkció
Süti lejárata
 
newsvote_ szekelyhon.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját
 
Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet harmadik fél
 
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
urlgen instagram.com munkamenet harmadik fél
csrftoken instagram.com 1 év harmadik fél
ds_user_id instagram.com 1 hónap harmadik fél
ig_cb instagram.com 1 nap harmadik fél
ig_did instagram.com 10 év harmadik fél
mid instagram.com 10 év harmadik fél
rur instagram.com munkamenet harmadik fél
sessionid instagram.com 1 év harmadik fél
shbid instagram.com 7 nap harmadik fél
shbts instagram.com 7 nap harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com 1 nap harmadik fél
SSID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SIDCC  youtube.com 1 nap harmadik fél
SAPISID  youtube.com 1 nap harmadik fél
PREF  youtube.com 1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO  youtube.com 1 nap harmadik fél
HSID  youtube.com 1nap harmadik fél
GPS  youtube.com 1nap harmadik fél
YSC  youtube.com munkamenet harmadik fél
CONSENT  youtube.com 1 nap harmadik fél
APISID  youtube.com 1nap harmadik fél
__Secure-xxx  youtube.com 1 nap harmadik fél
 
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Studiul de Audienta si Trafic Internet (SATI): https://www.cxense.com/about-us/privacy-policy

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Ads: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google AdSense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport