
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az okostelefonokat fel lehet használni az oktatásban. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha az új iskolai rendszabályzat szerint hétfőtől már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanórák alatt, a világ számos országában ezzel ellentétes folyamatokon gondolkodnak az oktatási szakértők. Nálunk a pedagógustársadalom nagy része „ellenségként” tekint az okostelefonok használatára a tanórákon, pedig szövetségesekké is tehetnék azokat.
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
Hétfőtől lép életbe az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata, amely többek között rendelkezik az okostelefonok tanórákon való használatáról. A szabályozás szerint a mobiltelefonokat „az osztályteremben kialakított speciális helyen” kell tárolni úgy, hogy azok ne zavarják az iskolai tevékenységet, az eszközöket pedig csakis a pedagógus engedélyével lehet használni oktatási célokra vagy sürgősségi helyzetben. A témával kapcsolatban Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőt kérdeztük, főképp arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon lehet beépíteni az okos eszközöket az iskolai oktatásba.
Számtalan olyan tananyag elérhető a világhálón, amely az okostelefonok különböző alkalmazásait társítja az iskolai tanórák menetéhez. Például nyelvismereti applikációk, földrajzi, történelmi vagy akár biológiai ismereteket feltáró alkalmazások stb. Így
– vázolta Ferencz-Salamon Alpár. A kérdés viszont az – tette hozzá –, hogy a közoktatási rendszerünk, a kerettantervek és a tananyag tekintetében mennyire teremt lehetőséget erre az oktatóknak. Mert
annak ellenére, hogy a mostani tanulók úgymond beleszülettek a 21. század interaktív világába, és az idejük nagy részét az iskolában töltik, a tanórák menete szinte semmit nem változott az utóbbi évtizedekben.
Ezért csak nagyon kis lehetősége van a tanárnak, hogy éljen a modernitás adta eszközökkel. Emellett a hazai pedagógustársadalom nagy része kissé távolságtartó a digitális technológiától, tartanak a korlátaitól, sok estben pedig nincs meg a megfelelő technikai tudások, ami szükséges lenne, hogy bevonják ezeket a tanórák menetébe – magyarázta.
A szakember szerint a tőlünk nyugatabbra lévő országok többségében az oktatási szakértők a pedagógustársdalom bevonásával azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne bevonni a közoktatásba a gyerekeknél lévő okos eszközöket. Hiszen a tanulók döntő többsége rendelkezik ezekkel, és
nem beszélve a nyugatabbi államoktól – vont párhuzamot, hozzáfűzve, hogy ettől eltekintve itt is vannak próbálkozások, sőt eredmények is e téren. Példaként megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiemelten foglalkozik a témával, már az oktatók számára szervezett Bolyai Nyári Akadémián is vannak előadások erről.
„Remélem, lassan odaér a hazai pedagógustársadalom is, hogy nyisson ez irányba. Ezt persze csak neveléssel, oktatással lehet megoldani, a tanári továbbképzések is e célt kell szolgálják” – nyomatékosított.
A telefonhasználatot korlátozó új iskolai rendszabályzattal kapcsolatosan Ferencz-Salamon úgy vélekedik, hogy amíg a tanügyi rendszerünkben számos visszásság és aránytalanság uralkodik, addig csak bizonyos szabályozások révén ellenőrizhető az iskolások mobileszköz-használata. „Ennek ellenére az oktatási minisztériumnak nem tiltania kellene az okos eszközök használatát, hanem felmérni a jelenség létezését, és humánerőforrást, illetve anyagi forrásokat bocsájtania arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok élni tudjanak a modernitás adta lehetőségekkel az iskolákban” – fogalmazott.

A tanórák alatt nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a tanulók, akik ugyanakkor a továbbiakban nem vállalhatnak kapusszolgálatot az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata alapján.
Emellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a gyerekek nevelésére, hogy milyen esetekben célszerű használniuk okostelefonjaikat, ebben pedagógusok mellett a szülők is oroszlánrészt kell vállaljanak – mondta.
– tette hozzá. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a telefonok tanórán való hasznosításának nemcsak az iskolai rendszabályzatok, illetve a pedagógusok idegenkedése szab gátat, hanem a legtöbb hazai tanintézet technikai felszereltsége is.
Azt is meg kell említeni – fűzte hozzá –, hogy sok iskola jó esetben is csak több éves számítógépekkel rendelkezik, ellenben a ma már gyakorlatilag minden tanuló zsebében ott lapuló kütyük ezeknél sokkal okosabbak, modernebbek. Ez pedig sokat elmond, hogy is áll a közoktatási rendszerünk a digitalizációval.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
1 hozzászólás