
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az okostelefonokat fel lehet használni az oktatásban. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha az új iskolai rendszabályzat szerint hétfőtől már nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a diákok tanórák alatt, a világ számos országában ezzel ellentétes folyamatokon gondolkodnak az oktatási szakértők. Nálunk a pedagógustársadalom nagy része „ellenségként” tekint az okostelefonok használatára a tanórákon, pedig szövetségesekké is tehetnék azokat.
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
2018. január 15., 10:452018. január 15., 10:45
Hétfőtől lép életbe az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata, amely többek között rendelkezik az okostelefonok tanórákon való használatáról. A szabályozás szerint a mobiltelefonokat „az osztályteremben kialakított speciális helyen” kell tárolni úgy, hogy azok ne zavarják az iskolai tevékenységet, az eszközöket pedig csakis a pedagógus engedélyével lehet használni oktatási célokra vagy sürgősségi helyzetben. A témával kapcsolatban Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőt kérdeztük, főképp arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen módon lehet beépíteni az okos eszközöket az iskolai oktatásba.
Számtalan olyan tananyag elérhető a világhálón, amely az okostelefonok különböző alkalmazásait társítja az iskolai tanórák menetéhez. Például nyelvismereti applikációk, földrajzi, történelmi vagy akár biológiai ismereteket feltáró alkalmazások stb. Így
– vázolta Ferencz-Salamon Alpár. A kérdés viszont az – tette hozzá –, hogy a közoktatási rendszerünk, a kerettantervek és a tananyag tekintetében mennyire teremt lehetőséget erre az oktatóknak. Mert
annak ellenére, hogy a mostani tanulók úgymond beleszülettek a 21. század interaktív világába, és az idejük nagy részét az iskolában töltik, a tanórák menete szinte semmit nem változott az utóbbi évtizedekben.
Ezért csak nagyon kis lehetősége van a tanárnak, hogy éljen a modernitás adta eszközökkel. Emellett a hazai pedagógustársadalom nagy része kissé távolságtartó a digitális technológiától, tartanak a korlátaitól, sok estben pedig nincs meg a megfelelő technikai tudások, ami szükséges lenne, hogy bevonják ezeket a tanórák menetébe – magyarázta.
A szakember szerint a tőlünk nyugatabbra lévő országok többségében az oktatási szakértők a pedagógustársdalom bevonásával azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne bevonni a közoktatásba a gyerekeknél lévő okos eszközöket. Hiszen a tanulók döntő többsége rendelkezik ezekkel, és
nem beszélve a nyugatabbi államoktól – vont párhuzamot, hozzáfűzve, hogy ettől eltekintve itt is vannak próbálkozások, sőt eredmények is e téren. Példaként megemlítette, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiemelten foglalkozik a témával, már az oktatók számára szervezett Bolyai Nyári Akadémián is vannak előadások erről.
„Remélem, lassan odaér a hazai pedagógustársadalom is, hogy nyisson ez irányba. Ezt persze csak neveléssel, oktatással lehet megoldani, a tanári továbbképzések is e célt kell szolgálják” – nyomatékosított.
A telefonhasználatot korlátozó új iskolai rendszabályzattal kapcsolatosan Ferencz-Salamon úgy vélekedik, hogy amíg a tanügyi rendszerünkben számos visszásság és aránytalanság uralkodik, addig csak bizonyos szabályozások révén ellenőrizhető az iskolások mobileszköz-használata. „Ennek ellenére az oktatási minisztériumnak nem tiltania kellene az okos eszközök használatát, hanem felmérni a jelenség létezését, és humánerőforrást, illetve anyagi forrásokat bocsájtania arra, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok élni tudjanak a modernitás adta lehetőségekkel az iskolákban” – fogalmazott.

A tanórák alatt nem tarthatják maguknál mobiltelefonjukat a tanulók, akik ugyanakkor a továbbiakban nem vállalhatnak kapusszolgálatot az oktatási minisztérium új közoktatási iskolai rendszabályzata alapján.
Emellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a gyerekek nevelésére, hogy milyen esetekben célszerű használniuk okostelefonjaikat, ebben pedagógusok mellett a szülők is oroszlánrészt kell vállaljanak – mondta.
– tette hozzá. Zárásként úgy fogalmazott, hogy a telefonok tanórán való hasznosításának nemcsak az iskolai rendszabályzatok, illetve a pedagógusok idegenkedése szab gátat, hanem a legtöbb hazai tanintézet technikai felszereltsége is.
Azt is meg kell említeni – fűzte hozzá –, hogy sok iskola jó esetben is csak több éves számítógépekkel rendelkezik, ellenben a ma már gyakorlatilag minden tanuló zsebében ott lapuló kütyük ezeknél sokkal okosabbak, modernebbek. Ez pedig sokat elmond, hogy is áll a közoktatási rendszerünk a digitalizációval.
Másodfokú viharriasztás van érvényben az ország középső és keleti részére, míg a rendkívüli hőség miatt péntek reggelig vörös jelzésű riasztás van érvényben az ország nyugati megyéiben – közölte csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Véget ért a várakozás, ismét belevethetjük magunkat a Száz év magány történetébe a képernyőkön.
Bizonyos szempontból még jól is jön a mezőgazdaságban a forró, száraz időjárás, hiszen zajlik az őszi búza aratása. A gazdálkodók számára nem a hőhullám okozza a legnagyobb fejfájást, hanem egy egészen más jelenség, amivel nem számoltak.
Feszültséget okoz a közköltségek elmaradása és az italozásból fakadó agresszió a székelyudvarhelyi szociális tömbházakban, miközben a városvezetés javításokat végeztet a Cekend-bejáratnál és a Budvár utcában.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új köztársasági elnököt.
A képviselőház plénuma szerdán módosításokkal elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó 2026-2030-as stratégiát és cselekvési tervet jóváhagyó törvénytervezetet.
Mintegy húsz nappal ezelőtt, amikor legutóbb hírt adtunk róluk, a székely világjárók éppen Ázsia kapuja felé közeledtek. Azóta eljutottak a Bajkál-tóhoz, továbbá Mongólia fővárosába, Ulánbátorba, jelenleg Dzsingisz kán hajdani székhelyén pihennek.
Drónmaradványokat találtak szerda délután a Fekete-tengerben, a mamaiai napozóövezet közelében.
A Hargita megyei közlekedési rendőrök is csatlakoztak a ROADPOL – SPEED európai közlekedésbiztonsági akcióhoz. Az augusztus 3-tól augusztus 9-ig tartó ellenőrzés-sorozat célja a gyorshajtás visszaszorítása és a súlyos közúti balesetek megelőzése.
Összesen 26 sürgősségi esetet kezeltek a Hargita megyei hivatásos tűzoltók a hét első két napján. Elsősegélyt nyújtottak, tűzhöz és balesethez vonultak ki, valamint medvék megjelenése miatt is figyelmeztették a lakosságot.
1 hozzászólás