Nem alaptalan a felháborodás: szándékosan „húzták” meg az érettségiző magyar diákokat?

Olyan diákokat értékeltek 2-esre, vagy 3-asra románból, akik a többi tantárgyból 9-es feletti értékelést kaptak, négy évig jól teljesítettek, sőt a román próbaérettségin is kitűnően szerepeltek.

A tömegesen benyújtott óvások miatt Zilahon újrajavított dolgozatok zöméről kiderült, hogy azokban sokkal kevesebb a hiba, mint amiket Marosvásárhelyen találtak a tanárok. Kovászna megyében 209 román dolgozatot óvtak meg, ezek nyolcvan százaléka nagyobb jegyet kapott, hatvan százalék pedig másfél jegynél jobbat. Megyeszinten az óvások után öt százalékkal nőtt az átmenési arány 59,5 százalékról 64,2 százalékra. Ötvenen mentek át a fellebbezés után, akik korábban nem voltak a sikeresen vizsgázók listáján. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint jogos az elégedetlenség, az óvások tükrében kimondható: alulértékelték a román dolgozatokat.

– fejtette ki. Azzal érvelt, hogy a matematika-történelem vizsgacsomag esetében 68 esetben növekedett a jegy az újrajavítás után, de csak egy esetben nagyobb a különbség másfél pontnál. „Fellebbezések után ilyen mértékű jegynövekedés még soha nem volt” – nyomatékosította Kiss Imre. Szerinte ilyen esetek minden évben, minden megyében előfordulnak, de nem ilyen mértékben. Azt is hangsúlyozta:

ha bebizonyosodik, hogy a tanár tévedett, szankciókra is számíthat, eltilthatják a javítástól.

„Nem várható javulás az érettségi eredményekben, amíg a romániai oktatási rendszer nem változik meg mélyrehatóan” – fejtette ki kérdésünkre Ferencz-Salamon Alpár. A csíkszeredai oktatási szakember szerint,

bár a 2017-2018-as tanévben ötödik osztálytól bevezették a sajátos, román nyelvet oktató tananyagot, ennek eredménye csak akkor lesz mérhető, amikor ezek a diákok befejezik a 12. osztályt.

„Ilyen beavatkozás után nem lehet azonnal jó eredményeket várni, hiszen több generáció vizsgázik még évekig a régi tananyag szerint” – magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte,

szintén nem lehet méltányos eredményt elérni, ha a szakközépiskolásoknak emelt szintű érettségi vizsgán kell helytállniuk, miközben őket ugyanolyan mércével mérik, mint az elméleti gimnáziumok tanulóit.

Továbbá szintén problémának tartja a pedagógusok továbbképzésének hiányát, amely országos szintű hiányosság.

A marosvásárhelyi Rațiu Bogdan román szakos tanár szerint ma nem szempont, hogy ki milyen nemzetiségű, vagy milyen anyanyelvű. „Az érettségi dolgozatokat javító tanárokat csak ez érdekelte, a javítókulcsot használva értékelték a munkákat” – mondta Rațiu, aki tagja az érettségi dolgozatokat javító bizottságnak is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tanító tanár érdeklődésünkre elmondta, csak a pontosság, a nyelv helyes használata, a helyesírás volt a szempont.

Azt, hogy az idén többen is elégtelent kaptak románból, azzal magyarázta, hogy változott a javítókulcs.

Erre hivatkozott egyébként Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő is, aki szerint az óvások utáni jegyeltérések a román nyelv és irodalom dolgozatokban annak tudhatóak be, hogy leíró, elbeszélő jellegű tantárgy lévén, a tételeket szubjektívebben értékelték a javítótanárok. Ilyen nagy jegykülönbségek eddig még nem voltak, ez azt jelenti, hogy tág értelmezhetőségre adtak lehetőséget a tételek, nagyobb mozgásteret adott a javítókulcs” – vélte a főtanfelügyelő. Ehhez csatlakozott a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója is. Lakatos Mihály úgy tudja,

nem volt egyértelmű a javítókulcs, ezért születhettek ekkora, és máshol akár még nagyobb különbségek az óvások után.

Kitért azonban arra is, hogy a jelenlegi tantervet követve lehetetlenség úgy átadni az állam nyelvét a más nemzetiségű gyerekeknek, hogy képesek legyenek helyesen kommunikálni.

Ugyanakkor Bogos Beáta csíkszeredai román szakos tanár szerint

azért teljesíthettek idén gyengébben a diákok román nyelv és irodalom tantárgyból, mert még a román anyanyelvű diákoknak is kihívás volt az első tétel kérdéseire válaszolni, hiszen egy ismeretlen, a beszélt, hétköznapi nyelvtől eltérő szöveget kellett értelmezniük.

A képet azonban tovább árnyalja, hogy értesüléseink szerint a marosvásárhelyi tanárok tudták, kiknek a dolgozatait véleményezik, így a magyar diákok szándékos leértékelése továbbra sem zárható ki teljességgel.

Ráadásul Kelemen Emiliától, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium román szakos tanárától azt is megtudtuk, hogy a javítókulcs mozgásteret enged a tanárnak, és itt bejön a döntésbe annak szubjektivizmusa. Például ha magyar anyanyelvű tanár javítja a románból írt dolgozatot, követni tudja a magyar diák gondolatmenetét. Ha azt látja, hogy az megértette a feladatot, esetleg ott is pontot ad, ahol a román anyanyelvű tanár nem, akinek a számára érthetetlen, amit írt a vizsgázó. Ilyen módon pedig azt is meg tudja állapítani, hogy magyar, vagy román diák dolgozatával van-e dolga.