Negyedik a Cambridge, ötödik a California Institute of Technology, hatodik az Oxford, hetedik a University College London, nyolcadik a Swiss Federal Institute of Technology, kilencedik az Imperial College London, a tizedik pedig a University of Chicago.

Oxford Európa élén

Kissé másként „látja” a helyzetet az U.S. News & World Report, amelynek 2017 Best Global Universities című top 1000-es összeállításába a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (569.), a Bukaresti Tudományegyetem (733.), a Bukaresti Műszaki Egyetem (750.) és a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem (996.) került be, 2017-ben a világ legjobb egyetemének pedig a Harvardot választották, majd következik a Massachusetts Institute of Technology, a Stanford, a California-Berkeley és a California Institute of Technology.

Svájci előretörés

A QS szakemberei úgy vélik, a rangsor első tíz pozíciója viszonylag stabilnak tekinthető, annak ellenére, hogy a svájci Swiss Federal Institute of Technology folyamatosan tör előre, miközben a nyugat-európai, főként a nagy-britanniai és németországi egyetemek folyamatosan hátrébb kerülnek és az oroszországiak, valamint dél-koreaiak növekedése rendkívüli. A jegyzékben 81 ország 916 egyeteme szerepel, a top 200-ba 33 ország jutott be, a legtöbb intézményt (48-at) az USA adja, következik Nagy-Britannia (30), Hollandia (12), Németország (11), Kanada és Ausztrália (9-9), Japán (8), Kína (7), Franciaország, Svédország és Hongkong (5-5).

A legutóbbi jegyzék elkészítéséhez pedig 74 651 professzor és 37 781 egyetemi alkalmazott járult hozzá, 10,3 millió újságcikket és 66,3 millió hivatkozást elemeztek, több mint 3800 egyetemet vizsgáltak meg, közülük 916-ot értékeltek. Megjegyzendő, hogy csak azokat az intézményeket mérik, amelyek ezt kérik és amelyek elküldik az ehhez szükséges dokumentumokat.

Három orosz a dobogón

A QS adatai alapján Európa és Közép-Ázsia legjobb egyeteme a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem, következik a Novoszibirszki Állami Egyetem és a Szentpétervári Állami Egyetem, negyedik a prágai Károly Egyetem, ötödik az észt Tartui Egyetem, hatodik a lengyel Varsói Egyetem, hetedik a krakkói Jagelló Egyetem és a prágai Műszaki Egyetem, kilencedik az isztambuli Boszporusz Egyetem, tizedik pedig brünni Masaryk Egyetem. Ebből tehát kitűnik, hogy az első tíz között három-három orosz és cseh, két lengyel, valamint egy-egy észt és török felsőoktatási intézmény szerepel.

a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (27.), a Debreceni Egyetem (29.), a budapesti Corvinus Egyetem (41.), a Pécsi Tudományegyetem (58.) és a Miskolci Egyetem (82.).

a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemet (49.), a Temesvári Nyugati Egyetemet (59.) és a jászvásári Gheorghe Asachi Műszaki Egyetemet (61.).

a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia, a kolozsvári Műszaki Egyetem, a jászvásári Gheorghe Asachi Műszaki Egyetem, a Temesvári Nyugati Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, tizedik pedig a Temesvári Műszaki Egyetem. A marosvásárhelyi intézmények sorában az első helyet a Petru Maior Egyetem foglalja el (összesítésben a 31.), következik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (39.), a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (52.) és a Dimitrie Cantemir Egyetem (67.).

Az oktatási minisztérium is elkészítette a jelenleg működő 92 állami egyetem jegyzékét, a nyolcadik helyen nyolc, a hetedik helyen négy, a hatodik helyen három intézmény osztozik és egyik sem vásárhelyi, az ötödik a Temesvári Nyugati Egyetem, a negyedik a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem,

Vásárhelyi értékelések

Ezek ismeretében a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményeknél érdeklődtünk. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem főtitkára, Bordi Alíz arról tájékoztatott, hogy az októberi felmérés következtében rendelkeznek a szükséges akkreditációval, de hivatalos helyezésről nincs tudomása. A magyar tagozatra főként Maros, Hargita és Kovászna megyékből érkeznek hallgatók, de vannak diákjaik Arad, Szatmár, Bihar megyékből, illetve „szép számmal” Magyarországról is, a román tagozat diákjai pedig Románia minden részéről érkeznek. Legnépszerűbb a színész és az audiovizuális kommunikáció szak.

A Petru Maior Egyetem közkapcsolati felelőse, Gabriela Boangăr arról tájékoztatott, hogy az oktatás minőségére vonatkozóan az intézményt az ARACIS „magas bizalmi fokozattal” illette, diákjaik túlnyomó többsége pedig Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce-Naszód, Neamţ, Bákó és Botoşani megyékből származik.