
Még nem tudni, mi lesz az iskolákkal a kényszervakáció után. Sok gyereknek jelent gondot az otthontanulás
Fotó: MTI/Komka Péter
Bár még nem döntötték el hivatalosan, hogy mi történik a diákokkal a két hetes kényszervakációt követően, a tanügyminiszter már megemlítette annak a lehetőségét, hogy a települések koronavírus-fertőzöttségi mutatójától függően térhetnek vissza az iskolapadba a diákok. A székelyföldi iskolák idén már jobban fel vannak ugyan készülve az online tanrendre – legalábbis okos eszközök és módszerek terén –, az ilyen tanítás valódi akadályát azonban az jelenti, hogy sok diák otthonában még áram sincsen, és a család sem ösztönzi őket a tanulásra.
2021. október 26., 08:582021. október 26., 08:58
2021. október 26., 11:242021. október 26., 11:24
Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter egy bukaresti hírtelevíziónak adott interjúban említette meg azt, hogy létezik egy középút is az országos szintű online és a személyes oktatás között – feltéve, hogy az egészségügyi hatóságok elfogadják ezt a lehetőséget – nevezetesen az, amit a diákszervezetek is javasolnak: a decentralizáció.
– jelentette ki a miniszter. Ez azt jelenti, hogy az alacsony fertőzési rátával rendelkező települések tanulói a kéthetes szünet után iskolába mehetnének, ha az oktatási miniszter szerint a decentralizációs lehetőséget az egészségügyi hatóságok is elfogadják.
Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes úgy látja, hogy a megye tanintézetei és pedagógusai idén jobban fel vannak készülve az online tanrendre, össze sem lehet hasonlítani a tavalyi helyzettel.
– közölte a helyettes főtanfelügyelő. Megtudtuk, hogy jelenleg nincs olyan iskola Maros megyében, ahol ne lenne internet-hozzáférés. Az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk az internetet az iskolákban, mert az ő felelősségük az egész infrastruktúra biztosítása – tudtuk meg Illés Ildikótól, aki a felkészültség ellenére sem látja, hogyan jelenthetne valós megoldást a kisiskolások számára hosszú távon az online tanulás.
Erről számolt be lapunknak a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgatója is, Zsidó Zsuzsa. Az intézménynek sok tanegysége van, hiszen 14 falu tartozik a községhez. A tanintézmény igazgatója szerint azonban nem lehet eléggé felkészülni az online tanrendre, annak ellenére, hogy tavaly kaptak segítséget a tanügyminisztériumtól és a polgármesteri hivataltól is, minden gyerek kapott táblagépet, akinek szüksége volt rá.
– nehezményezte az intézményvezető. A tanárok saját eszközükről, otthonról tartják az órákat, mert az iskolákban nincs erre lehetőség. Az internet lefedettsége is sokszor akadozik a térségben, és tapasztalták, hogy amikor az egész ország online tanrendben van ugyanabban az időben, akkor nem megy az internet.
– sorolta Zsidó Zsuzsa.
„Van olyan gyerek is nálunk – nem is egy –, hogy olyan házban laknak, ahová villany sincs bevezetve, ott nem tudunk mit kezdeni az online-nal.
– részletezte az online tanrend legnagyobb akadályait.
Az elmúlt hetekben nem volt beteg gyerek a siménfalvi tanintézet egyetlen iskolájában sem, karanténos volt néhány, ahol a szülők vagy nagyszülők voltak koronavírusosak. „Az iskolai feltételek megvannak tehát: kis létszámú osztályok vannak; a kézmosást, a lázmérést, a maszkhordást tudjuk biztosítani, és a távolságtartást is tudjuk tartani.
– fejezte ki reményét a siménfalvi iskola vezetője.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!