– fejtette ki. Azzal érvelt, hogy a matematika-történelem vizsgacsomag esetében 68 esetben növekedett a jegy az újrajavítás után, de csak egy esetben nagyobb a különbség másfél pontnál. „Fellebbezések után ilyen mértékű jegynövekedés még soha nem volt” – nyomatékosította Kiss Imre. Szerinte ilyen esetek minden évben, minden megyében előfordulnak, de nem ilyen mértékben. Azt is hangsúlyozta:

Mikor várható javulás?

„Nem várható javulás az érettségi eredményekben, amíg a romániai oktatási rendszer nem változik meg mélyrehatóan” – fejtette ki kérdésünkre Ferencz-Salamon Alpár. A csíkszeredai oktatási szakember szerint,

„Ilyen beavatkozás után nem lehet azonnal jó eredményeket várni, hiszen több generáció vizsgázik még évekig a régi tananyag szerint” – magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte,

Továbbá szintén problémának tartja a pedagógusok továbbképzésének hiányát, amely országos szintű hiányosság.

Csak a pontosság volt a szempont

A marosvásárhelyi Rațiu Bogdan román szakos tanár szerint ma nem szempont, hogy ki milyen nemzetiségű, vagy milyen anyanyelvű. „Az érettségi dolgozatokat javító tanárokat csak ez érdekelte, a javítókulcsot használva értékelték a munkákat” – mondta Rațiu, aki tagja az érettségi dolgozatokat javító bizottságnak is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tanító tanár érdeklődésünkre elmondta, csak a pontosság, a nyelv helyes használata, a helyesírás volt a szempont.

Erre hivatkozott egyébként Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő is, aki szerint az óvások utáni jegyeltérések a román nyelv és irodalom dolgozatokban annak tudhatóak be, hogy leíró, elbeszélő jellegű tantárgy lévén, a tételeket szubjektívebben értékelték a javítótanárok. Ilyen nagy jegykülönbségek eddig még nem voltak, ez azt jelenti, hogy tág értelmezhetőségre adtak lehetőséget a tételek, nagyobb mozgásteret adott a javítókulcs” – vélte a főtanfelügyelő. Ehhez csatlakozott a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója is. Lakatos Mihály úgy tudja,

Kitért azonban arra is, hogy a jelenlegi tantervet követve lehetetlenség úgy átadni az állam nyelvét a más nemzetiségű gyerekeknek, hogy képesek legyenek helyesen kommunikálni.

A románoknak is kihívás volt

Ugyanakkor Bogos Beáta csíkszeredai román szakos tanár szerint

A képet azonban tovább árnyalja, hogy értesüléseink szerint a marosvásárhelyi tanárok tudták, kiknek a dolgozatait véleményezik, így a magyar diákok szándékos leértékelése továbbra sem zárható ki teljességgel.

Ráadásul Kelemen Emiliától, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium román szakos tanárától azt is megtudtuk, hogy a javítókulcs mozgásteret enged a tanárnak, és itt bejön a döntésbe annak szubjektivizmusa. Például ha magyar anyanyelvű tanár javítja a románból írt dolgozatot, követni tudja a magyar diák gondolatmenetét. Ha azt látja, hogy az megértette a feladatot, esetleg ott is pontot ad, ahol a román anyanyelvű tanár nem, akinek a számára érthetetlen, amit írt a vizsgázó. Ilyen módon pedig azt is meg tudja állapítani, hogy magyar, vagy román diák dolgozatával van-e dolga.