
A korondi községháza. Az új felirat sem maradhat. Archív
Fotó: Pál Árpád
Koronddal szemben a Községháza felirat eltávolítására vonatkozó jogerős bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása, Felsőboldogfalván pedig a községháza homlokzatáról hiányzó román címer és zászló miatt indított pereket első fokon megnyerte a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC).
2018. december 14., 10:472018. december 14., 10:47
Korond polgármestere ellen már 2015-ben pert indított a Dan Tanasă vezette egyesület, azt kérve a bíróságtól, hogy kötelezze az elöljárót az épületet megnevező felirat eltávolítására a községháza homlokzatáról. Egy évvel később jogerős ítélet született, a feliratot le kellett venni. Mivel a Marosvásárhelyi Ítélőtábla akkor azzal indokolta a felirat eltávolításának szükségességét, hogy annak román megfelelője nem a „primăria” – a Romániában hivatalos megnevezés –, hanem „casa comunală” vagy „casa comunei”, 2017-ben
Ezt a lépést az ADEC törvénytelennek tartotta, és újabb pert indított Katona Mihály polgármester ellen, azt kérve a bíróságtól, hogy kötelezzék a községvezetőt pénzbírság kifizetésére a korábbi jogerős ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt.
A Hargita Megyei Törvényszék nemrég kihirdetett elsőfokú ítéletében helyt adott az egyesület kérésének, és úgy rendelkezett, hogy a polgármester köteles a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő pénzbírságot fizetni minden nap késlekedésért, a jelenlegi ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve. Eszerint a per jogerős lezárásától számítva a felirat levételének elmulasztása – a megemelt minimálbért véve alapul –
Kerestük Katona Mihályt is az ügy kapcsán, arról érdeklődtünk, hogy várható-e fellebbezés az elsőfokú döntés ellen. A polgármester azt mondta, először szeretné tanulmányozni az ítélet indoklását, amelyet még nem kapott meg, és azután dönt erről.
Ekkor még volt román zászló a boldogfalvi községházán, de nemcsak erre, hanem a címer hiányára is felfigyelt Tanasă. Archív
Fotó: Pál Árpád
Felsőboldogfalva esetében az egyesület azt kérte keresetében a bíróságtól, hogy kötelezzék a polgármestert Románia címerének és zászlójának kitűzésére a községháza homlokzatára. Ebben az esetben is jogszabályi előírásra hivatkozott, amelyet a 2001. évi 1157-es számú kormányhatározat tartalmaz. A Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a községháza homlokzatára ki kell helyezni a címert, a két román zászlót, a polgármesteri hivatalt és helyi tanácsot megnevező táblákat pedig a megfelelő sorrendben kell elhelyezni, felül a román és alul a magyar változattal.
Két éve, egy másik perben, amelyet szintén az egyesület indított, arra kötelezték a községvezetőt, hogy távolítsa el az épületet megnevező Községháza feliratot, ez meg is történt. A mostani ítélet ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál lehet fellebbezést benyújtani.

Helyt adott az elsőfokú bíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesület keresetének, és úgy döntött, hogy el kell távolítani a csíkszentdomokosi községháza homlokzatáról az épületet megnevező magyar feliratot. Az ítélet nem jogerős, a község fellebbezni fog.

A tusnádfürdői Városháza felirat után a polgármesteri hivatalnak is otthont adó épület előtt felhúzott székely- és városzászlók eltávolítását is szeretné elérni a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC).
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
5 hozzászólás