Nem jelentett jót az elvetett sulyok

Vizitnapon, azaz szerdán és szombaton ment a legény udvarolni, a lánnyal és annak szüleivel az asztal köré ültek, ismerkedtek. Ilyenkor a fiú a térdére tette a kalapot vagy a sapkát. Egy idő után, ha a családnak megtetszett a legény, az apa elvette a fejfedőt tőle, és felakasztotta a fogasra – így jelezték, hogy a vőre leendő el van fogadva.

A berendezési tárgyak között a legrégebbi darab egy álló sarokalmárium, ami 1836-ból való. Az ajtókkal ellátott bútordarabról megtudtuk, ebben nem edények kaptak helyet, hanem ebben tárolták a nagy becsben tartott dolgokat: a kenőcsöket, a hivatalos papírokat és az imakönyvet, amelynek üres oldalaira a család fontosabb eseményeit jegyezték fel.

Edénytartó tálas is szemügyre vehető a székely szobában, ez 1870-ben készült, továbbá egy 1859-ből és egy 1889-ből való kelengyés láda is van a berendezési tárgyak között. Edények, konyhai eszközök sorakoznak még itt, a falakon pedig annak a családnak a fotográfiái, amely eredetileg lakóházként birtokolta a mai tájházat.

Régi mesterségek kellékeit is felvonultatja a vidéki múzeum, fonáshoz, szövéshez, gyapjúfésüléshez, szénakészítéshez, csépléshez, tiloláshoz és még jó néhány elfoglaltsághoz használt eszközökkel mutatva be a múltat. Ezek között is van olyan, amelyik kommunikációs jelentéssel bír – például a mosáshoz használt sulyok.

Eldobta a sulykot – mondjuk sokszor, de nem valószínű, hogy mindenki ismeri a szólás eredetét. Laczkó-Szentmiklósi Endre magyarázata szerint

A mesterségek, elfoglaltságok eszközeit, kellékeit felvonultató helyiségben egy fotókiállítás is megtekinthető, igazolásaként régi, remetei eseményeknek. Szintén ebben a szobában szemügyre vehetőek a székely férfi és női viseletek.

A tájház harmadik szobája Remete egyik nagy szülöttje, Cseres Tibor emlékét őrzi. Az író művei mellett díjait, a róla megjelent újságcikkeket, fotókat, személyes tárgyai közül a családja által felajánlottakat vonultatja fel az emlékszoba.

A remetei nagyság életművéből, a hagyományos építészet és a környék néprajzából ízelítőt nyújtó remetei létesítményt sokan látogatják – tudtuk meg Laczkó-Szentmiklósi Endrétől. A tájház együttműködik a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal és tagja a Kárpát-medencei Tájházak Szövetségének, aminek köszönhetően kirándulások úti céljává választja nagyon sok néprajzos vagy a hagyományok iránt érdeklődő turista.

Állandó és időszakos programokat is tartanak itt, valamennyit a népi mesterségek továbbéltetése céljával. A látogatókat előzetes bejelentkezés alapján fogadják, időpontot Laczkó-Szentmiklósi Endrével kell egyeztetni a 0745–329.124-es telefonszámon.