
Fotó: Pinti Attila
Elmarad Hargita megye a kötelező lakásbiztosítások terén az országos átlagtól: a lakások alig 16,04 százaléka biztosított a természeti katasztrófák esetére, míg országosan ez a szám 23,20 százalék. Kovászna megyében az értékek közelítenek az átlaghoz. Maros megye jobban áll, de így is összességében alacsony a kötelező lakásbiztosítási kötvények száma.
2024. szeptember 25., 10:342024. szeptember 25., 10:34
Nemrég több megyében is árvíz pusztított, Galac és Vaslui megyében például több mint ötezer háztartást sújtott az áradás. A természeti csapás okozta károk fedezésére vezették be 2010-ben a kötelező lakásbiztosítási kötvényeket, és arra voltunk kíváncsiak az utóbbi áradások apropóján, hogy
A Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) honlapján közzétett statisztikai adatok szerint országos szinten is meglehetősen alacsony a kötelező biztosítási kötvények száma, átlagban a lakások 23,20 százaléka biztosított. Az elmúlt évekhez képest mégis néhány százalékos növekedést könyvelhettek el.
Hargita megye azonban meglehetősen elmarad az országos átlaghoz képest. Idén augusztus végén a megyében 22 174 kötelező lakásbiztosítási kötvényt jegyeztek, a lakásoknak pedig alig 16 százaléka volt biztosított. Kovászna megyében szintén keveset, azaz 19 702 ilyen kötvényt tartottak nyilván augusztus végén, a lakások 20 százaléka volt biztosítva. Maros megye jobban áll, ugyanebben az időszakban 58 601 biztosítást jegyeztek, a lakásoknak pedig 24 százaléka volt biztosítva, ez az arány meghaladja az országos átlagot.
Országos szinten kiemelkedő ezen a téren a főváros – ahol 423 ezernél több volt a megkötött kötelező lakásbiztosítás –, Temes megye (117 ezer lakásbiztosítás), Kolozs megye (103 ezer), valamint Brassó megye, ahol 94 ezernél több kötelező biztosítási kötvényt könyveltek el. A rangsorban utolsó helyen kullog Olt és Teleormán megye.
Fotó: Pinti Attila
Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának a tagja érdeklődésünkre elmondta, a megkötött kötelező lakásbiztosítások számát tekintve a központi régió országos szinten jól áll.
– adott magyarázatot a jelenségre. Hozzátette, a kötelező biztosítás földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károk megtérítésére vonatkozik, sokan pedig úgy gondolkodnak, hogy
Birtalan megjegyezte, habár a biztosítás értéke nem jelentős összeg, egy évre mindössze 130 lej, a fent felsorolt katasztrófák okozta károk esetén 100 ezer lejig térítik meg a kárt. Ráadásul Hargita megyében is fordultak elő árvizek, például 2005-ben a Nyikó mentén pusztított az ár.

November elsejétől megdrágul a kötelező lakásbiztosítás, és több esetben lesz elkerülhetetlen a megkötése, mint korábban. A lakástulajdonosok többsége mindeddig nem kötött ilyen biztosítást, ennek az okairól is megkérdeztük Birtalan Józsefet.
Mint ismert, a fakultatív lakásbiztosítást nem lehet megkötni a kötelező biztosítás nélkül.
– mutatott rá Birtalan József. A fakultatív biztosítás esetén számos esetre lehet biztosítást kötni, széles a paletta, tette hozzá.
Fotó: Haáz Vince
Bokor Előd Attila, a csíkszeredai Proasig biztosító cég ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta:
A biztosítási ügynök szerint az elmúlt tíz évhez képest megkétszereződött a megkötött fakultatív lakásbiztosítások száma. Ez a növekedés annak tudható be, hogy megfizethetőbbé vált a szolgáltatás, ráadásul részletben is fizethető. Ugyanakkor egyre többen kezdték el félteni az ingatlanjukat, továbbá a bankok is hozzászoktatták az ügyfeleiket a biztosításokhoz, hiszen,
Példákkal is szolgált az ingatlanbiztosítási kötvények árára. Mint kifejtette, egy kétszobás tömbházlakásra a fakultatív lakásbiztosítás ára, a biztosított értéktől függően évi 300-600 lej körül mozog.
Fotó: Pinti Attila
A vidéki magánházak esetén pedig a biztosítás értéke elsősorban függ attól, hogy miből épült. A téglából épült ház biztosítása olcsóbb; ha fából épült, akkor akár háromszoros ára is lehet. Például
Negyedévente tehát 250 lej körüli összeget kell fizetni, amely kevésbé megterhelő – jegyezte meg a szakember.
A biztosítás többek között természeti károk, csőtörés, ázás, szomszédokkal szembeni felelősségbiztosítás, törékeny dolgok biztosítása, tűz, saját hőközpont meghibásodása, vandalizmus, betörés, vagy egyéb más rizikó esetére nyújthat fedezetet.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!