
A kimérős citrusfélék esetében sosem tudhatja a vásárló, hogy fogyasztható-e a héjuk vagy sem
Fotó: Barabás Ákos
Amilyen hirtelen fellángolt, olyan gyorsan feledésbe is merült az imazalillal permetezett citrusfélék 2017-es botránya. A boltok polcain eladásra kínált déli gyümölcsök jó részét azonban továbbra is beborítja a gombaölő szer, amely miatt a héjuk nem fogyasztható. Erre viszont a boltok többségében már nem figyelmeztetik a polccímkék a gyanútlan vásárlókat, akik legfeljebb a hálós kiszerelésű gyümölcsök címkéjéről értesülhetnek arról, hogy egészségre káros szer borítja az árut. Az ömlesztve kínált, kimérős gyümölcsök esetében a vevőnek esélye sincs megtudni, hogy azokat milyen szerrel kezelték.
2020. február 02., 21:492020. február 02., 21:49
Továbbra is használatban van az imazalil nevű gombaölő szer, amely 2017 őszén országos botrányt okozott, amikor kiderült, hogy a boltok polcain kínált – leginkább Törökországből, Görögországból importált – citrusfélék többségét ezzel az egészségre ártalmas növényvédő szerrel kezelték, ami miatt csak alapos mosás és héjuk eltávolítása után fogyaszthatók. Akkor kötelezték a forgalmazókat, hogy tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy a gyümölcsök héja nem fogyasztható, ezek a feliratok azonban lassan eltűntek a boltok gyümölcsrészlegeiről, és a botrány elülte után a szigorú ellenőrzések is megritkultak. Manapság már alig találni olyan üzletet, amelyben a polccímkén olvasható a figyelmeztetés.
Az úgynevezett raktári növénybetegségek ellen alkalmazott imazalil nevű gombaölő szer továbbra is használatban van, a mediterrán országokból – Törökországból, Görögorszgából, Olaszországból, Spanyolországból – importált citromot, narancsot, grépfrútot, pomelót és más citrusféléket általában ezzel a szerrel kezelik – mondta el megkeresésünkre Jakab Árpád, a Hargita Megyei Növényegészségügyi Hivatal munkatársa. Az intézmény azonban már nem vizsgálja ezeket a gyümölcsöket, mintákat sem vesznek belőlük, laboratóriumi vizsgálatoknak az országba érkezéskor, illetve a központi hatóság intézkedésére vetik alá a déligyümölcs-szállítmányokat – tájékoztatott a szakember, megjegyezve, hogy
Elmondta ugyanakkor, hogy az Európai Unió szigorúan szabályozza a növényvédő szerek, köztük az imazalil használatát is, de az EU-n kívülről, például Törökországból, Ázsiából importált gyümölcsért e tekintetben ő nem tenné tűzbe a kezét, ezért a fogyasztóknak azt ajánlja, inkább a tagországokból származó gyümölcsöket vásárolják.
A vegyszerhasználat ellenőrzésében az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság is illetékes, az intézmény Hargita megyei kirendeltsége a múlt év második felében 27 esetben végzett ellenőrzést gyümölcs- és zöldségforgalmazóknál, de nem tapasztaltak rendellenességeket. Többnyire azonban csak az áru kísérőleveleit vizsgálják. Ennek az az oka, hogy a megyében nincsenek nagy elosztólerakatok, ide többnyire belföldi kereskedők közvetítésével érkezik az áru, amit korábban már ellenőrzött a hatóság – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Hozzáfűzte, nagy lerakatok Bukarest környékén vannak, tüzetesebb ellenőrzésnek pedig a vámnál, illetve az elosztóhelyekre történő beérkezéskor veti alá az importgyümölcsöket, -zöldségeket a főhatóság. Arra viszont nem terjed ki az élelmiszer-biztonsági igazgatóság hatásköre, hogy a boltokban ellenőrizze, tájékoztatják-e a vásárlókat, ha az eladásra kínált gyümölcs héja nem fogyasztható az alkalmazott növényvédelmi szer miatt, ez a fogyasztóvédelem feladata – mondta el Ladó Zsolt.
A fogyasztóvédelmi felügyelőség ilyen jellegű ankétokat csak tematikus ellenőrzések során végez, vagyis akkor, amikor a főhatóság kiadja erre az utasítást. Idén ilyen ellenőrzést még nem végeztek – tudtuk meg Laurențiu Moldovantól. A hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője megerősítette, hogy
ha a kihágás az enyhébb, például a hiányos tájékoztatás kategóriába tartozik. A pénzbüntetés csak akkor borsosabb, ha például a vásárlók megtévesztése érdekében mellőzik a tájékoztatást. Azt, hogy a forgalmazó milyen figyelmeztetést köteles a vásárlók tudomására hozni, az áru dobozán található információk, illetve a termék kísérődokumentumai alapján ellenőrzi a fogyasztóvédelem.
Az imazalilhasználattal kapcsolatban három probléma merülhet fel:
az egyik veszélyt a megengedettnél nagyobb mértékű szerhasználat jelenti;
a másodikat az, ha a lepermetezett gyümölcs túl korán, a gombaölő lebomlása (12 nap) előtt kerül forgalomba;
a harmadikat pedig az, ha a gyanútlan vevő a gyümölcs héját is elfogyasztja.
A probléma azonban kissé elvész az intézményi hatáskörök között.
Dacára annak, hogy az emberek egészségére veszélyes szerről van szó, az egészségügyi igazgatóság nem illetékes ebben a kérdésben – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. „Az élelmiszer-biztonsági hatóságot eléggé elrontották. Ez hozzánk tartozott, de akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba, átadták az állategészségügynek” – fogalmazott. Az állategészségügynek azonban nincsenek tanulmányai a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatásairól, nem is nagyon dolgoztak ilyen szerekkel, ezért nem igazán érzik magukénak ezt a területet. A mezőgazdasági hatóság is egy érintett intézmény, hiszen az agrárszektorban használt szereket nekik kellene engedélyezniük, de hozzájuk sem igazán tartozik ez a probléma.
„Illetékes” intézmény ugyan a fogyasztóvédelem is, de az is többnyire csak panasz nyomán intézkedik – vázolta meglátásait Tar Gyöngyi. Az egészségügyi igazgatóságnál viszont nem tudják, milyen növényvédelmi szereket használnak a kereskedelemben kapható gyümölcsök, zöldségek esetében, így tehát azt sem tudják, mire kellene odafigyelni, pedig nekik toxikológiai részlegük is van – folytatta. Az intézménynél
hiszen ismerniük kellene a kórok okát ahhoz, hogy az összefüggést megalapozottan cáfolhassák. Így ő csak azt tudja javasolni a vásárlóknak, amit ő is alkalmaz: alaposan mossák meg a citrusféléket még a megbontásuk előtt, hogy a művelettel ne vigyék át a gyümölcs húsára az esetlegesen káros permetezőszereket.
Mit kell tudni róla?
A szakirodalom szerint az imazalil nagyobb mennyiségben károsíthatja a májat és a vesét. A gombaölő szert a gyümölcsök, zöldségek tartósítására használják, lényegében azt próbálják megakadályozni vele, hogy a szállítás, raktározás során megrohadjanak. Az imazalil használata az Európai Unió 24 tagországában, köztük Romániában is engedélyezett. Az Országos Állategészségügyi Hatóság tájékoztatása szerint a citrusfélék esetében az imazalilhasználat megengedett maximális határértéke a vonatkozó EU-s előírások értelmében kilogrammonként 5 milligramm gombaölőszer. Romániában 2012-ben engedélyezték a használatát, és ez a jóváhagyás 2021 végéig marad érvényben, így leghamarabb 2022-ben vizsgálják felül a szer használatának további engedélyezését. A szakemberek szerint egyébként a növényvédő kemikáliák közül a gyomirtók a legveszélyesebbek az egészségre, a gombaölő szerek – mint amilyen az imazalil is – a skála másik végén helyezkednek el, tehát azok jelentik a kisebb egészségügyi kockázatot.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
szóljon hozzá!