Ahány település, annyi legeltetési szabályzó. Az ezekben leszögezettek szerint kell eljárni
Fotó: Pál Árpád
Nemcsak összeállították és elfogadták, hanem alkalmazzák is a legeltetési szabályzókat a csíki településeken – tudtuk meg a megkérdezett polgármesterektől. Van, ahol idén már nem is volt ezzel kapcsolatos probléma, máshol kisebb gondok azért adódnak.
2017. május 23., 21:022017. május 23., 21:02
2017. május 23., 21:032017. május 23., 21:03
Rendszerint május közepén hajtják ki a nyájakat a havasi legelőkre, abban az időszakban pedig előfordulhatnak szabálytalanságok a legeltetésben – ennek kapcsán érdeklődtünk csíki községvezetőktől.
Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere érdeklődésünkre kifejtette, idén tavasszal nem volt gond, lakossági panasz sem érkezett a juhnyájak nem megfelelő hajtása miatt. Az önkormányzat képviselői részt vettek a legelőelosztáson, tartottak egy felkészítőt, ismertették a szabályokat, és
Erre azonban nem került sor tavasszal.
Juhkarám lakott terület közvetlen közelében. Zavarhatják a lakókat
Fotó: Gecse Noémi
A legeltetési szabályzóban többek között egyértelműen leszögezik, hogy mely területeknél nem lehet beljebb legeltetni – erről minden pásztornak adtak egy térképet is, hogy egyértelmű legyen, honnan kezdődnek az állatok előtt tiltott területek. Szenttamáson legkésőbb május 15-éig kellett a juhokat felhajtani a havasi legelőkre, addig pedig a szántóföldeken túli területeken lehetett az állatokat tartani.
Kászonokban már közel tíz éve megfogalmaztak egy községi szabályzót, amely a legeltetési szabályokat is tartalmazza – ismertette András Zoltán. A helyi polgármester kiemelte,
Esetükben ugyanis az említett dokumentum lehetőséget biztosít rá, hogy a tilosban legelő állatokat – ezek többségében lovak szoktak lenni – egy kijelölt helyre hajtsák, és amennyiben a gazda nem jelentkezik negyvennyolc órán belül a bírság kifizetéséért, elkobozzák az állatot, az pedig vágóhídra kerül. Több mint hatvan ilyen esetre volt már példa a szabályzó életbe lépése óta. A községvezető hangsúlyozta, mivel pár illetékes személy nem tudja a község teljes területén szemmel tartani, illetve észlelni ezeket a problémákat, ezért nagyon
Fotó: Pál Árpád
Egyebek mellett a kászoni szabályzóban is szerepelnek a ki- és behajtás legkésőbbi időpontjai, az alól két sereg kivétel, amelyeket a legelőtest magasan való fekvése miatt két héttel később hajthatnak ki, illetve két héttel korábban jöhetnek vissza a település közelébe. Emellett
– részletezte András Zoltán. Beismerte, minden évben vannak értetlenkedések, viszont nagy gondok a juhnyájak esetében nem jellemzők. A lovak tilosban való legelése viszont gyakorta okoz fejtörést, egész évben vannak elkobzások.
Csíkszentlélek községben 2014 óta van legeltetési szabályzó. S habár annak értelmében ott is lenne – a kászonihoz hasonló eljárással – lehetőség az elkobzásra, mindeddig nem volt szükség erre az eljárásra. Kisebb gondok ugyanakkor adódnak a falu határában legelő nyájak esetében, jelentős problémákkal azonban az elmúlt években nem találkoztak – ismertette Keresztes Balázs. Csíkszentlélek polgármestere kifejtette, a szabályzó értelmében a fejős juhokat a közbirtokosság területén, a falu határában legeltetik egész nyáron, csak a meddőket hajtják fel a havasra. Utóbbiakat egy adott időpontig kell hátra hajtani, de az időjárás függvényében az változhat, hiszen a fenti részeken is biztosítható kell legyen az állatok jóléte, addig nem lehet oda terelni azokat. Mindaddig pedig csak a legelőterületeken tarthatók az állatok,
Fotó: Pál Árpád
Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, nem tartozik hatáskörükbe, hogy milyen távolságra lehetnek karámok a lakott területektől, erre vonatkozó szabályozást számukra nem fogalmaztak meg. Az erre vonatkozó esetleges problémákra a helyi legeltetési szabályzóknak kell megoldást nyújtaniuk – vélekedett.
Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.
Verőfényes napsütésben zajlott az idei szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában, amely már hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen. Rövid videóösszefoglalónk az egyházi szertartás 2024-es kiadásáról.
Minden eddiginél többen, közel ezren voltak jelen húsvétvasárnap reggel a Magyar Erdélyi Egyesület (MERT) szervezésében harmadik alkalommal megszervezett ételszentelésen Sepsiszentgyörgy főterén.
Méltóságteljesen, fegyelmezetten énekelték több ezren a magyar és a székely himnuszt húsvétvasárnap a csíkszeredai Szabadság téren, a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén.
Több ezer, ünneplőbe öltözött hívő, nemzetiszínű szalaggal átkötött és díszes terítőkkel lefödött kosarak, szebbnél szebb viseletek, ünnepi találkozások. Mindez húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában, a Szabadság téren.
Talán még az idősek sem emlékeznek ilyen enyhe időjárásra húsvétkor: ezúttal sem fagy, sem eső, sem pedig havazás, de még egy kósza felhő sem árnyékolta be a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelését Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
szóljon hozzá!