Nem mindegy, hogyan bánunk a Székelyföldre érkező turistával

Ha azt szeretnénk, hogy a turista visszatérjen, megfelően kell bánnunk vele

Ha azt szeretnénk, hogy a turista visszatérjen, megfelően kell bánnunk vele

Aktív túrázó, egyetemi tanár a turizmus-földrajz szakon és idegenvezető – elsősorban ezt lehet tudni Horváth Alpárról, aki háromszéki születésűként Gyergyóalfaluban él családjával. Térségünk turizmusát több szemszögből is látja, erről szólt az Országjárók-Világjárók rendezvénysorozatban meghívottként, Erdély a turistabusz ablakából címet adva előadásának.

Balázs Katalin

2017. május 05., 13:542017. május 05., 13:54

2017. május 05., 13:592017. május 05., 13:59

Nem elég, ha számos látványosság van egy térségben, el is kell tudni adni azokat, fel kell kelteni a turisták kíváncsiságát, hogy ide jöjjenek – mondta a rendezvényszervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója, Fórika Sebestyén. Horváth Alpár pedig a hogyanról beszélt, a turisták gusztusát fejtegette.

Mekkora Erdély, van-e Székelyföld?

Pénzzé tehető különböző közösségek nemzeti érzékenysége, illetve büszkesége, lehet erre turizmust építeni. Amikor erdélyi idegenforgalomról beszélünk, akkor egyértelműen erről is kell szólni, hiszen a vendégek nagy része Magyarországról érkezik ide.

Időnként még mindig kérdés, hogy mit keresnek a magyarok Románia közepén, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy hol húzódnak Erdély határai.

Míg délen és keleten a Kárpátok határolják, északon Bukovina és Máramaros, addig a nyugati résznél Bánát és a Körösök vidéke is sokszor Erdély részeként van nyilvántartva. Tehát mindazon területek, amelyeket Románia a szétesőben lévő Magyar Királyságtól szerzett meg katonai illetve diplomáciai úton.

Kérdésessé tették Székelyföld létezését is az elmúlt időszakban, de az előadó szerint, amíg turizmusban célterületként szerepel, addig létét nem lehet vita tárgyává tenni. „Nem kell nekünk harcolni a hatóságokkal, hanem észérvekkel és kőkeményen felkészült jogászokkal be kell bizonyítsuk, hogy a piacnak van egy autonómiája, amihez a kormányzati tevékenység vagy alkalmazkodik, vagy megpróbálja letörni, de attól a piac működik. Ennek a logikának a része, hogy

Idézet
nem számít, Székelyföldet elismerik-e, hogy lesz-e közigazgatási kompetenciája, mi azon kell dolgozzunk, hogy Székelyföldnek legyen márkajellege, legyen egy hívó szó a turisztikai piacon.
Horváth Alpár •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

Horváth Alpár

Fotó: Balázs Katalin

Trauma, szindróma és dilemma

„Van egy történeti örökségünk, amit úgy hívunk, hogy Trianon. Van Trianon trauma, szindróma és dilemma” – fogalmazott Horváth Alpár. A Trianon traumát azok szenvedték el, akik akkor éltek: családjaik kettészakadtak, szembe kellett nézniük a gazdasági változásokkal. Mi nem az a generáció vagyunk, melynek a Trianon traumától kell szenvednie. Mi a Trianon szindrómától szenvedünk, mert nem tudunk túllépni Trianon örökségén, ott motoszkál a fejünkben, mi közünk van egymáshoz a többi magyarral, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs kettős állampolgárság, egyesítik-e a nemzetet a határok fölött. A dilemmát az okozza, hogy nem mindegy, Erdélyt hogyan magyarázzuk a magyaroknak, a románoknak, vagy éppenséggel az osztrákoknak. Én azt javaslom,

Idézet
próbáljuk meg kritikusan szemlélni a saját történelmünket, mintha nem magyarok lennénk, hátha segít jobban megérteni az ok-okozati összefüggéseket.

A tápos és a hatuma

Szólt a hatuma kifejezésről, ami a magyar közigazgatásban honosodott meg, körülbelül egyidőben a tápos fogalom megjelenésével.

A hatuma az a határon túli magyar, akit Magyarországon sok helyen lenéznek vendégmunkásként.

Szintén a vendégmunkások erre a megnevezésre reakcióként termelték ki a tápos megnevezést a magyarországiakra. „A hatuma identitás nem vicc, de mostmár kicsit szalonképesebben minket külhoni magyaroknak neveznek, és valóban egzotikus figurák lehetünk a magyarországi turistáknak. Nem is érthetik, hogy a határtól 600 kilométerre színtiszta magyar közösségbe cseppennek, ezért is kérdezik meg, honnan tanultunk meg magyarul. Egyébként pedig csodálkoznak, hogy olyan kemény magyarság van bennünk, ami belőlük hiányzik.

Idézet
Ők nem egy önvédelmi típusú magyarságot gyakorolnak, mi pedig nem tudunk egy napot végigélni úgy, hogy ne emlékeztessenek kisebbségi létünkre.
•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Kilóra mért szalagok

A történelemszemlélet a turizmusban nagyon kommersz, nagyon szeretjük a bűnbakképzést, és az idegenvezető tudja erősíteni az elfogultságot is. Az identitás-erősítést érdemes előtérbe helyezni, mondja a szakember, megjegyezve,

cinikusan azt is szokták mondani, hogy a magyarországiaknak fakultatív sírási lehetőségekre adnak alkalmat az idegenvezetők bizonyos emlékhelyeken.

„Bizonyos emberek Székelyudvarhelyen az emlékezés parkjában szinte kényszert éreznek, hogy piros-fehér-zöld szalagocskákat kötözzenek a szobrok nyakába. Meg lehet nézni a csíksomlyói búcsú után, hogy melyik szobornak hány kiló szalag díszíti a nyakát. A szalagmennyiség kifejezi az illető személyiség emlékezetének a súlyát. Nem véletlen, hogy Csaba királyfi és az úgynevezett Vándor székely roskadozik a szalagoktól, míg Fráter Györgyre esetleg egy-két szalagocska jut.”

Idézet
Érdemes tehát figyelni a turisták viselkedését, és levonni a megdöbbentő következtetéseket, ám mindenek mellett a mi dolgunk, hogy az értékekre irányítsuk a figyelmet, megfelelő tudással felvértezve és kellő tisztelettel azok iránt, akik itt hagyják a pénzüket.

Nem kell a turistát túletetni-leitatni

Nagy reményt fűztünk a változások után a falusi vendéglátáshoz, ami nem vált be. Ennek a szakember szerint több oka is van: a ház egy részéből átalakított vendégszobák és az étkeztetés nem tudott mindig azonos minőséget biztosítani a vendégnek.

Probléma volt az is, hogy a turistát „halálra etettük-itattuk”, miközben akár egy héten keresztül „egyik helyszínről a másikra kergettük”, befogadhatatlan mennyiségű információt zúdítva a nyakába.

A jó vendéglátás nem csak az etetésről-itatásról kell szóljon, és a vendégnek úgy kell elmennie, hogy alig látott egy picit abból, ami itt érték. Hogy vissza kívánkozzon. Ha elültetjük benne a kíváncsiságot, akkor visszatér, lehet egyéni kirándulás során, lehet, hogy barátaival. És ez mérhető nyereség a térségnek.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Itthon lehet boldogulni

Nem kell feltétlenül külföldre menjen a fiatal, hogy tisztességes keresete legyen. Az idegenvezetés jó megélhetési lehetőség – tudatja Horváth Alpár. Elmesélte az ő tevékenységének kezdetét is. „A piac bejött az egyetemre, szó szerint. Bekopogott a Csiky-kertbe, hogy kellene foglalkozni egy szálloda vendégeivel. Az alkalmi felkérésből, ami rengeteg lámpalázzal járt, szépen, lassan szakma lett. Ebben akkor volt az első fordulópont, amikor már ki mertem menni Hargita megyéből. Féltem például Marosvásárhelytől, de azt mondtam, sebaj, vállalom az idegességet, és mások pénzén megtanulom ezt a szakmát. Ez nekem a második szakmám. Szeretni is kell, mert csak a pénzért nem lehet csinálni, de mellesleg jól is lehet keresni vele.

Idézet
Szeretném meggyőzni a fiatalokat, vagy azokat, akik új dologba akarnak belevágni, hogy nem muszáj elmenni epret szedni, lehet itthon is annyit keresni, mint egy polgármester fizetése. Tisztességes munkával tisztességes jövedelmet biztosít ez a szakma úgy, hogy nem kell különösebb befektetést eszközölni.
•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Nem lehetünk szűklátókörűek

A turista bár Székelyföldre érkezik, sokszor ennél sokkal többre is kíváncsi. Érdemes elkalauzolni Észak-Erdélybe, de akár a Vaskapuhoz, a Kazán-szorosba is lehet túrát szervezni számára. A vendég már nem enni és aludni jön ide, a programok változatossága, újszerűsége vonzza, legyen az téli szánozás, disznóvágás, bakancsos, via ferrátás turizmus, vagy az újonnan tervezett bunkerturizmus. A medve is vonzerőnek számít, bár nem ígérhetjük a vendégnek, hogy fix programpontként biztosan fog találkozni vele, és a találkozás a megcsodálásban merül ki.

Új kliensek érkezése a térségben attól függ, hogyan tudjuk bemutatni a vonzerőket a honlapokon, az utazási irodák kínálatában, a turisztikai vásárokon. Horváth Alpár szerint nagy lehetőség Székelyföld számára a Székely Fesztivál, melyre május 12–14. között kerül sor a budapesti Millenáris parkban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült

Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült
2025. július 08., kedd

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek
2025. július 08., kedd

Vihar utáni fennakadások: lezárt utak és áramszünet Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn

Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.

Vihar utáni fennakadások: lezárt utak és áramszünet Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn
2025. július 08., kedd

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt
2025. július 08., kedd

Kidőlt fa torlaszolta el az országutat a Bucsin-tetőnél

Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.

Kidőlt fa torlaszolta el az országutat a Bucsin-tetőnél
2025. július 08., kedd

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás a keddi nap folyamán – derül ki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) összesítéséből.

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Érkezik a vihar, narancs riasztást adtak ki Maros megyére

Felhőszakadás, erős szél, jégeső várható Maros megyében kedden délután. A meteorológiai szolgálat narancs színű (másodfokú) riasztása kedden 22 óráig marad érvényben.

Érkezik a vihar, narancs riasztást adtak ki Maros megyére
2025. július 08., kedd

Lezajlott a pályakezdő pedagógusok első és legfontosabb vizsgája

Közel tízezer pedagógus mérette meg magát július 8-án a véglegesítő vizsga írásbeli részén. A siker itt kulcsfontosságú: e nélkül nem lehet hosszú távon a tanári pályán maradni. Székelyföldön a legtöbben óvónői és tanítói vizsgára iratkoztak.

Lezajlott a pályakezdő pedagógusok első és legfontosabb vizsgája
2025. július 08., kedd

Elkezdi alkotmánybírói megbízatását Asztalos Csaba

Három új alkotmánybíró kezdi el kilenc évre szóló megbízatását ezen a héten – írja az Agerpres hírügynökség.

Elkezdi alkotmánybírói megbízatását Asztalos Csaba
2025. július 08., kedd

Egyetemi tanárt nevezett ki alkotmánybírónak Nicușor Dan

Alkotmánybírói kinevezést kapott kedden Dacian Cosmin Dragoș egyetemi tanár. Az erről szóló rendeletet Nicușor Dan államfő írta alá.

Egyetemi tanárt nevezett ki alkotmánybírónak Nicușor Dan