Nemzetpolitikai kerekasztal: a kárpátaljai magyarok megóvása a legfontosabb feladat

– fogalmazott. A tizennyolc nyugati ország magyar szervezeteinek szövetségét vezető Bihari a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy biztosított legyen a másod-, harmadgenerációs magyar gyökerű gyerekek nyelvoktatása – ezt Európában két helyen, Ausztriában és Németországban hétvégi programokkal tudják megoldani.

Jelenleg mindenki félti a jövőjét, de a felszólaló reményei szerint „az erős lokális identitású kárpátaljai magyaroknak ha lesz hová visszatérniük, vissza is térnek majd” – és ehhez véleménye szerint a magyar kormány segítségére is szükség lesz.

és ezt meglátása szerint a következő évekre sikerült biztosítani. Örömtelinek nevezte, hogy nagy számban sikerült mozgósítani az erdélyi kettős állampolgárokat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt pedig közel hetvenezer személynek tudott abban segíteni, hogy a szavazata biztonságban elérjen a Nemzeti Választási Irodához.

ezért

Az a feladat – folytatta –, hogy visszaszerezzük a közösségi és oktatási jogainkat, ugyanakkor „ismét elő kellene venni az önrendelkezés kérdéseit”.

A magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban elmondta, azon „sikeresen vizsgázott az erdélyi magyarság”.

Ötmillió lakosból több mint 450 ezer magyar

A felvidéki magyarok képviseletében Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnöke a Szlovákiában közelmúltban tartott népszámlálás eredményét ismertette – ennek egyik újdonsága volt, hogy két nemzetiséget is be lehetett jelölni, az ötmilliós országban az adatok szerint 422 ezer személy elsőként jelölte be a magyar nemzetiséget, továbbá 34 ezer másodikként. Noha a felvidéki magyaroknak nincs csoportos képviselete a parlamentben, ezért szövetség alakult, amely a helyhatósági választásokra készülve „szeretné megtartani az erős magyar bástyákat”, továbbá cél, hogy a 2024-es választásokon a közösségi képviselet visszakerüljön a parlamentbe is.

Gazdaságfejlesztéssel az elvándorlás ellen

A magyar és szlovén kormányok kiváló együttműködését emelte ki beszédében Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke – ez ahhoz is hozzájárul, hogy „az ország egyik legfejletlenebb térségében, Muravidéken is biztosított legyen a gazdaságfejlesztés”, így lehetőség adódik arra, hogy gátat vessenek a magyar fiatalok elvándorlásának. Horváth külön megköszönte a magyar nemzeti közösség új lendvai székházának megvalósításához nyújtott magyarországi segítségét – ennek megnyitóján részt vett Novák Katalin magyar és Borut Pahor szlovén köztársasági elnök is.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság identitásmegőrzésben hathatós segítségét méltatta Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, beszédében kitérve arra, hogy az országot nemcsak a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán konfliktus hozta nehéz helyzetbe, hanem a közelmúltban történt két súlyos földrengés is.

Nevelni a jövő generációt

Felelősségteljes politizálás – ez képezte Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke felszólalásának gerincét. Az erdélyi magyar politikai viszonyokra utalva azt mondta, „el kell gondolkodni azon, hogy ami most van, az nekünk jó vagy sem”. Meglátása szerint nem

„A pozícióban lévő személyeknek ki kellene használniuk a lehetőségeiket, nem elég egy bársonyszékbe belehuppanni, a kampányszlogeneken túl a tetteknek is súlya kellene legyen” – fogalmazott. Megkerülhetetlenül fontos feladat véleménye szerint a jövő változásaira gyorsan reagáló, egymást segítő generációjának nevelése, oktatása, hiszen „ha erre nem fordítunk figyelmet, nem lesz jövő”. Mint fogalmazott, éppen ezt segítené a szeptemberben induló Társas Tanulás program.

– hangsúlyozta. Határon túlról 318 083 szavazat érkezett, 50 ezerrel több mint négy évvel korábban, és a külhoni magyarság közel 94 százalékban fejezte ki abbeli akaratát, hogy az Orbán-kormány folytassa a munkát – részletezte, hozzátéve, „együtt alakítottuk ki a célokat, és a sikereket is együtt értük el”.

– tért az elkövetkező időszakra az államtitkár. „A legfontosabb, hogy azt a hálózatot, amit a közösségek között kiépítettünk, tudjuk megtartani, -erősíteni, és erre építkezni, amikor újra lehetőségünk lesz a bővülésre” – magyarázta.

– hangsúlyozta Potápi, Zrínyi Miklóst idézve hozzátéve, hogy „ne bántsd a magyart!” A magyar nemzet egészének arra kell törekednie, hogy kimaradjon ebből a háborúból, mert nekünk ehhez semmi közünk – zárta előadását.

Harmincegy év múlva

Miről fogunk beszélgetni, ha 31 év múlva itt leülünk beszélgetni? – tette fel a zárókérdést Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, az előadás moderátora. Bocskor Andrea a békés együttélés iránti reményét emelte ki, Csomortányi István szerint pedig nemcsak az fontos, hogy miről, hanem az is, hogy hányan – utalva a folyamatban lévő romániai népszámlálásra, majd hozzátette, „azt nem lehet sikerként eladni majd, hogy meglesz az egymillió magyar”, mivel az is rendkívüli csökkenést jelent a legutóbbi népszámlálás óta. Mezei János a hosszú távú célkitűzések megvalósítására tért vissza, Tánczos Barna pedig reményét fejezte ki, hogy 31 év múlva is gazdaságilag és politikailag erős ország lesz Magyarország.