Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:42

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon

08:40

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen

07:45

Ezekben a szakmákban terveznek alkalmazásokat a Hargita megyei munkaadók

21:58

Gyenge játékkal maradt alul a Sportklub a DVTK ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Idén a fogyatékkal élőknek is kell helyi adókat fizetniük Marosvásárhelyen – akárcsak máshol

Nagyon kell a jó hír, bármi is legyen az

Rendőr a város végén

Fotó: Katona Era

Ebben a helyzetben, amikor minden nap ezrekkel nő a megbetegedettek száma és a halálozásoké is, minden kis jó hír reményt jelent: a híradókban bemondták, hogy az olasz kormány segítséget kért Oroszországtól és Oroszország küldte is: hat nagy repülőgéppel hoztak mindenféle műszereket, anyagokat a gyógyításhoz.

Székelyhon

2020. március 24., 10:362020. március 24., 10:36

Most beszéltem telefonon az egyik kolléganőmmel, aki még a karantén előtt hazautazott a családjához (Termoli nevű városban él). Ott vannak fertőzött betegek, már a karantén előtt is találtak ilyeneket. Most a pszichológusa segítségét kérte, mert nagyon maga alatt volt. Szóval nagyon kell a jó hír, bármi is legyen az.

Felháborodva olvasom, hogy egyesek szerint Olaszországban azért nagy a baj, mert nem foglalkoznak megfelelően a betegekkel. Ez hamis információ. Mindent megtesznek, nagyon keményen dolgoznak értük. De csodákra ők sem képesek... De egyébként

a maga helyén mindenki megteszi a magáét:

az élelmiszerboltban dolgozók sem jó kedvükből mennek nap mint nap dolgozni, szívesebben maradnának otthon. Minden tiszteletem azoké, akik ebben a helyzetben is dolgoznak, hiszen értünk teszik. Mert ha nem tennék, gondoljunk csak bele...

Itt gondolok az egészségügyre, rendőrségre, katonákra, csendőrökre, élelmiszerüzletben dolgozókra. Számos ország bezárta a határait, de most már mindenhol ott van a vírus, úgyhogy egy hajóban evezünk, ezért nagyon fontos összetartanunk, együtt kell megtennünk, ami tőlünk telik. Nekünk az a dolgunk, hogy otthon üljünk, és segítsük azokat, akik szintén otthon kell maradjanak.

Ha mással nem is tudunk segíteni, de mint ahogy nekem is, másoknak is sokat jelentenek a biztató szavak.

Az én információm szerint a járvány Kínából egy német üzletember közvetítésével jutott be Olaszországba, egy olyan részre ahol nagy a népsűrűség (Milánó). Az 1-es beteg, aki a német úgynevezett 0-as betegtől kapta el, több száz embernek adta át a vírust, ő egy 38 éves, aktív, egészséges férfi volt. Így indult, senki nem érti, hogy mi történik, miért nem csillapodik a járvány, de rá fogunk jönni, a tudósok tanulmányozzák. A szálló porban is benne van, szennyezett levegőjű térségekben dupla a fertőzöttek száma. Én már azon is gondolkodom, hogy ha már mindenképp meg kell fertőződni, akkor jöjjön, minél hamarabb essek túl rajta, s utána segíthessek másokon immár immunisan.

Utcakép

Fotó: Katona Era

Olaszország és a világ ezt is túl fogja élni. Sok tanulsággal fog járni, és lesz, amin változtatni kell. És

amikor túl leszünk rajta, semmi nem lesz olyan, mint előtte volt.

Újabb információ: még nagyobb a szigorítás (a főnököm most mesélte), hogy már nem lenne elég a korábbi hivatalos papír ahhoz, hogy elhagyhassam a helységet. Ha utazni akar valaki, fel kell mutatni a bejelentett lakcímét, és csak és kizárólag oda mehet. Más indokot nem fogadnak el a rendőrök. Már

azt is figyelik, hogy ki hányszor hagyja el a lakását, és figyelmeztetnek.

Például a főnökömet is megállították. Kérdezték, hogy hova megy, és mikor mondta, hogy csak a gyógyszertárba, felszólították, hogy ha megvette, amire szüksége van, azonnal menjen haza. De nem csak ő volt így: minden járókelőt, autóst, aki az úton volt, megállítottak.

(folytatjuk)

Katona Era, Olaszország

korábban írtuk

Aggódva figyelem azt is, hogy mi van otthon

Nagyon rossz hírt kaptam szombat reggel: a szomszédom mesélte, hogy a közeli faluban, ami tőlem 2–3 kilométerre van, három személy vírusfertőzött. A környéken eddig nem volt egy sem. Eddig még viszonylag biztonságban éreztem magam, de most már elért a félelem.

korábban írtuk

Végeláthatatlannak tűnő várakozás

Röviden összefoglalva az elmúlt napok tapasztalatait. Itt, Lancianóban, ahol élek, nincs hiszti, nincs pánik, nyugalom és optimizmus van, és végeláthatatlannak tűnő várakozás. Nem fizikailag nehéz a karantén, lelkileg, idegileg kimerítő.

korábban írtuk

Most derül ki igazán, hogy kire számíthatunk

Kedden múlt egy hete, hogy be vagyunk zárva, vagy másképp mondva, bezárkózva itt Olaszországban. Nézzük a híreket, a vírus nem jött közelebb, tudtommal egy innen húsz kilométerre lévő másik településen van a hozzám legközelebbi beteg.

korábban írtuk

„Minden rendben lesz”

„Eddig nem volt bajom, dolgoztam, tettem-vettem itthon a lakásban, elfoglaltam magam, de most nagyon egyedül érzem magam” – ezt írja a gyergyói Katona Era, aki sok millió más emberrel együtt múlt kedd óta házi karanténban van Olaszországban.