Hirdetés
Hirdetés

Nem mindegy, hogyan bánunk a Székelyföldre érkező turistával

Ha azt szeretnénk, hogy a turista visszatérjen, megfelően kell bánnunk vele

Ha azt szeretnénk, hogy a turista visszatérjen, megfelően kell bánnunk vele

Aktív túrázó, egyetemi tanár a turizmus-földrajz szakon és idegenvezető – elsősorban ezt lehet tudni Horváth Alpárról, aki háromszéki születésűként Gyergyóalfaluban él családjával. Térségünk turizmusát több szemszögből is látja, erről szólt az Országjárók-Világjárók rendezvénysorozatban meghívottként, Erdély a turistabusz ablakából címet adva előadásának.

Balázs Katalin

2017. május 05., 13:542017. május 05., 13:54

2017. május 05., 13:592017. május 05., 13:59

Nem elég, ha számos látványosság van egy térségben, el is kell tudni adni azokat, fel kell kelteni a turisták kíváncsiságát, hogy ide jöjjenek – mondta a rendezvényszervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója, Fórika Sebestyén. Horváth Alpár pedig a hogyanról beszélt, a turisták gusztusát fejtegette.

Mekkora Erdély, van-e Székelyföld?

Pénzzé tehető különböző közösségek nemzeti érzékenysége, illetve büszkesége, lehet erre turizmust építeni. Amikor erdélyi idegenforgalomról beszélünk, akkor egyértelműen erről is kell szólni, hiszen a vendégek nagy része Magyarországról érkezik ide.

Hirdetés

Időnként még mindig kérdés, hogy mit keresnek a magyarok Románia közepén, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy hol húzódnak Erdély határai.

Míg délen és keleten a Kárpátok határolják, északon Bukovina és Máramaros, addig a nyugati résznél Bánát és a Körösök vidéke is sokszor Erdély részeként van nyilvántartva. Tehát mindazon területek, amelyeket Románia a szétesőben lévő Magyar Királyságtól szerzett meg katonai illetve diplomáciai úton.

Kérdésessé tették Székelyföld létezését is az elmúlt időszakban, de az előadó szerint, amíg turizmusban célterületként szerepel, addig létét nem lehet vita tárgyává tenni. „Nem kell nekünk harcolni a hatóságokkal, hanem észérvekkel és kőkeményen felkészült jogászokkal be kell bizonyítsuk, hogy a piacnak van egy autonómiája, amihez a kormányzati tevékenység vagy alkalmazkodik, vagy megpróbálja letörni, de attól a piac működik. Ennek a logikának a része, hogy

Idézet
nem számít, Székelyföldet elismerik-e, hogy lesz-e közigazgatási kompetenciája, mi azon kell dolgozzunk, hogy Székelyföldnek legyen márkajellege, legyen egy hívó szó a turisztikai piacon.
Horváth Alpár •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

Horváth Alpár

Fotó: Balázs Katalin

Trauma, szindróma és dilemma

„Van egy történeti örökségünk, amit úgy hívunk, hogy Trianon. Van Trianon trauma, szindróma és dilemma” – fogalmazott Horváth Alpár. A Trianon traumát azok szenvedték el, akik akkor éltek: családjaik kettészakadtak, szembe kellett nézniük a gazdasági változásokkal. Mi nem az a generáció vagyunk, melynek a Trianon traumától kell szenvednie. Mi a Trianon szindrómától szenvedünk, mert nem tudunk túllépni Trianon örökségén, ott motoszkál a fejünkben, mi közünk van egymáshoz a többi magyarral, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs kettős állampolgárság, egyesítik-e a nemzetet a határok fölött. A dilemmát az okozza, hogy nem mindegy, Erdélyt hogyan magyarázzuk a magyaroknak, a románoknak, vagy éppenséggel az osztrákoknak. Én azt javaslom,

Idézet
próbáljuk meg kritikusan szemlélni a saját történelmünket, mintha nem magyarok lennénk, hátha segít jobban megérteni az ok-okozati összefüggéseket.

A tápos és a hatuma

Szólt a hatuma kifejezésről, ami a magyar közigazgatásban honosodott meg, körülbelül egyidőben a tápos fogalom megjelenésével.

A hatuma az a határon túli magyar, akit Magyarországon sok helyen lenéznek vendégmunkásként.

Szintén a vendégmunkások erre a megnevezésre reakcióként termelték ki a tápos megnevezést a magyarországiakra. „A hatuma identitás nem vicc, de mostmár kicsit szalonképesebben minket külhoni magyaroknak neveznek, és valóban egzotikus figurák lehetünk a magyarországi turistáknak. Nem is érthetik, hogy a határtól 600 kilométerre színtiszta magyar közösségbe cseppennek, ezért is kérdezik meg, honnan tanultunk meg magyarul. Egyébként pedig csodálkoznak, hogy olyan kemény magyarság van bennünk, ami belőlük hiányzik.

Idézet
Ők nem egy önvédelmi típusú magyarságot gyakorolnak, mi pedig nem tudunk egy napot végigélni úgy, hogy ne emlékeztessenek kisebbségi létünkre.
•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Kilóra mért szalagok

A történelemszemlélet a turizmusban nagyon kommersz, nagyon szeretjük a bűnbakképzést, és az idegenvezető tudja erősíteni az elfogultságot is. Az identitás-erősítést érdemes előtérbe helyezni, mondja a szakember, megjegyezve,

cinikusan azt is szokták mondani, hogy a magyarországiaknak fakultatív sírási lehetőségekre adnak alkalmat az idegenvezetők bizonyos emlékhelyeken.

„Bizonyos emberek Székelyudvarhelyen az emlékezés parkjában szinte kényszert éreznek, hogy piros-fehér-zöld szalagocskákat kötözzenek a szobrok nyakába. Meg lehet nézni a csíksomlyói búcsú után, hogy melyik szobornak hány kiló szalag díszíti a nyakát. A szalagmennyiség kifejezi az illető személyiség emlékezetének a súlyát. Nem véletlen, hogy Csaba királyfi és az úgynevezett Vándor székely roskadozik a szalagoktól, míg Fráter Györgyre esetleg egy-két szalagocska jut.”

Idézet
Érdemes tehát figyelni a turisták viselkedését, és levonni a megdöbbentő következtetéseket, ám mindenek mellett a mi dolgunk, hogy az értékekre irányítsuk a figyelmet, megfelelő tudással felvértezve és kellő tisztelettel azok iránt, akik itt hagyják a pénzüket.

Nem kell a turistát túletetni-leitatni

Nagy reményt fűztünk a változások után a falusi vendéglátáshoz, ami nem vált be. Ennek a szakember szerint több oka is van: a ház egy részéből átalakított vendégszobák és az étkeztetés nem tudott mindig azonos minőséget biztosítani a vendégnek.

Probléma volt az is, hogy a turistát „halálra etettük-itattuk”, miközben akár egy héten keresztül „egyik helyszínről a másikra kergettük”, befogadhatatlan mennyiségű információt zúdítva a nyakába.

A jó vendéglátás nem csak az etetésről-itatásról kell szóljon, és a vendégnek úgy kell elmennie, hogy alig látott egy picit abból, ami itt érték. Hogy vissza kívánkozzon. Ha elültetjük benne a kíváncsiságot, akkor visszatér, lehet egyéni kirándulás során, lehet, hogy barátaival. És ez mérhető nyereség a térségnek.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Itthon lehet boldogulni

Nem kell feltétlenül külföldre menjen a fiatal, hogy tisztességes keresete legyen. Az idegenvezetés jó megélhetési lehetőség – tudatja Horváth Alpár. Elmesélte az ő tevékenységének kezdetét is. „A piac bejött az egyetemre, szó szerint. Bekopogott a Csiky-kertbe, hogy kellene foglalkozni egy szálloda vendégeivel. Az alkalmi felkérésből, ami rengeteg lámpalázzal járt, szépen, lassan szakma lett. Ebben akkor volt az első fordulópont, amikor már ki mertem menni Hargita megyéből. Féltem például Marosvásárhelytől, de azt mondtam, sebaj, vállalom az idegességet, és mások pénzén megtanulom ezt a szakmát. Ez nekem a második szakmám. Szeretni is kell, mert csak a pénzért nem lehet csinálni, de mellesleg jól is lehet keresni vele.

Idézet
Szeretném meggyőzni a fiatalokat, vagy azokat, akik új dologba akarnak belevágni, hogy nem muszáj elmenni epret szedni, lehet itthon is annyit keresni, mint egy polgármester fizetése. Tisztességes munkával tisztességes jövedelmet biztosít ez a szakma úgy, hogy nem kell különösebb befektetést eszközölni.
•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Nem lehetünk szűklátókörűek

A turista bár Székelyföldre érkezik, sokszor ennél sokkal többre is kíváncsi. Érdemes elkalauzolni Észak-Erdélybe, de akár a Vaskapuhoz, a Kazán-szorosba is lehet túrát szervezni számára. A vendég már nem enni és aludni jön ide, a programok változatossága, újszerűsége vonzza, legyen az téli szánozás, disznóvágás, bakancsos, via ferrátás turizmus, vagy az újonnan tervezett bunkerturizmus. A medve is vonzerőnek számít, bár nem ígérhetjük a vendégnek, hogy fix programpontként biztosan fog találkozni vele, és a találkozás a megcsodálásban merül ki.

Új kliensek érkezése a térségben attól függ, hogyan tudjuk bemutatni a vonzerőket a honlapokon, az utazási irodák kínálatában, a turisztikai vásárokon. Horváth Alpár szerint nagy lehetőség Székelyföld számára a Székely Fesztivál, melyre május 12–14. között kerül sor a budapesti Millenáris parkban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 18., csütörtök

Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium

Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.

Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
2025. szeptember 18., csütörtök

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát

Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
2025. szeptember 18., csütörtök

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”

Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
2025. szeptember 18., csütörtök

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók

Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában

Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Hirdetés