
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az okostelefonokat fel lehet használni az oktatásban. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha az új iskolai rendszabályzat szerint hétfőtől már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanórák alatt, a világ számos országában ezzel ellentétes folyamatokon gondolkodnak az oktatási szakértők. Nálunk a pedagógustársadalom nagy része „ellenségként” tekint az okostelefonok használatára a tanórákon, pedig szövetségesekké is tehetnék azokat.
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
Hétfőtől lép életbe az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata, amely többek között rendelkezik az okostelefonok tanórákon való használatáról. A szabályozás szerint a mobiltelefonokat „az osztályteremben kialakított speciális helyen” kell tárolni úgy, hogy azok ne zavarják az iskolai tevékenységet, az eszközöket pedig csakis a pedagógus engedélyével lehet használni oktatási célokra vagy sürgősségi helyzetben. A témával kapcsolatban Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőt kérdeztük, főképp arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon lehet beépíteni az okos eszközöket az iskolai oktatásba.
Számtalan olyan tananyag elérhető a világhálón, amely az okostelefonok különböző alkalmazásait társítja az iskolai tanórák menetéhez. Például nyelvismereti applikációk, földrajzi, történelmi vagy akár biológiai ismereteket feltáró alkalmazások stb. Így
– vázolta Ferencz-Salamon Alpár. A kérdés viszont az – tette hozzá –, hogy a közoktatási rendszerünk, a kerettantervek és a tananyag tekintetében mennyire teremt lehetőséget erre az oktatóknak. Mert
annak ellenére, hogy a mostani tanulók úgymond beleszülettek a 21. század interaktív világába, és az idejük nagy részét az iskolában töltik, a tanórák menete szinte semmit nem változott az utóbbi évtizedekben.
Ezért csak nagyon kis lehetősége van a tanárnak, hogy éljen a modernitás adta eszközökkel. Emellett a hazai pedagógustársadalom nagy része kissé távolságtartó a digitális technológiától, tartanak a korlátaitól, sok estben pedig nincs meg a megfelelő technikai tudások, ami szükséges lenne, hogy bevonják ezeket a tanórák menetébe – magyarázta.
A szakember szerint a tőlünk nyugatabbra lévő országok többségében az oktatási szakértők a pedagógustársdalom bevonásával azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne bevonni a közoktatásba a gyerekeknél lévő okos eszközöket. Hiszen a tanulók döntő többsége rendelkezik ezekkel, és
nem beszélve a nyugatabbi államoktól – vont párhuzamot, hozzáfűzve, hogy ettől eltekintve itt is vannak próbálkozások, sőt eredmények is e téren. Példaként megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiemelten foglalkozik a témával, már az oktatók számára szervezett Bolyai Nyári Akadémián is vannak előadások erről.
„Remélem, lassan odaér a hazai pedagógustársadalom is, hogy nyisson ez irányba. Ezt persze csak neveléssel, oktatással lehet megoldani, a tanári továbbképzések is e célt kell szolgálják” – nyomatékosított.
A telefonhasználatot korlátozó új iskolai rendszabályzattal kapcsolatosan Ferencz-Salamon úgy vélekedik, hogy amíg a tanügyi rendszerünkben számos visszásság és aránytalanság uralkodik, addig csak bizonyos szabályozások révén ellenőrizhető az iskolások mobileszköz-használata. „Ennek ellenére az oktatási minisztériumnak nem tiltania kellene az okos eszközök használatát, hanem felmérni a jelenség létezését, és humánerőforrást, illetve anyagi forrásokat bocsájtania arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok élni tudjanak a modernitás adta lehetőségekkel az iskolákban” – fogalmazott.

A tanórák alatt nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a tanulók, akik ugyanakkor a továbbiakban nem vállalhatnak kapusszolgálatot az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata alapján.
Emellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a gyerekek nevelésére, hogy milyen esetekben célszerű használniuk okostelefonjaikat, ebben pedagógusok mellett a szülők is oroszlánrészt kell vállaljanak – mondta.
– tette hozzá. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a telefonok tanórán való hasznosításának nemcsak az iskolai rendszabályzatok, illetve a pedagógusok idegenkedése szab gátat, hanem a legtöbb hazai tanintézet technikai felszereltsége is.
Azt is meg kell említeni – fűzte hozzá –, hogy sok iskola jó esetben is csak több éves számítógépekkel rendelkezik, ellenben a ma már gyakorlatilag minden tanuló zsebében ott lapuló kütyük ezeknél sokkal okosabbak, modernebbek. Ez pedig sokat elmond, hogy is áll a közoktatási rendszerünk a digitalizációval.
Római katolikus, görögkatolikus és ortodox egyházi méltóságok vettek részt szombaton Gyulafehérváron a Márton Áron emlékére szervezett rendezvényen. A püspök a múlt századi erdélyi közélet egyik meghatározó szellemi vezetője volt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
1 hozzászólás