
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az okostelefonokat fel lehet használni az oktatásban. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha az új iskolai rendszabályzat szerint hétfőtől már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanórák alatt, a világ számos országában ezzel ellentétes folyamatokon gondolkodnak az oktatási szakértők. Nálunk a pedagógustársadalom nagy része „ellenségként” tekint az okostelefonok használatára a tanórákon, pedig szövetségesekké is tehetnék azokat.
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
Hétfőtől lép életbe az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata, amely többek között rendelkezik az okostelefonok tanórákon való használatáról. A szabályozás szerint a mobiltelefonokat „az osztályteremben kialakított speciális helyen” kell tárolni úgy, hogy azok ne zavarják az iskolai tevékenységet, az eszközöket pedig csakis a pedagógus engedélyével lehet használni oktatási célokra vagy sürgősségi helyzetben. A témával kapcsolatban Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőt kérdeztük, főképp arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon lehet beépíteni az okos eszközöket az iskolai oktatásba.
Számtalan olyan tananyag elérhető a világhálón, amely az okostelefonok különböző alkalmazásait társítja az iskolai tanórák menetéhez. Például nyelvismereti applikációk, földrajzi, történelmi vagy akár biológiai ismereteket feltáró alkalmazások stb. Így
– vázolta Ferencz-Salamon Alpár. A kérdés viszont az – tette hozzá –, hogy a közoktatási rendszerünk, a kerettantervek és a tananyag tekintetében mennyire teremt lehetőséget erre az oktatóknak. Mert
annak ellenére, hogy a mostani tanulók úgymond beleszülettek a 21. század interaktív világába, és az idejük nagy részét az iskolában töltik, a tanórák menete szinte semmit nem változott az utóbbi évtizedekben.
Ezért csak nagyon kis lehetősége van a tanárnak, hogy éljen a modernitás adta eszközökkel. Emellett a hazai pedagógustársadalom nagy része kissé távolságtartó a digitális technológiától, tartanak a korlátaitól, sok estben pedig nincs meg a megfelelő technikai tudások, ami szükséges lenne, hogy bevonják ezeket a tanórák menetébe – magyarázta.
A szakember szerint a tőlünk nyugatabbra lévő országok többségében az oktatási szakértők a pedagógustársdalom bevonásával azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne bevonni a közoktatásba a gyerekeknél lévő okos eszközöket. Hiszen a tanulók döntő többsége rendelkezik ezekkel, és
nem beszélve a nyugatabbi államoktól – vont párhuzamot, hozzáfűzve, hogy ettől eltekintve itt is vannak próbálkozások, sőt eredmények is e téren. Példaként megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiemelten foglalkozik a témával, már az oktatók számára szervezett Bolyai Nyári Akadémián is vannak előadások erről.
„Remélem, lassan odaér a hazai pedagógustársadalom is, hogy nyisson ez irányba. Ezt persze csak neveléssel, oktatással lehet megoldani, a tanári továbbképzések is e célt kell szolgálják” – nyomatékosított.
A telefonhasználatot korlátozó új iskolai rendszabályzattal kapcsolatosan Ferencz-Salamon úgy vélekedik, hogy amíg a tanügyi rendszerünkben számos visszásság és aránytalanság uralkodik, addig csak bizonyos szabályozások révén ellenőrizhető az iskolások mobileszköz-használata. „Ennek ellenére az oktatási minisztériumnak nem tiltania kellene az okos eszközök használatát, hanem felmérni a jelenség létezését, és humánerőforrást, illetve anyagi forrásokat bocsájtania arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok élni tudjanak a modernitás adta lehetőségekkel az iskolákban” – fogalmazott.

A tanórák alatt nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a tanulók, akik ugyanakkor a továbbiakban nem vállalhatnak kapusszolgálatot az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata alapján.
Emellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a gyerekek nevelésére, hogy milyen esetekben célszerű használniuk okostelefonjaikat, ebben pedagógusok mellett a szülők is oroszlánrészt kell vállaljanak – mondta.
– tette hozzá. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a telefonok tanórán való hasznosításának nemcsak az iskolai rendszabályzatok, illetve a pedagógusok idegenkedése szab gátat, hanem a legtöbb hazai tanintézet technikai felszereltsége is.
Azt is meg kell említeni – fűzte hozzá –, hogy sok iskola jó esetben is csak több éves számítógépekkel rendelkezik, ellenben a ma már gyakorlatilag minden tanuló zsebében ott lapuló kütyük ezeknél sokkal okosabbak, modernebbek. Ez pedig sokat elmond, hogy is áll a közoktatási rendszerünk a digitalizációval.
Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.
Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.
Két enyhe földrengés következett be vasárnap reggel Buzău megyében Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.
Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.
Vasárnap kezdődik a csillagászati tél, a napforduló délután 5 óra 3 perckor lesz. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.
Ezt a filmet három éve már láttam – futott át többször is az agyamon az Avatar most mozikba került Tűz és hamu (Fire and Ash) alcímet kapó, harmadik felvonásának nézése közben. Kritika.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
1 hozzászólás