Nem mindegy, hogy hol legeltetik az állatokat a pásztorok

Nem mindegy, hogy hol legeltetik az állatokat a pásztorok

Ahány település, annyi legeltetési szabályzó. Az ezekben leszögezettek szerint kell eljárni

Fotó: Pál Árpád

Nemcsak összeállították és elfogadták, hanem alkalmazzák is a legeltetési szabályzókat a csíki településeken – tudtuk meg a megkérdezett polgármesterektől. Van, ahol idén már nem is volt ezzel kapcsolatos probléma, máshol kisebb gondok azért adódnak.

Kömény Kamilla

2017. május 23., 21:022017. május 23., 21:02

2017. május 23., 21:032017. május 23., 21:03

Rendszerint május közepén hajtják ki a nyájakat a havasi legelőkre, abban az időszakban pedig előfordulhatnak szabálytalanságok a legeltetésben – ennek kapcsán érdeklődtünk csíki községvezetőktől.

Kedves Róbert, Csíkszenttamás polgármestere érdeklődésünkre kifejtette, idén tavasszal nem volt gond, lakossági panasz sem érkezett a juhnyájak nem megfelelő hajtása miatt. Az önkormányzat képviselői részt vettek a legelőelosztáson, tartottak egy felkészítőt, ismertették a szabályokat, és

tisztázták, hogy az eddigiekhez képest szigorúbban ellenőrzik a szabálytalanságokat, szükség esetén pedig bírságolnak is.

Erre azonban nem került sor tavasszal.

Galéria

Juhkarám lakott terület közvetlen közelében. Zavarhatják a lakókat

Fotó: Gecse Noémi

A legeltetési szabályzóban többek között egyértelműen leszögezik, hogy mely területeknél nem lehet beljebb legeltetni – erről minden pásztornak adtak egy térképet is, hogy egyértelmű legyen, honnan kezdődnek az állatok előtt tiltott területek. Szenttamáson legkésőbb május 15-éig kellett a juhokat felhajtani a havasi legelőkre, addig pedig a szántóföldeken túli területeken lehetett az állatokat tartani.

A megfogalmazott szabályokat figyelmen kívül hagyó pásztorokat ezer lej feletti bírságra is számíthattak.

A lakosságnak is lépni kell

Kászonokban már közel tíz éve megfogalmaztak egy községi szabályzót, amely a legeltetési szabályokat is tartalmazza – ismertette András Zoltán. A helyi polgármester kiemelte,

Idézet
hiába a szabályzó, ha annak betartatásában a lakosság nem partner.

Esetükben ugyanis az említett dokumentum lehetőséget biztosít rá, hogy a tilosban legelő állatokat – ezek többségében lovak szoktak lenni – egy kijelölt helyre hajtsák, és amennyiben a gazda nem jelentkezik negyvennyolc órán belül a bírság kifizetéséért, elkobozzák az állatot, az pedig vágóhídra kerül. Több mint hatvan ilyen esetre volt már példa a szabályzó életbe lépése óta. A községvezető hangsúlyozta, mivel pár illetékes személy nem tudja a község teljes területén szemmel tartani, illetve észlelni ezeket a problémákat, ezért nagyon

fontos, hogy a helyiek is tegyenek a mezei rend betartatásáért: ha például gazdátlan állatokat látnak legelni, jelezzék.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

Elkobzás, bírság

Egyebek mellett a kászoni szabályzóban is szerepelnek a ki- és behajtás legkésőbbi időpontjai, az alól két sereg kivétel, amelyeket a legelőtest magasan való fekvése miatt két héttel később hajthatnak ki, illetve két héttel korábban jöhetnek vissza a település közelébe. Emellett

megszabtak egy vetésmező-határt is, amelynél közelebb a településhez nem hajthatják állataikat a pásztorok

– részletezte András Zoltán. Beismerte, minden évben vannak értetlenkedések, viszont nagy gondok a juhnyájak esetében nem jellemzők. A lovak tilosban való legelése viszont gyakorta okoz fejtörést, egész évben vannak elkobzások.

A kihágások függvényében 500-1500 lej közötti bírságra számíthatnak a Kászonban szabálytalankodók.

Csak kisebb gondok adódtak

Csíkszentlélek községben 2014 óta van legeltetési szabályzó. S habár annak értelmében ott is lenne – a kászonihoz hasonló eljárással – lehetőség az elkobzásra, mindeddig nem volt szükség erre az eljárásra. Kisebb gondok ugyanakkor adódnak a falu határában legelő nyájak esetében, jelentős problémákkal azonban az elmúlt években nem találkoztak – ismertette Keresztes Balázs. Csíkszentlélek polgármestere kifejtette, a szabályzó értelmében a fejős juhokat a közbirtokosság területén, a falu határában legeltetik egész nyáron, csak a meddőket hajtják fel a havasra. Utóbbiakat egy adott időpontig kell hátra hajtani, de az időjárás függvényében az változhat, hiszen a fenti részeken is biztosítható kell legyen az állatok jóléte, addig nem lehet oda terelni azokat. Mindaddig pedig csak a legelőterületeken tarthatók az állatok,

a határban levő kaszálókra nem hajthatják rá az állatokat a pásztorok.

Galéria

Fotó: Pál Árpád

Megoldás a szabályzókban

Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, nem tartozik hatáskörükbe, hogy milyen távolságra lehetnek karámok a lakott területektől, erre vonatkozó szabályozást számukra nem fogalmaztak meg. Az erre vonatkozó esetleges problémákra a helyi legeltetési szabályzóknak kell megoldást nyújtaniuk – vélekedett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 31., vasárnap

Feltámadt. Él!

Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.

Feltámadt. Él!
Feltámadt. Él!
2024. március 31., vasárnap

Feltámadt. Él!

2024. március 31., vasárnap

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése két percben

Verőfényes napsütésben zajlott az idei szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában, amely már hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen. Rövid videóösszefoglalónk az egyházi szertartás 2024-es kiadásáról.

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése két percben
2024. március 31., vasárnap

Sepsiszentgyörgyön is egyre többen kérik az áldást az ünnepi eledelre

Minden eddiginél többen, közel ezren voltak jelen húsvétvasárnap reggel a Magyar Erdélyi Egyesület (MERT) szervezésében harmadik alkalommal megszervezett ételszentelésen Sepsiszentgyörgy főterén.

Sepsiszentgyörgyön is egyre többen kérik az áldást az ünnepi eledelre
2024. március 31., vasárnap

Ezrek énekelték a magyar és a székely himnuszt Csíkszereda főterén húsvétvasárnap

Méltóságteljesen, fegyelmezetten énekelték több ezren a magyar és a székely himnuszt húsvétvasárnap a csíkszeredai Szabadság téren, a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén.

Ezrek énekelték a magyar és a székely himnuszt Csíkszereda főterén húsvétvasárnap
2024. március 31., vasárnap

A csíkszeredai ételszentelés arcai

Több ezer, ünneplőbe öltözött hívő, nemzetiszínű szalaggal átkötött és díszes terítőkkel lefödött kosarak, szebbnél szebb viseletek, ünnepi találkozások. Mindez húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában, a Szabadság téren.

A csíkszeredai ételszentelés arcai
A csíkszeredai ételszentelés arcai
2024. március 31., vasárnap

A csíkszeredai ételszentelés arcai

2024. március 31., vasárnap

Ahogy azt már megszokhattuk: rendezett sorokban, fegyelmezetetten a csíkszeredai ételszentelésen

Talán még az idősek sem emlékeznek ilyen enyhe időjárásra húsvétkor: ezúttal sem fagy, sem eső, sem pedig havazás, de még egy kósza felhő sem árnyékolta be a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelését Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.

Ahogy azt már megszokhattuk: rendezett sorokban, fegyelmezetetten a csíkszeredai ételszentelésen
2024. március 31., vasárnap

Érkezés a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelésére

Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.

Érkezés a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelésére
2024. március 30., szombat

Nagyszombati körmenet a feltámadás lángjával Csíkszeredában

A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.

Nagyszombati körmenet a feltámadás lángjával Csíkszeredában
2024. március 30., szombat

Istálló- és tarlótüzekhez riasztották a Maros megyei tűzoltókat

Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.

Istálló- és tarlótüzekhez riasztották a Maros megyei tűzoltókat
2024. március 30., szombat

Rövidzárlat okozhatta a jelentős anyagi kárral járó tüzet Gyergyószentmiklóson

A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.

Rövidzárlat okozhatta a jelentős anyagi kárral járó tüzet Gyergyószentmiklóson
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!