Hirdetés
Hirdetés

Nem figyelmeztetnek, hogy káros növényvédő szer borítja a kimérős déligyümölcsök héját

A kimérős citrusfélék esetében sosem tudhatja a vásárló, hogy fogyasztható-e a héjuk vagy sem •  Fotó: Barabás Ákos

A kimérős citrusfélék esetében sosem tudhatja a vásárló, hogy fogyasztható-e a héjuk vagy sem

Fotó: Barabás Ákos

Amilyen hirtelen fellángolt, olyan gyorsan feledésbe is merült az imazalillal permetezett citrusfélék 2017-es botránya. A boltok polcain eladásra kínált déli gyümölcsök jó részét azonban továbbra is beborítja a gombaölő szer, amely miatt a héjuk nem fogyasztható. Erre viszont a boltok többségében már nem figyelmeztetik a polccímkék a gyanútlan vásárlókat, akik legfeljebb a hálós kiszerelésű gyümölcsök címkéjéről értesülhetnek arról, hogy egészségre káros szer borítja az árut. Az ömlesztve kínált, kimérős gyümölcsök esetében a vevőnek esélye sincs megtudni, hogy azokat milyen szerrel kezelték.

Széchely István

2020. február 02., 21:492020. február 02., 21:49

Továbbra is használatban van az imazalil nevű gombaölő szer, amely 2017 őszén országos botrányt okozott, amikor kiderült, hogy a boltok polcain kínált – leginkább Törökországből, Görögországból importált – citrusfélék többségét ezzel az egészségre ártalmas növényvédő szerrel kezelték, ami miatt csak alapos mosás és héjuk eltávolítása után fogyaszthatók. Akkor kötelezték a forgalmazókat, hogy tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy a gyümölcsök héja nem fogyasztható, ezek a feliratok azonban lassan eltűntek a boltok gyümölcsrészlegeiről, és a botrány elülte után a szigorú ellenőrzések is megritkultak. Manapság már alig találni olyan üzletet, amelyben a polccímkén olvasható a figyelmeztetés.

Citrusfélékből inkább EU-st

Az úgynevezett raktári növénybetegségek ellen alkalmazott imazalil nevű gombaölő szer továbbra is használatban van, a mediterrán országokból – Törökországból, Görögorszgából, Olaszországból, Spanyolországból – importált citromot, narancsot, grépfrútot, pomelót és más citrusféléket általában ezzel a szerrel kezelik – mondta el megkeresésünkre Jakab Árpád, a Hargita Megyei Növényegészségügyi Hivatal munkatársa. Az intézmény azonban már nem vizsgálja ezeket a gyümölcsöket, mintákat sem vesznek belőlük, laboratóriumi vizsgálatoknak az országba érkezéskor, illetve a központi hatóság intézkedésére vetik alá a déligyümölcs-szállítmányokat – tájékoztatott a szakember, megjegyezve, hogy

szermaradványok kimutatására alkalmas laboratórium sincs a megyében. Szerinte az államnak jobban fel kellene szerelnie az ellenőrzésben illetékes hatóságokat, azaz az élelmiszer-biztonsági igazgatóságot és a fogyasztóvédelmet.

Elmondta ugyanakkor, hogy az Európai Unió szigorúan szabályozza a növényvédő szerek, köztük az imazalil használatát is, de az EU-n kívülről, például Törökországból, Ázsiából importált gyümölcsért e tekintetben ő nem tenné tűzbe a kezét, ezért a fogyasztóknak azt ajánlja, inkább a tagországokból származó gyümölcsöket vásárolják.

Többször is vizsgálódtak

A vegyszerhasználat ellenőrzésében az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság is illetékes, az intézmény Hargita megyei kirendeltsége a múlt év második felében 27 esetben végzett ellenőrzést gyümölcs- és zöldségforgalmazóknál, de nem tapasztaltak rendellenességeket. Többnyire azonban csak az áru kísérőleveleit vizsgálják. Ennek az az oka, hogy a megyében nincsenek nagy elosztólerakatok, ide többnyire belföldi kereskedők közvetítésével érkezik az áru, amit korábban már ellenőrzött a hatóság – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Hirdetés

Hozzáfűzte, nagy lerakatok Bukarest környékén vannak, tüzetesebb ellenőrzésnek pedig a vámnál, illetve az elosztóhelyekre történő beérkezéskor veti alá az importgyümölcsöket, -zöldségeket a főhatóság. Arra viszont nem terjed ki az élelmiszer-biztonsági igazgatóság hatásköre, hogy a boltokban ellenőrizze, tájékoztatják-e a vásárlókat, ha az eladásra kínált gyümölcs héja nem fogyasztható az alkalmazott növényvédelmi szer miatt, ez a fogyasztóvédelem feladata – mondta el Ladó Zsolt.

Kötelező a figyelmeztetés

A fogyasztóvédelmi felügyelőség ilyen jellegű ankétokat csak tematikus ellenőrzések során végez, vagyis akkor, amikor a főhatóság kiadja erre az utasítást. Idén ilyen ellenőrzést még nem végeztek – tudtuk meg Laurențiu Moldovantól. A hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője megerősítette, hogy

a boltoknak kötelezően tájékoztatniuk kell a vásárlókat arról, ha a gyümölcs olyan szerrel volt kezelve, amely miatt a héja nem fogyasztható. Ennek elmulasztása azonban mindössze 1000-től 3000 lejig terjedő pénzbírságot von maga után,

ha a kihágás az enyhébb, például a hiányos tájékoztatás kategóriába tartozik. A pénzbüntetés csak akkor borsosabb, ha például a vásárlók megtévesztése érdekében mellőzik a tájékoztatást. Azt, hogy a forgalmazó milyen figyelmeztetést köteles a vásárlók tudomására hozni, az áru dobozán található információk, illetve a termék kísérődokumentumai alapján ellenőrzi a fogyasztóvédelem.

A hatáskörök labirintusában

Az imazalilhasználattal kapcsolatban három probléma merülhet fel: 

  • az egyik veszélyt a megengedettnél nagyobb mértékű szerhasználat jelenti;

  • a másodikat az, ha a lepermetezett gyümölcs túl korán, a gombaölő lebomlása (12 nap) előtt kerül forgalomba;

  • a harmadikat pedig az, ha a gyanútlan vevő a gyümölcs héját is elfogyasztja.

A probléma azonban kissé elvész az intézményi hatáskörök között.

Dacára annak, hogy az emberek egészségére veszélyes szerről van szó, az egészségügyi igazgatóság nem illetékes ebben a kérdésben – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. „Az élelmiszer-biztonsági hatóságot eléggé elrontották. Ez hozzánk tartozott, de akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba, átadták az állategészségügynek” – fogalmazott. Az állategészségügynek azonban nincsenek tanulmányai a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatásairól, nem is nagyon dolgoztak ilyen szerekkel, ezért nem igazán érzik magukénak ezt a területet. A mezőgazdasági hatóság is egy érintett intézmény, hiszen az agrárszektorban használt szereket nekik kellene engedélyezniük, de hozzájuk sem igazán tartozik ez a probléma.

„Illetékes” intézmény ugyan a fogyasztóvédelem is, de az is többnyire csak panasz nyomán intézkedik – vázolta meglátásait Tar Gyöngyi. Az egészségügyi igazgatóságnál viszont nem tudják, milyen növényvédelmi szereket használnak a kereskedelemben kapható gyümölcsök, zöldségek esetében, így tehát azt sem tudják, mire kellene odafigyelni, pedig nekik toxikológiai részlegük is van – folytatta. Az intézménynél

nem tudnak olyan megbetegedésekről, amelyek összefüggésbe hozhatók a növényvédő szerrel kezelt citrusfélék héjának fogyasztásával, ez azonban Tar Gyöngyi szerint nem jelenti azt, hogy nem fordulhattak elő ilyen esetek,

hiszen ismerniük kellene a kórok okát ahhoz, hogy az összefüggést megalapozottan cáfolhassák. Így ő csak azt tudja javasolni a vásárlóknak, amit ő is alkalmaz: alaposan mossák meg a citrusféléket még a megbontásuk előtt, hogy a művelettel ne vigyék át a gyümölcs húsára az esetlegesen káros permetezőszereket.

Mit kell tudni róla?

A szakirodalom szerint az imazalil nagyobb mennyiségben károsíthatja a májat és a vesét. A gombaölő szert a gyümölcsök, zöldségek tartósítására használják, lényegében azt próbálják megakadályozni vele, hogy a szállítás, raktározás során megrohadjanak. Az imazalil használata az Európai Unió 24 tagországában, köztük Romániában is engedélyezett. Az Országos Állategészségügyi Hatóság tájékoztatása szerint a citrusfélék esetében az imazalilhasználat megengedett maximális határértéke a vonatkozó EU-s előírások értelmében kilogrammonként 5 milligramm gombaölőszer. Romániában 2012-ben engedélyezték a használatát, és ez a jóváhagyás 2021 végéig marad érvényben, így leghamarabb 2022-ben vizsgálják felül a szer használatának további engedélyezését. A szakemberek szerint egyébként a növényvédő kemikáliák közül a gyomirtók a legveszélyesebbek az egészségre, a gombaölő szerek – mint amilyen az imazalil is – a skála másik végén helyezkednek el, tehát azok jelentik a kisebb egészségügyi kockázatot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 07., kedd

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en

Szimbolikus időpontban, helyi idő szerint 19.56-kor elindult az átmeneti adás az M1 csatornán Bacsó Péter A tanú című filmjével – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedd este az MTI-vel.

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Több ezer betöltetlen álláshelyet szabadítanak fel az állami egészségügyben

Az egészségügyi minisztérium 7621 betöltetlen álláshelyet készül felszabadítani az állami egészségügyi intézményekben.

Több ezer betöltetlen álláshelyet szabadítanak fel az állami egészségügyben
2026. július 07., kedd

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható.

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra
2026. július 07., kedd

Július második felében indul a roncsautó-program

Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautó-program, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Július második felében indul a roncsautó-program
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Közös erővel használnák ki a meglévő és az épülő kórházak lehetőségeit a betegek érdekében Marosvásárhelyen

Az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználása, a közös országos és uniós pályázatok jobb kiaknázása érdekében egészségügyi konzorciumot hoztak létre Marosvásárhelyen. A rivalizálás helyett összefogtak a beteg gyógyulása érdekében.

Közös erővel használnák ki a meglévő és az épülő kórházak lehetőségeit a betegek érdekében Marosvásárhelyen
2026. július 07., kedd

Általános sztrájkba lépnek július 28-án az egészségügyi alkalmazottak

A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.

Általános sztrájkba lépnek július 28-án az egészségügyi alkalmazottak
2026. július 07., kedd

Hat törvénytervezetet kell elfogadnia a parlamentnek a rendkívüli üléssszakban az uniós források lehívásáért

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.

Hat törvénytervezetet kell elfogadnia a parlamentnek a rendkívüli üléssszakban az uniós források lehívásáért
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Kolozs megye az első az országban érettségi eredmények tekintetében

Kolozs megye az országban az első helyen áll az érettségi vizsgaeredmények tekintetében, 14 iskolában pedig 100 százalékos a sikeresen vizsgázó diákok aránya – tájékoztatott kedden a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség (ISJ).

Kolozs megye az első az országban érettségi eredmények tekintetében
2026. július 07., kedd

Két veszélyes fával kevesebb a csíkszeredai központi parkban

Két öreg fűzfát vágtak ki kedd délelőtt a csíkszeredai központi parkban. A kivágott fák betegek, üregesek voltak, egy újabb vihar esetén a kidőlés fenyegette őket.

Két veszélyes fával kevesebb a csíkszeredai központi parkban
2026. július 07., kedd

Ezek lettek Székelyföld legjobb érettségi eredményei

Közzétették az érettségi vizsga első eredményeit kedd délelőtt. Székelyföldön több kiemelkedő eredmény is született: Maros megyében egy diák maximális, 10-es átlagot ért el, Hargita és Kovászna megyében is 9,9 feletti átlagokkal zártak a legjobbak.

Ezek lettek Székelyföld legjobb érettségi eredményei
Hirdetés