Elmondta ugyanakkor, hogy az Európai Unió szigorúan szabályozza a növényvédő szerek, köztük az imazalil használatát is, de az EU-n kívülről, például Törökországból, Ázsiából importált gyümölcsért e tekintetben ő nem tenné tűzbe a kezét, ezért a fogyasztóknak azt ajánlja, inkább a tagországokból származó gyümölcsöket vásárolják.

Többször is vizsgálódtak

A vegyszerhasználat ellenőrzésében az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság is illetékes, az intézmény Hargita megyei kirendeltsége a múlt év második felében 27 esetben végzett ellenőrzést gyümölcs- és zöldségforgalmazóknál, de nem tapasztaltak rendellenességeket. Többnyire azonban csak az áru kísérőleveleit vizsgálják. Ennek az az oka, hogy a megyében nincsenek nagy elosztólerakatok, ide többnyire belföldi kereskedők közvetítésével érkezik az áru, amit korábban már ellenőrzött a hatóság – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Hozzáfűzte, nagy lerakatok Bukarest környékén vannak, tüzetesebb ellenőrzésnek pedig a vámnál, illetve az elosztóhelyekre történő beérkezéskor veti alá az importgyümölcsöket, -zöldségeket a főhatóság. Arra viszont nem terjed ki az élelmiszer-biztonsági igazgatóság hatásköre, hogy a boltokban ellenőrizze, tájékoztatják-e a vásárlókat, ha az eladásra kínált gyümölcs héja nem fogyasztható az alkalmazott növényvédelmi szer miatt, ez a fogyasztóvédelem feladata – mondta el Ladó Zsolt.

Kötelező a figyelmeztetés

A fogyasztóvédelmi felügyelőség ilyen jellegű ankétokat csak tematikus ellenőrzések során végez, vagyis akkor, amikor a főhatóság kiadja erre az utasítást. Idén ilyen ellenőrzést még nem végeztek – tudtuk meg Laurențiu Moldovantól. A hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője megerősítette, hogy

ha a kihágás az enyhébb, például a hiányos tájékoztatás kategóriába tartozik. A pénzbüntetés csak akkor borsosabb, ha például a vásárlók megtévesztése érdekében mellőzik a tájékoztatást. Azt, hogy a forgalmazó milyen figyelmeztetést köteles a vásárlók tudomására hozni, az áru dobozán található információk, illetve a termék kísérődokumentumai alapján ellenőrzi a fogyasztóvédelem.

A hatáskörök labirintusában

Az imazalilhasználattal kapcsolatban három probléma merülhet fel: 

• az egyik veszélyt a megengedettnél nagyobb mértékű szerhasználat jelenti;

• a másodikat az, ha a lepermetezett gyümölcs túl korán, a gombaölő lebomlása (12 nap) előtt kerül forgalomba;

• a harmadikat pedig az, ha a gyanútlan vevő a gyümölcs héját is elfogyasztja.

A probléma azonban kissé elvész az intézményi hatáskörök között.

Dacára annak, hogy az emberek egészségére veszélyes szerről van szó, az egészségügyi igazgatóság nem illetékes ebben a kérdésben – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. „Az élelmiszer-biztonsági hatóságot eléggé elrontották. Ez hozzánk tartozott, de akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba, átadták az állategészségügynek” – fogalmazott. Az állategészségügynek azonban nincsenek tanulmányai a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatásairól, nem is nagyon dolgoztak ilyen szerekkel, ezért nem igazán érzik magukénak ezt a területet. A mezőgazdasági hatóság is egy érintett intézmény, hiszen az agrárszektorban használt szereket nekik kellene engedélyezniük, de hozzájuk sem igazán tartozik ez a probléma.

„Illetékes” intézmény ugyan a fogyasztóvédelem is, de az is többnyire csak panasz nyomán intézkedik – vázolta meglátásait Tar Gyöngyi. Az egészségügyi igazgatóságnál viszont nem tudják, milyen növényvédelmi szereket használnak a kereskedelemben kapható gyümölcsök, zöldségek esetében, így tehát azt sem tudják, mire kellene odafigyelni, pedig nekik toxikológiai részlegük is van – folytatta. Az intézménynél

hiszen ismerniük kellene a kórok okát ahhoz, hogy az összefüggést megalapozottan cáfolhassák. Így ő csak azt tudja javasolni a vásárlóknak, amit ő is alkalmaz: alaposan mossák meg a citrusféléket még a megbontásuk előtt, hogy a művelettel ne vigyék át a gyümölcs húsára az esetlegesen káros permetezőszereket.