
Fotó: Veres Nándor
Múlt héttől újból mozgásba lendültek a székelyudvarhelyi városháza homlokzatán lévő toronyóra mánusai: egész órákban hármat, félkor egyet kondul a szerkezet. A szokatlan hangra több járókelő is felkapta fejét, ugyanis a polgármesteri hivatal órája legutóbb 2003-ban járt pontosan. Ritka, hogy egymás szoros szomszédságában több, esetünkben öt toronyórát is találni: amennyiben működnének, hangjuk egymáshoz is elhangzana. Ha a digitalizált világban nincs már szükség mechanikus időmérőkre, a buszt várva miért nézünk fel önkéntleneül a református templom toronyórájára?
2012. január 23., 11:262012. január 23., 11:26
2012. január 27., 14:042012. január 27., 14:04
A 17. század Székelyföldjén aligha létezett óragyártás, bár Erdély más vidékeinek számadáskönyveiben vannak bejegyzések, amelyek arra utalnak, hogy a lakatgyártók között volt, aki az órát „csinálgatta” – írja Márton László gépészmérnök Toronyórák és napórák Erdélyben című könyvében. Ritkaságszámba megy tehát a székelyudvarhelyi római katolikus, középkori plébániatemplom toronyórájának története. 1633-ban Ferenczi György gyergyói plébános, generális vikárius kétszázkilencven forintot ad a középkori templom rendbetételére és a torony magasítására – írja Márton –, a megemelt toronyba pedig „egy kis ütő órát” ajándékoz.
A toronyóra meglehetősen értékes darab volt: a szerkezet ugyanannyiba, 25 forintba került, mint a torony magasításának költségei. Ez az óra és a torony az 1661-es török betöréskor elpusztult, az új templom építése 1788-ban kezdődött el: az 1793-ban Batthány Ignác, Erdély akkori római katolikus püspöke által felszentelt templom tornyába „harand jelzésű óra” került. A 18. század végén készült toronyóra ma már nem működik, legutóbb 2003-ban, az akkori városvezetés megbízásából egy nagyváradi javító cég vállalta karbantartását.
A belvárosi református templom toronyórájának megjavítását is elvégezte a váradi Pontos idő Kft., azonban egy hónapos működés után a szerkezet újból megállt. Legutóbb 2010 áprilisában, véletlen folytán lendülhetett újból be a templom órájának mutatója: a templom harangjait villanyáramra kötő szakemberről kiderült, hogy az órajavításhoz is ért. A felújítási és javítási munkálatokat Jakab János udvarhelyi vállalkozó finanszírozta.
Szövevényes a belvárosi református templom és toronyójának története is: az 1563-as évi tordai országgyűlés határozata értelmében a régi székelyudvarhelyi plébániatemplomot a katolikus és református felekezetnek meg kellett volna osztania és felváltva használnia, a viszályok elhárítása értelmében 1630-ban a fejedelmi bizottság a többségi katolikusoknak ítélte a templomot. A református közösség saját temploma, Kis Gergely és Málnási László udvarhelyi lakosok országos gyűjtése révén, 1781-re épülhetett fel. A templom toronyórája is, gróf Karda György jóvoltából, adományból származik. A 17 éves különbséggel felállított két óra, a plébánia- és a református templomé közel 200 évig ütött egymással versenyt – állapítja meg könyvében Márton.
A ferencesek kéttornyú templomán két óra is van, ma már azonban egyik sem működik. A régebbi, feltehetően a 19. század végén vagy a 20. elején készült szerkezet technikatörténeti érdekességnek számított: a templom két tornyán található, egymástól távol lévő kijelző számlapok mutatópárait egy óraszerkezet működtette.
Újra működésben
A városháza homlokzati órája a 19. század végén készült, 2003-ban ez is jelentős javítási munkálatokon esett átt. A szakemeberek karácsony után fogtak neki a javításnak. Összetett volt a probléma: a számlapot kellett felújítani, valamint javításra szorultak a mánusok és az inga is – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályának munkatársaitól.
Az óra tehát működik – ugyan kétperces késéssel –, egészkor és félkor rezes hangon jelzi az időt. 2003-ban az akkori polgármester, Szász Jenő felkérésére, a hivatal támogatásával a nagyváradi Pontos idő Kft. fogott neki a köztéri órák, többek közt a városháza homlokzatán lévő szerkezet megjavításának: a munkálatok elvégzésével az órák csupán néhány hónapig működtek.
„Azóta valószínűleg az egyházi intézmények hatáskörébe tartozik a homlokzati és toronyórák karbantartása” – tájékoztattak a sajtóosztályon. Gyönyörű ugyan, de nem működik a Benedek Elek Pedagógiai Líceum homlokzatán lévő, ugyancsak a 20. századból származó óra, akárcsak a belvárosi unitárius templom tornyában lévő szerkezet.
Van ugyan karórám, és a mobiltelefonon is megnézhetném az időt, de valahogy reflexszerűn mindig felnézek a református templom tornyára, amikor várom a buszt a Patkóban, holott tudom: mindig negyed tizenkettőt mutat – mondta lapunknak Kis Magdolna udvarhelyi lakos. Hasonlóan érez Nagy Gergely is: a központban lévő millenniumi emlékmű helyén álló valamikori Gál-órára még akkor is felpillantott, amikor tudta, hány óra van. „Csúnya volt és beton, igazi jelképe korának. De az ember megszokta, néha hozzá állította saját karóráját. Ebben a félszeg, félresikeredett világban még a toronyórák működésére sem lehet számítani” – tette hozzá.
Márton László a témával kapcsolatosan így fogalmaz: „az öt óramű arra mutat, hogy az egykori híres céhes város lakói, vezetői haladó gondolkodású polgárok voltak, akik nemcsak kialakították a városban a műszaki fejlődés szükségességének szellemiségét, de ezt a szellemiséget több évszázadon átívelő folyamattá bővítették”.
| Márton László gépészmérnök Toronyórák és napórák Erdélyben című kötete 2005-ben jelent meg a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában, a Kis művelődéstörténet sorozat részeként. |
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.
szóljon hozzá!