Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:17

A második félidőben saját kezébe vette sorsát a Sepsi OSK

22:26

Ezért választotta az új pápa a Leó nevet

21:52

A KSE három góllal bebiztosította a harmadik helyet, az OSK II. néggyel nyert

21:45

Még nem döntöttek a somostetői medvecsalád sorsáról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken

Meghalt egy húszéves fiatal, egy kiskorú pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal felcsavarodtak egy fára

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Kelemen Hunor Simion elsöprő győzelméről: óriási veszélyt jelent

Bors Béla a provokatív plakátokról: ez a realitás

Simion és Nicușor Dan jutott be a második fordulóba

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

Nem mindegy, hogy hol legeltetik az állatokat a pásztorok

Ahány település, annyi legeltetési szabályzó. Az ezekben leszögezettek szerint kell eljárni

Fotó: Pál Árpád

Nemcsak összeállították és elfogadták, hanem alkalmazzák is a legeltetési szabályzókat a csíki településeken – tudtuk meg a megkérdezett polgármesterektől. Van, ahol idén már nem is volt ezzel kapcsolatos probléma, máshol kisebb gondok azért adódnak.

Szabó Kamilla-Mária

2017. május 23., 21:022017. május 23., 21:02

2017. május 23., 21:032017. május 23., 21:03

Rendszerint május közepén hajtják ki a nyájakat a havasi legelőkre, abban az időszakban pedig előfordulhatnak szabálytalanságok a legeltetésben – ennek kapcsán érdeklődtünk csíki községvezetőktől.

Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere érdeklődésünkre kifejtette, idén tavasszal nem volt gond, lakossági panasz sem érkezett a juhnyájak nem megfelelő hajtása miatt. Az önkormányzat képviselői részt vettek a legelőelosztáson, tartottak egy felkészítőt, ismertették a szabályokat, és

tisztázták, hogy az eddigiekhez képest szigorúbban ellenőrzik a szabálytalanságokat, szükség esetén pedig bírságolnak is.

Erre azonban nem került sor tavasszal.

Juhkarám lakott terület közvetlen közelében. Zavarhatják a lakókat

Fotó: Gecse Noémi

A legeltetési szabályzóban többek között egyértelműen leszögezik, hogy mely területeknél nem lehet beljebb legeltetni – erről minden pásztornak adtak egy térképet is, hogy egyértelmű legyen, honnan kezdődnek az állatok előtt tiltott területek. Szenttamáson legkésőbb május 15-éig kellett a juhokat felhajtani a havasi legelőkre, addig pedig a szántóföldeken túli területeken lehetett az állatokat tartani.

A megfogalmazott szabályokat figyelmen kívül hagyó pásztorokat ezer lej feletti bírságra is számíthattak.

A lakosságnak is lépni kell

Kászonokban már közel tíz éve megfogalmaztak egy községi szabályzót, amely a legeltetési szabályokat is tartalmazza – ismertette András Zoltán. A helyi polgármester kiemelte,

hiába a szabályzó, ha annak betartatásában a lakosság nem partner.

Esetükben ugyanis az említett dokumentum lehetőséget biztosít rá, hogy a tilosban legelő állatokat – ezek többségében lovak szoktak lenni – egy kijelölt helyre hajtsák, és amennyiben a gazda nem jelentkezik negyvennyolc órán belül a bírság kifizetéséért, elkobozzák az állatot, az pedig vágóhídra kerül. Több mint hatvan ilyen esetre volt már példa a szabályzó életbe lépése óta. A községvezető hangsúlyozta, mivel pár illetékes személy nem tudja a község teljes területén szemmel tartani, illetve észlelni ezeket a problémákat, ezért nagyon

fontos, hogy a helyiek is tegyenek a mezei rend betartatásáért: ha például gazdátlan állatokat látnak legelni, jelezzék.

Fotó: Pál Árpád

Elkobzás, bírság

Egyebek mellett a kászoni szabályzóban is szerepelnek a ki- és behajtás legkésőbbi időpontjai, az alól két sereg kivétel, amelyeket a legelőtest magasan való fekvése miatt két héttel később hajthatnak ki, illetve két héttel korábban jöhetnek vissza a település közelébe. Emellett

megszabtak egy vetésmező-határt is, amelynél közelebb a településhez nem hajthatják állataikat a pásztorok

– részletezte András Zoltán. Beismerte, minden évben vannak értetlenkedések, viszont nagy gondok a juhnyájak esetében nem jellemzők. A lovak tilosban való legelése viszont gyakorta okoz fejtörést, egész évben vannak elkobzások.

A kihágások függvényében 500-1500 lej közötti bírságra számíthatnak a Kászonban szabálytalankodók.

Csak kisebb gondok adódtak

Csíkszentlélek községben 2014 óta van legeltetési szabályzó. S habár annak értelmében ott is lenne – a kászonihoz hasonló eljárással – lehetőség az elkobzásra, mindeddig nem volt szükség erre az eljárásra. Kisebb gondok ugyanakkor adódnak a falu határában legelő nyájak esetében, jelentős problémákkal azonban az elmúlt években nem találkoztak – ismertette Keresztes Balázs. Csíkszentlélek polgármestere kifejtette, a szabályzó értelmében a fejős juhokat a közbirtokosság területén, a falu határában legeltetik egész nyáron, csak a meddőket hajtják fel a havasra. Utóbbiakat egy adott időpontig kell hátra hajtani, de az időjárás függvényében az változhat, hiszen a fenti részeken is biztosítható kell legyen az állatok jóléte, addig nem lehet oda terelni azokat. Mindaddig pedig csak a legelőterületeken tarthatók az állatok,

a határban levő kaszálókra nem hajthatják rá az állatokat a pásztorok.

Fotó: Pál Árpád

Megoldás a szabályzókban

Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, nem tartozik hatáskörükbe, hogy milyen távolságra lehetnek karámok a lakott területektől, erre vonatkozó szabályozást számukra nem fogalmaztak meg. Az erre vonatkozó esetleges problémákra a helyi legeltetési szabályzóknak kell megoldást nyújtaniuk – vélekedett.