
Elővigyázatossággal megelőzhető a tragédiák nagy része
Fotó: Erdély Bálint Előd
Beköszöntött a jó idő, és ezzel együtt a strandidőszak is. A fürdőszezon viszont sajnos minden évben követel áldozatokat, Maros megyében évente öt-tizenöt ember vízbefúlásával kell számolni: legtöbben a Marosban, majd a Bözödi-tóban veszítik életüket. Kovács Róbert mentőbúvár szerint azonban sok mindent megtehetünk azért, hogy a nyári vakációnk ne változzon tragédiává.
2022. június 19., 13:032022. június 19., 13:03
Tizennyolc éve dolgozik hegyimentőként és tizenkét éve mentőbúvárként Kovács Róbert, a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentőszolgálat vezetője, és tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy míg a hegyekben történt balesetek esetében nagyon nagy százalékban túlélőket hoznak le a hegyről, ez a százalék nagyon lecsökken a vízben történő balesetekkor.
„Nem vízi mentők vagyunk, hanem mentőbúvárok, és nem a tavak vagy folyóvizek mellett teljesítünk szolgálatot, hanem a székházban kapjuk a riasztást, ami azt jelenti, hogy amíg kiérünk, legjobb esetben is eltelik egy fél óra, vagyis, akit megtalálunk, azt már nem tudjuk megmenteni, hanem a testét kell megkeressük és átadjuk a hatóságoknak” – mondja a Székelyhon megkeresésére Kovács Róbert. Hozzáteszi, vízbefúláshoz sajnos pár perc víz alatt töltött idő is elég,
Kovács Róbert szerint jó hír, hogy eléggé lecsökkent a vízbefulladásos esetek száma Maros megyében, öt-tizenöt eset közé lehet tenni, míg tíz évvel ezelőtt volt olyan év is, hogy több mint harminc eset volt. A legtöbb baleset Maros megyében a folyóvizekben történik, majd a Bözödi-tóban, valószínűleg azért, mert nincs megfelelő tudásuk ahhoz, hogy folyóvízben ússzanak, de itt könnyebben kapja el görcs az úszót, áramlatokkal is számolni kell, sok esetben meg túl gyorsan mennek be felhevült testtel a hideg vízbe – sorolja az okokat Kovács. Hozzáteszi, a strandok biztonságosabbak, ott kötelezően kell legyen vízimentő is a parton, de két-három éve a Víkendtelepen is vízbefulladt egy tizenéves fiatal, akit a strandoló tömeg miatt nem vett észre időben a környezete.
Ha a mentőbúvárokat hívják, akkor már baj van
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kovács Róbert szerint fontos az elővigyázatosság, hisz sok tragédia, vízbefulladás megelőzhető egy kevés tudással mind a folyóvizekben, mind a tavakban vagy a tengeren. Például a szakember szerint a tavakon a part felé fújó közepes vagy erős szél jó szórakozásra, jó a hullámokon játszani, de a parttól befelé, a víz közepe felé fújó már nem. Az veszélyes. „Először is alig vannak hullámok, alig érezni a szelet a takarás miatt.
Nem lehet szemben úszni hosszabb ideig, mert erős szélben a hullám tetején fröccsenő víztől és a hullámok között kialakuló légritka tértől hamar oxigénadósságba kerül a jó úszó is” – mondja Kovács Róbert. Hozzáteszi,
„Ez nem az úszástudásról szól, alig van jelentősége. Jó úszók sem tudnak szemben úszni hosszabb ideig sodrással, áramlattal, hullámzással, széllel”.
A szakember azt is elmondta: tudja, nagy divat a tengerpartokon a sziklákon szelfizni, de nagyon sok fiatal halt már meg így, ugyanis egy váratlanul felcsapó hullám ledöntheti az embert és magával sodorja befelé. A sziklás öblökből pedig hullámzás esetén képtelenség kijönni, ha nincs erre kialakított kijáró. „Kerülni kell a zárt, nagy sziklás öblöket hullámzás idején.
– sorolja. A mentőbúvár kitért a vízbeugrásokra is, hangsúlyozva: soha nem szabad ismeretlen mélységű vízbe fejest ugrani, s nem szabad előzetes vízbemenetel nélkül sem ugrani.
– mutat rá.
Hozzáteszi, nagyon sokat számít a víz hőfoka is. „A 25 fokos víz lehet a barátunk, a 15 fokosnál hidegebb víz viszont halálos ellenség. 32 fokos vízben is lehet kihűlés, csak tovább tart. Októberben beesni egy szörfről vagy csónakból nem ugyanaz, mint júliusban. Akkor nem lehet órákig lubickolni. Kell tudni segítséget hívni.
– sorolja az apróságnak tűnő, de életmentő információkat a mentőbúvár.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!