Nem mindegy, hogy hol legeltetik az állatokat a pásztorok

Erre azonban nem került sor tavasszal.

A lakosságnak is lépni kell

Kászonokban már közel tíz éve megfogalmaztak egy községi szabályzót, amely a legeltetési szabályokat is tartalmazza – ismertette András Zoltán. A helyi polgármester kiemelte,

Esetükben ugyanis az említett dokumentum lehetőséget biztosít rá, hogy a tilosban legelő állatokat – ezek többségében lovak szoktak lenni – egy kijelölt helyre hajtsák, és amennyiben a gazda nem jelentkezik negyvennyolc órán belül a bírság kifizetéséért, elkobozzák az állatot, az pedig vágóhídra kerül. Több mint hatvan ilyen esetre volt már példa a szabályzó életbe lépése óta. A községvezető hangsúlyozta, mivel pár illetékes személy nem tudja a község teljes területén szemmel tartani, illetve észlelni ezeket a problémákat, ezért nagyon

– részletezte András Zoltán. Beismerte, minden évben vannak értetlenkedések, viszont nagy gondok a juhnyájak esetében nem jellemzők. A lovak tilosban való legelése viszont gyakorta okoz fejtörést, egész évben vannak elkobzások.

Csak kisebb gondok adódtak

Csíkszentlélek községben 2014 óta van legeltetési szabályzó. S habár annak értelmében ott is lenne – a kászonihoz hasonló eljárással – lehetőség az elkobzásra, mindeddig nem volt szükség erre az eljárásra. Kisebb gondok ugyanakkor adódnak a falu határában legelő nyájak esetében, jelentős problémákkal azonban az elmúlt években nem találkoztak – ismertette Keresztes Balázs. Csíkszentlélek polgármestere kifejtette, a szabályzó értelmében a fejős juhokat a közbirtokosság területén, a falu határában legeltetik egész nyáron, csak a meddőket hajtják fel a havasra. Utóbbiakat egy adott időpontig kell hátra hajtani, de az időjárás függvényében az változhat, hiszen a fenti részeken is biztosítható kell legyen az állatok jóléte, addig nem lehet oda terelni azokat. Mindaddig pedig csak a legelőterületeken tarthatók az állatok,