Hirdetés
Hirdetés

Nemzetpolitikai kerekasztal: a kárpátaljai magyarok megóvása a legfontosabb feladat

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Az erős lokális identitású kárpátaljai magyaroknak ha lesz hová visszatérniük, vissza is térnek majd – hangzott el a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos péntek reggeli nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. 

Pinti Attila

2022. július 22., 14:462022. július 22., 14:46

A nyugat-európai, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, muravidéki, vajdasági és horvátországi magyar közösségek vezetői, illetve a magyar kormány képviselői jelenlétében, a közönség soraiban Tőkés Lászlóval tartották péntek reggel Tusványos hagyományos, Hogyan tovább Kárpát-medence? című nemzetpolitikai előadását a Lőrincz Csaba-sátorban.

Hirdetés

Elsőként a Svédországban élő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Bihari Szabolcs szólt a közönséghez, a skandináv államban uralkodó helyzetet ismertetve. Mint fogalmazott, „nem a legjobb az irány”, áldatlan állapotok alakultak ki a 2015 utáni migránspolitika miatt, és ennek következményeként az ország nagyobb városaiban „mindennapossá váltak a leszámolások, lövöldözések”, úgynevezett no-go zónák alakultak ki, migránsok támadnak a rendőrökre, tűzoltókra, mentősökre. Ez pedig – elmondása szerint – a lakosság körében növekvő elégedetlenséget szül, egyre fontosabbá válik a biztonság, amelyről a politikum „eleinte nem akart beszélni, de mára megkerülhetetlen lett”. A törvénysértők kitoloncolása hatástalannak bizonyult, és

szinte folyamatosan arra kell vigyázni, hogy „az ember ne legyen rossz időben rossz helyen”

– fogalmazott. A tizennyolc nyugati ország magyar szervezeteinek szövetségét vezető Bihari a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy biztosított legyen a másod-, harmadgenerációs magyar gyökerű gyerekek nyelvoktatása – ezt Európában két helyen, Ausztriában és Németországban hétvégi programokkal tudják megoldani.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Visszatérnek, ha lesz hová

Az anyaország határain kívül élő magyar tömbközösségek közül egyértelműen a kárpátaljai van a legnehezebb helyzetben – fordult a jelenlévőkhöz Bocskor Andrea, a Fidesz határon túli jelöltjeként Kárpátalját képviselő európai parlamenti képviselő. „Az ukrajnai kisebbségek számára korábban olyan mértékű kisebbségi jogokat szűkítő törvények születtek, mint a 2017-es oktatási- és nyelvtörvény, de mindezek mellett is nagyon bizakodóak voltunk, hogy közeledve az Európai Unióhoz ezeket a törvényeket nemzetközi törvényekkel módosítani tudjuk. De sajnos 2022. február 24-én olyan esemény történt, ami mindenkinek a terveit, jövőbe vetett hitét megrendítette” – emlékeztetett a konfliktus kezdetére.

Miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, már semmi sem lesz olyan, mint konfliktus előtt – hangsúlyozta –, hiszen éppen az agresszor, „arra hivatkozva, hogy az oroszok megmentésére jöttek”, olyan helyzetbe taszítja a kisebbségvédelem kérdését, amiről nagyon nehéz most beszélni Ukrajnában.

Jelenleg mindenki félti a jövőjét, de a felszólaló reményei szerint „az erős lokális identitású kárpátaljai magyaroknak ha lesz hová visszatérniük, vissza is térnek majd” – és ehhez véleménye szerint a magyar kormány segítségére is szükség lesz.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Nekünk Bukarest kevésbé fontos terep”

Nemzetpolitikai tekintetben az elmúlt időszak legfontosabb közös eredménye a magyarországi országgyűlési választásokon elért történelmi választási siker – indította beszédét Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Ez azért fontos, mert olyan időszak kezdődött, amelyről néhány éve még azt gondoltuk, hogy nem lesz lehetséges – utalt a világpolitikai helyzetre –, ezért

Idézet
olyan vezetésre van szüksége a nemzetnek, amely egyrészt biztos kézzel, másrészt tiszta fejjel, harmadrészt magyar szívvel intézi a dolgainkat,

és ezt meglátása szerint a következő évekre sikerült biztosítani. Örömtelinek nevezte, hogy nagy számban sikerült mozgósítani az erdélyi kettős állampolgárokat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt pedig közel hetvenezer személynek tudott abban segíteni, hogy a szavazata biztonságban elérjen a Nemzeti Választási Irodához.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A „hazai helyzetre térve” kiemelte, hogy a Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt közös múltheti küldöttgyűlésén kimondta, hogy a két pártot továbbra is egyesíteni szeretnék, és nem hagyják, hogy a román bíróságokon ez a lépés megakadjon. Az RMDSZ-szel való viszonyról úgy nyilatkozott, hogy „nekünk nagyobb nézeteltérésünk nincs, a mozgásterünk is meglehetősen kiegészíti egymást, hiszen

Idézet
nekünk Bukarest kevésbé fontos terep, mi az önkormányzatokban látjuk a szerepünket,

ezért

nem látja akadályát annak, hogy egy együttműködés, egy magyar politikai pluralizmus megvalósuljon a 2024-es választásokig.

Az a feladat – folytatta –, hogy visszaszerezzük a közösségi és oktatási jogainkat, ugyanakkor „ismét elő kellene venni az önrendelkezés kérdéseit”.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Nem mindegy, hogy hozzák vagy hozzuk a döntést”

Csomortányi felszólalására reagálva Tánczos Barna Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti miniszter úgy fogalmazott, az erdélyi magyarságnak és az RMDSZ-nek igenis fontos Bukarest – mert „nem mindegy, hogy döntést hoznak, vagy mi hozunk olyan döntéseket, amelyek a javunkat szolgálják”. Bukarestben megváltoztak az idők, a kormánykoalícióra lépés jó döntésnek bizonyult, a parlamentben továbbra is erős befolyással bír az RMDSZ, amely szerepvállalásának köszönhetően „korszakalkotó beruházások indultak el” – erősítette meg kijelentését, hozzátéve, hogy

a politikai alakulat csak akkor tud sikereket elérni, ha erős közösség áll mögötte.

A magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban elmondta, azon „sikeresen vizsgázott az erdélyi magyarság”.

Ötmillió lakosból több mint 450 ezer magyar

A felvidéki magyarok képviseletében Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnöke a Szlovákiában közelmúltban tartott népszámlálás eredményét ismertette – ennek egyik újdonsága volt, hogy két nemzetiséget is be lehetett jelölni, az ötmilliós országban az adatok szerint 422 ezer személy elsőként jelölte be a magyar nemzetiséget, továbbá 34 ezer másodikként. Noha a felvidéki magyaroknak nincs csoportos képviselete a parlamentben, ezért szövetség alakult, amely a helyhatósági választásokra készülve „szeretné megtartani az erős magyar bástyákat”, továbbá cél, hogy a 2024-es választásokon a közösségi képviselet visszakerüljön a parlamentbe is.

Gazdaságfejlesztéssel az elvándorlás ellen

A magyar és szlovén kormányok kiváló együttműködését emelte ki beszédében Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke – ez ahhoz is hozzájárul, hogy „az ország egyik legfejletlenebb térségében, Muravidéken is biztosított legyen a gazdaságfejlesztés”, így lehetőség adódik arra, hogy gátat vessenek a magyar fiatalok elvándorlásának. Horváth külön megköszönte a magyar nemzeti közösség új lendvai székházának megvalósításához nyújtott magyarországi segítségét – ennek megnyitóján részt vett Novák Katalin magyar és Borut Pahor szlovén köztársasági elnök is.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szintén a kormányok közötti, sőt a Szerbián belüli nemzetiségek jó együttműködéséről beszélt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a pandémia azt is megmutatta, „ki az, aki nehéz helyzetben tényleg segíteni tud a közösségen, és ki az, aki csak üres szólamokat puffogtat”. Pásztor a migrációs problémára is kitért:

Idézet
várjuk, hogy Magyarország emelje meg egy méterrel a határkerítés magasságát, hátha úgy kevesebben jutnak át, és akkor kevesebben is próbálkoznak.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság identitásmegőrzésben hathatós segítségét méltatta Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, beszédében kitérve arra, hogy az országot nemcsak a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán konfliktus hozta nehéz helyzetbe, hanem a közelmúltban történt két súlyos földrengés is.

Nevelni a jövő generációt

Felelősségteljes politizálás – ez képezte Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke felszólalásának gerincét. Az erdélyi magyar politikai viszonyokra utalva azt mondta, „el kell gondolkodni azon, hogy ami most van, az nekünk jó vagy sem”. Meglátása szerint nem

mandátumról mandátumra, hanem hosszú távra kell célt megfogalmazni, „azért tenni nap mint nap, és aki ettől eltér, azt le kell váltani”.

„A pozícióban lévő személyeknek ki kellene használniuk a lehetőségeiket, nem elég egy bársonyszékbe belehuppanni, a kampányszlogeneken túl a tetteknek is súlya kellene legyen” – fogalmazott. Megkerülhetetlenül fontos feladat véleménye szerint a jövő változásaira gyorsan reagáló, egymást segítő generációjának nevelése, oktatása, hiszen „ha erre nem fordítunk figyelmet, nem lesz jövő”. Mint fogalmazott, éppen ezt segítené a szeptemberben induló Társas Tanulás program.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ne bántsd a magyart!

Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára mindenekelőtt gratulált a Sepsi OSK labdarúgócsapat csütörtök esti, Konferencia Ligában elért 3–1-es eredményéhez. Az államtitkárság által idénre meghirdetett Cselekvő nemzet évére utalva Potápi úgy fogalmazott, a cselekvés egyik legfontosabb bizonyítéka az április 3-ai választási eredmény.

Idézet
A legjobb kampány maga a munka. A választások között is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a saját politikai családunkat megtartsuk, és az egész nép, nemzet számára sikereket tudjunk hozni

– hangsúlyozta. Határon túlról 318 083 szavazat érkezett, 50 ezerrel több mint négy évvel korábban, és a külhoni magyarság közel 94 százalékban fejezte ki abbeli akaratát, hogy az Orbán-kormány folytassa a munkát – részletezte, hozzátéve, „együtt alakítottuk ki a célokat, és a sikereket is együtt értük el”.

A következő esztendők sikere az lesz, hogy az eredményeinket meg tudjuk őrizni

– tért az elkövetkező időszakra az államtitkár. „A legfontosabb, hogy azt a hálózatot, amit a közösségek között kiépítettünk, tudjuk megtartani, -erősíteni, és erre építkezni, amikor újra lehetőségünk lesz a bővülésre” – magyarázta.

Most a legfontosabb a nemzet számára, hogy a kárpátaljai magyarságot fizikai jelenlétében, szülőföldjükön tudjuk megőrizni

– hangsúlyozta Potápi, Zrínyi Miklóst idézve hozzátéve, hogy „ne bántsd a magyart!” A magyar nemzet egészének arra kell törekednie, hogy kimaradjon ebből a háborúból, mert nekünk ehhez semmi közünk – zárta előadását.

Harmincegy év múlva

Miről fogunk beszélgetni, ha 31 év múlva itt leülünk beszélgetni? – tette fel a zárókérdést Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, az előadás moderátora. Bocskor Andrea a békés együttélés iránti reményét emelte ki, Csomortányi István szerint pedig nemcsak az fontos, hogy miről, hanem az is, hogy hányan – utalva a folyamatban lévő romániai népszámlálásra, majd hozzátette, „azt nem lehet sikerként eladni majd, hogy meglesz az egymillió magyar”, mivel az is rendkívüli csökkenést jelent a legutóbbi népszámlálás óta. Mezei János a hosszú távú célkitűzések megvalósítására tért vissza, Tánczos Barna pedig reményét fejezte ki, hogy 31 év múlva is gazdaságilag és politikailag erős ország lesz Magyarország.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
Hirdetés
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
2026. november 20., péntek

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára

A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára
Hirdetés