
Külföldre visz az út. A nagyobb fizetések felé kormányoznak a székely kamionosok. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Jóllehet kisebb vagyonba, több ezer lejbe kerül a szükséges engedélyek megszerzése, mégis számtalan székelyföldi vág bele a kamionos életbe. Ennek ellenére az udvarhelyszéki szállítmányozó cégek szerint mégis egyre ritkábban találni képzett sofőröket.
2017. május 13., 15:362017. május 13., 15:36
A több ezer eurós fizetés számos székelyudvarhelyit csábít a teherautó-sofőri „szakmába”, ám hosszú út vezet a kamionozásig, és talán nem is olyan rózsás, mint ahogy az első látásra tűnik.
Már a jogosítvány, illetve a hivatásos sofőri álláshoz szükséges gépjárművezetői engedély megszerzése sem könnyű. A huszonegyedik évét betöltött majdani teherautó-sofőrnek előbb B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkeznie, mielőtt a C és E kategóriákat megszerezné. Czerják Izabella, a székelyudvarhelyi Heipel autósiskola ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a teherautó-sofőri nagyon keresett szakma, rengetegen jelentkeznek a tanfolyamokra, minden hónapban indítanak képzést. Hozzátette,
és a román szakmai nyelvezet sok székelyföldinek problémát jelent. Ennek ellenére úgy véli, aki elszánt, meg tudja tanulni az anyagot a rendelkezésre álló könyvekből.
Tavaly októberben iratkozott be sofőriskolába egy lapunknak nyilatkozó székelyföldi férfi, hogy megszerezze a jogosítványt C és E kategóriákra. Már a járművezetői engedély megszerzésekor kezdődtek a jelentős kiadásai: a tandíj 2700 lej volt, ehhez még hozzáadódott a személyes okmányok fénymásolása, az orvosi és pszichológia vizsgálatok ellenértéke. Ráadásul annak ellenére, hogy azt mondták neki, megközelítőleg két hónap alatt megszerzi a járművezetői engedélyt a két kategóriára, végül csak decemberben időzítették elméleti vizsgáját a C kategóriás jogosítvány megszerzéséhez. Noha már elsőre sikerült neki a próba, a gyakorlati vizsgára mégis csak február elejére kapott időpontot. Miután az is sikerült, március nyolcadikára ütemezték az E kategória elméleti vizsgáját, de a nehéz pótkocsis vezetésre csak két hónappal később, május nyolcadikára kapott vizsgaidőpontot.
Fotó: Pál Árpád
Ezalatt egy másik tanfolyamot is el kellett végeznie, hogy megszerezze a gépjárművezetői tanúsítványt ahhoz, hogy profi nyergesvontató-vezető lehessen. A tanfolyam kilencszáz lejbe került, a sikeres vizsga után 67 lejes vizsgadíjat és még öt lej kezelési költséget fizetett. Majd ahhoz, hogy veszélyes (ADR) árukat is szállíthasson közúton, újabb engedélyt kellett szereznie, amiért négyszáz lejt és újabb 67 lejes vizsgadíjat, valamint ötlejes kezelési díjat fizetett. A kiadások és az utánajárás még így sem ért véget, hiszen a vezetési és pihenőidők rögzítéséhez szükséges menetíró berendezés (tachográf) és a tanúsítványkártya újabb háromszáz lejes kiadást jelentett, és újabb hetek teltek el várakozással. Szerinte valóban
ami attól függően térül meg, hogy a későbbiekben milyen munkahelyet szerez.
Nagyobb jövedelmük azoknak a kamionosoknak van, akik nemzetközi szállítást vállalnak, úgymond „unióznak”. Akik csak belföldi utakat vállalnak, már kevesebb fizetéssel kell beérniük. Lapunknak egy székelyudvarhelyi sofőr elmondta, hogy a fiatalabb kamionosok előbb rendszerint Romániában is dolgoztató nagyobb cégekhez jelentkeznek, hogy „kijárják az iskolát”, így
Úgy véli, hogy inkább azok maradnak az itthoni cégeknél, akik közelebb szeretnének lenni a családjukhoz.
Fotó: Pál Árpád
„Nagyon nagy problémát jelent a kamionsofőrök hiánya, az elmúlt hónapokban több alkalommal hirdettünk meg állást, de nem akadt egy tapasztalt jelentkező sem, akire rábíztuk volna a feladatot”– válaszolta érdeklődésünkre Szász Albert, egy székelyudvarhelyi szállítócég ügyvezetője. Elmondása szerint olyan vezetők jelentkeztek nemzetközi szállításra, akik korábban csak traktort vezettek, vagy olyanok, akik még személygépkocsival sem vezettek hosszabb távon. Szász úgy véli,
Győrfi Csaba, egy másik nemzetközi fuvarozással foglalkozó székelyudvarhelyi cég vezetője is tapasztalta a kamionoshiányt. Szerinte is az a gond, hogy inkább nyugati vállalkozásoknak dolgoznak a sofőrök, ám a fizetéseket illetően nem gondolja, hogy a kiadások levonása után különbség lenne a hazai és nyugati jövedelem között.
Ezzel ellentétben egy másik udvarhelyszéki szállítócég tulajdonosa úgy véli, itthon nem lehet tartani az uniós bérek szintjét. Nyugaton 1500–2000 eurót, míg itthon 900, legfeljebb 1200 eurót kapnak.
ám a mostani körülmények között ezt lehetetlen tartani, nincs honnan – részletezte. A hazai cégeket kötelezik arra, hogy a Németországban ledolgozott munkaórákat az ottani minimálbérek szerint fizessék, az osztrákok pedig azt kérik a székelyföldi szállítóktól, hogy órára pontosan jegyezzék fel, hogy határaikon belül a sofőrök épp hol rakják le az árut, mikor mennek tovább.
Fotó: Pál Árpád
A vállalkozó szerint ezt lassan képtelenség követni, külön személyt kellene alkalmazni csak arra, hogy kiszámolja a különböző országok bérezése és az ott töltött munkaidő szerinti fizetést sofőrjeinek. Szerinte nemcsak az okoz gondot, hogy Nyugat-Európában magasabbak a bérek, hanem az is, hogy a külföldi fuvarszervező cégek alacsonyabb áron adják a fuvarokat a romániai cégeknek, mint a nyugatiaknak, de az elvárások ugyanazok. Példaként említette, hogy egy nagyobb németországi szállítónak 1,5 eurót fizetnek kilométerenként, míg egy székelyföldi cégnek 70–80 centet ugyanarra az útra, ez pedig egy tízezer kilométeres fuvarnál akár 2500 eurós különbséget is eredményezhet, amit a hazaiak nem tudnak fedezni.
– fogalmazott. Ha ő is akkora fuvardíjjal dolgozna, akkor a költségek és útadók mellett is biztosíthatná alkalmazottainak az „uniós” bért. „Mi most azért dolgozunk, hogy dolgozzunk, szinte semmi profitunk nincs. Egyelőre inkább azért folytatjuk, hogy lássuk, túlvészeljük-e vagy feladjuk az egészet, és lehúzzuk a rolót” – summázta.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
szóljon hozzá!