Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:58

Gyenge játékkal maradt alul a Sportklub a DVTK ellen

21:00

Régi magyar nevek a felkapottak mellett

20:22

Megnyomta a második harmadot, igazolta a papírformát a GYHK

19:44

Átgázolt az Újpesten: megállíthatatlanul robog az élen a Brassói Corona

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Nem mindegy, hogy hol legeltetik az állatokat a pásztorok

Ahány település, annyi legeltetési szabályzó. Az ezekben leszögezettek szerint kell eljárni

Fotó: Pál Árpád

Nemcsak összeállították és elfogadták, hanem alkalmazzák is a legeltetési szabályzókat a csíki településeken – tudtuk meg a megkérdezett polgármesterektől. Van, ahol idén már nem is volt ezzel kapcsolatos probléma, máshol kisebb gondok azért adódnak.

Szabó Kamilla-Mária

2017. május 23., 21:022017. május 23., 21:02

2017. május 23., 21:032017. május 23., 21:03

Rendszerint május közepén hajtják ki a nyájakat a havasi legelőkre, abban az időszakban pedig előfordulhatnak szabálytalanságok a legeltetésben – ennek kapcsán érdeklődtünk csíki községvezetőktől.

Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere érdeklődésünkre kifejtette, idén tavasszal nem volt gond, lakossági panasz sem érkezett a juhnyájak nem megfelelő hajtása miatt. Az önkormányzat képviselői részt vettek a legelőelosztáson, tartottak egy felkészítőt, ismertették a szabályokat, és

tisztázták, hogy az eddigiekhez képest szigorúbban ellenőrzik a szabálytalanságokat, szükség esetén pedig bírságolnak is.

Erre azonban nem került sor tavasszal.

Juhkarám lakott terület közvetlen közelében. Zavarhatják a lakókat

Fotó: Gecse Noémi

A legeltetési szabályzóban többek között egyértelműen leszögezik, hogy mely területeknél nem lehet beljebb legeltetni – erről minden pásztornak adtak egy térképet is, hogy egyértelmű legyen, honnan kezdődnek az állatok előtt tiltott területek. Szenttamáson legkésőbb május 15-éig kellett a juhokat felhajtani a havasi legelőkre, addig pedig a szántóföldeken túli területeken lehetett az állatokat tartani.

A megfogalmazott szabályokat figyelmen kívül hagyó pásztorokat ezer lej feletti bírságra is számíthattak.

A lakosságnak is lépni kell

Kászonokban már közel tíz éve megfogalmaztak egy községi szabályzót, amely a legeltetési szabályokat is tartalmazza – ismertette András Zoltán. A helyi polgármester kiemelte,

hiába a szabályzó, ha annak betartatásában a lakosság nem partner.

Esetükben ugyanis az említett dokumentum lehetőséget biztosít rá, hogy a tilosban legelő állatokat – ezek többségében lovak szoktak lenni – egy kijelölt helyre hajtsák, és amennyiben a gazda nem jelentkezik negyvennyolc órán belül a bírság kifizetéséért, elkobozzák az állatot, az pedig vágóhídra kerül. Több mint hatvan ilyen esetre volt már példa a szabályzó életbe lépése óta. A községvezető hangsúlyozta, mivel pár illetékes személy nem tudja a község teljes területén szemmel tartani, illetve észlelni ezeket a problémákat, ezért nagyon

fontos, hogy a helyiek is tegyenek a mezei rend betartatásáért: ha például gazdátlan állatokat látnak legelni, jelezzék.

Fotó: Pál Árpád

Elkobzás, bírság

Egyebek mellett a kászoni szabályzóban is szerepelnek a ki- és behajtás legkésőbbi időpontjai, az alól két sereg kivétel, amelyeket a legelőtest magasan való fekvése miatt két héttel később hajthatnak ki, illetve két héttel korábban jöhetnek vissza a település közelébe. Emellett

megszabtak egy vetésmező-határt is, amelynél közelebb a településhez nem hajthatják állataikat a pásztorok

– részletezte András Zoltán. Beismerte, minden évben vannak értetlenkedések, viszont nagy gondok a juhnyájak esetében nem jellemzők. A lovak tilosban való legelése viszont gyakorta okoz fejtörést, egész évben vannak elkobzások.

A kihágások függvényében 500-1500 lej közötti bírságra számíthatnak a Kászonban szabálytalankodók.

Csak kisebb gondok adódtak

Csíkszentlélek községben 2014 óta van legeltetési szabályzó. S habár annak értelmében ott is lenne – a kászonihoz hasonló eljárással – lehetőség az elkobzásra, mindeddig nem volt szükség erre az eljárásra. Kisebb gondok ugyanakkor adódnak a falu határában legelő nyájak esetében, jelentős problémákkal azonban az elmúlt években nem találkoztak – ismertette Keresztes Balázs. Csíkszentlélek polgármestere kifejtette, a szabályzó értelmében a fejős juhokat a közbirtokosság területén, a falu határában legeltetik egész nyáron, csak a meddőket hajtják fel a havasra. Utóbbiakat egy adott időpontig kell hátra hajtani, de az időjárás függvényében az változhat, hiszen a fenti részeken is biztosítható kell legyen az állatok jóléte, addig nem lehet oda terelni azokat. Mindaddig pedig csak a legelőterületeken tarthatók az állatok,

a határban levő kaszálókra nem hajthatják rá az állatokat a pásztorok.

Fotó: Pál Árpád

Megoldás a szabályzókban

Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, nem tartozik hatáskörükbe, hogy milyen távolságra lehetnek karámok a lakott területektől, erre vonatkozó szabályozást számukra nem fogalmaztak meg. Az erre vonatkozó esetleges problémákra a helyi legeltetési szabályzóknak kell megoldást nyújtaniuk – vélekedett.