
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az okostelefonokat fel lehet használni az oktatásban. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha az új iskolai rendszabályzat szerint hétfőtől már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanórák alatt, a világ számos országában ezzel ellentétes folyamatokon gondolkodnak az oktatási szakértők. Nálunk a pedagógustársadalom nagy része „ellenségként” tekint az okostelefonok használatára a tanórákon, pedig szövetségesekké is tehetnék azokat.
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
Hétfőtől lép életbe az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata, amely többek között rendelkezik az okostelefonok tanórákon való használatáról. A szabályozás szerint a mobiltelefonokat „az osztályteremben kialakított speciális helyen” kell tárolni úgy, hogy azok ne zavarják az iskolai tevékenységet, az eszközöket pedig csakis a pedagógus engedélyével lehet használni oktatási célokra vagy sürgősségi helyzetben. A témával kapcsolatban Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőt kérdeztük, főképp arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon lehet beépíteni az okos eszközöket az iskolai oktatásba.
Számtalan olyan tananyag elérhető a világhálón, amely az okostelefonok különböző alkalmazásait társítja az iskolai tanórák menetéhez. Például nyelvismereti applikációk, földrajzi, történelmi vagy akár biológiai ismereteket feltáró alkalmazások stb. Így
– vázolta Ferencz-Salamon Alpár. A kérdés viszont az – tette hozzá –, hogy a közoktatási rendszerünk, a kerettantervek és a tananyag tekintetében mennyire teremt lehetőséget erre az oktatóknak. Mert
annak ellenére, hogy a mostani tanulók úgymond beleszülettek a 21. század interaktív világába, és az idejük nagy részét az iskolában töltik, a tanórák menete szinte semmit nem változott az utóbbi évtizedekben.
Ezért csak nagyon kis lehetősége van a tanárnak, hogy éljen a modernitás adta eszközökkel. Emellett a hazai pedagógustársadalom nagy része kissé távolságtartó a digitális technológiától, tartanak a korlátaitól, sok estben pedig nincs meg a megfelelő technikai tudások, ami szükséges lenne, hogy bevonják ezeket a tanórák menetébe – magyarázta.
A szakember szerint a tőlünk nyugatabbra lévő országok többségében az oktatási szakértők a pedagógustársdalom bevonásával azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne bevonni a közoktatásba a gyerekeknél lévő okos eszközöket. Hiszen a tanulók döntő többsége rendelkezik ezekkel, és
nem beszélve a nyugatabbi államoktól – vont párhuzamot, hozzáfűzve, hogy ettől eltekintve itt is vannak próbálkozások, sőt eredmények is e téren. Példaként megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiemelten foglalkozik a témával, már az oktatók számára szervezett Bolyai Nyári Akadémián is vannak előadások erről.
„Remélem, lassan odaér a hazai pedagógustársadalom is, hogy nyisson ez irányba. Ezt persze csak neveléssel, oktatással lehet megoldani, a tanári továbbképzések is e célt kell szolgálják” – nyomatékosított.
A telefonhasználatot korlátozó új iskolai rendszabályzattal kapcsolatosan Ferencz-Salamon úgy vélekedik, hogy amíg a tanügyi rendszerünkben számos visszásság és aránytalanság uralkodik, addig csak bizonyos szabályozások révén ellenőrizhető az iskolások mobileszköz-használata. „Ennek ellenére az oktatási minisztériumnak nem tiltania kellene az okos eszközök használatát, hanem felmérni a jelenség létezését, és humánerőforrást, illetve anyagi forrásokat bocsájtania arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok élni tudjanak a modernitás adta lehetőségekkel az iskolákban” – fogalmazott.

A tanórák alatt nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a tanulók, akik ugyanakkor a továbbiakban nem vállalhatnak kapusszolgálatot az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata alapján.
Emellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a gyerekek nevelésére, hogy milyen esetekben célszerű használniuk okostelefonjaikat, ebben pedagógusok mellett a szülők is oroszlánrészt kell vállaljanak – mondta.
– tette hozzá. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a telefonok tanórán való hasznosításának nemcsak az iskolai rendszabályzatok, illetve a pedagógusok idegenkedése szab gátat, hanem a legtöbb hazai tanintézet technikai felszereltsége is.
Azt is meg kell említeni – fűzte hozzá –, hogy sok iskola jó esetben is csak több éves számítógépekkel rendelkezik, ellenben a ma már gyakorlatilag minden tanuló zsebében ott lapuló kütyük ezeknél sokkal okosabbak, modernebbek. Ez pedig sokat elmond, hogy is áll a közoktatási rendszerünk a digitalizációval.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
1 hozzászólás