Nagyító alatt a székely megyék költségvetései

Az ilyen összehasonlítások esetében visszatérő motívum, hogy nem lehet a körtét az almával összemérni, ami önmagában igaz is. Azonban az emberiség fejlődésének egyik motorja épp az összehasonlítás. Önmagában a magyar focicsapat teljesítménye sem mérhető a 2020-as Labdarúgó Európa-bajnokságon. Ám ha azt a francia vagy a német csapatéhoz viszonyítjuk, máris könnyebb véleményt alkotni a nemzeti tizenegy teljesítményéről. Ezt a gondolkodást támasztja alá az is, hogy a világ eltérő fejlődési szintjén álló, különböző méretű és lakosságszámú országait is egymáshoz hasonlítják és sorba állítják, például az egy lakosra jutó GDP vagy épp az átoltottság esetében. Hasonló mutatók segítségével próbáltuk meg mi is a három megye 2021-es költségvetéseit
összehasonlítani.

Köztes intézmények

A megyei önkormányzat egy köztes intézményként definiálható a központi állami szervek és a települési önkormányzatok között. A megyei önkormányzatoknak egy megválasztott döntéshozatali szerve van (megyei képviselő-testület), a végrehajtáshoz pedig egy szakapparátus áll a rendelkezésére, amelyet a megyei tanács elnöke vezet.

amelyek közül a legfontosabbak a megyei szociális intézményrendszer működtetése, a megyei utak karbantartása és fejlesztése, a megyék kulturális intézményrendszerének a fenntartása, a speciális iskolák működtetése, a megyei kórházak fejlesztése, a községek költségvetéseinek a kiegészítése, valamint még pár kisebb feladat.

A három megye 2021-es tervezett költségvetését először a bevételi oldalán elemeztük. Itt két fontos dolog tűnik fel: egyrészt az, hogy nem beszélhetünk óriási összegekről, hiszen az egyes megyék költségvetései nagyságrendben a megyeszékhelyvárosok költségvetésihez mérhetők. Másrészt szembeötlik az is, hogy

Így a megyei önkormányzatoknak sokkal kisebb a játszótere, mint a települési önkormányzatoknak, ami sokkal feszesebb gazdálkodást követel meg a megyei vezetésektől.

Minden megyében a befizetett jövedelemadó 15 százaléka az illető megye megyei önkormányzatát illeti meg, amelyet szabadon használhat fel a saját működésére. A megyében befizetett jövedelemadó 6 százaléka szintén a megyei önkormányzat bevétele, amelyet azonban kizárólag a települések költségvetéseinek a kiegészítésére használhat fel. E fenti két tétel mellett a befizetett jövedelemadó 14 százalékának a 15 százaléka is a megyei költségvetésbe folyik be, amely szintén szabad felhasználású összeg.

Ha ezt a bevételi tételt egy lakosra visszaosztva számoljuk, akkor is Maros megye vezeti a rangsort, ami egyértelműen kifejezi azt, hogy a három székely megye közül Maros megyében a legmagasabbak a jövedelmek.

A központi költségvetésből kapott támogatások döntő többsége a Helyi Fejlesztések Országos Programjára (PNDL) vonatozik, ezen belül is az útfelújítások teszik ki a legnagyobb részt. Ugyancsak ebbe a tételbe tartozik az EU-s pályázatok állami önrésze is. A 2021-ben Kovászna megye tervezte be a legtöbb állami támogatást, a sort ez esetben Maros megye zárja. A következő bevételi tételnél, vagyis az EU-s pályázatoknál már Maros szerepel a legnagyobb összeggel, a legkevesebb EU-s támogatást a 2021-es költségvetésbe a három megye közül Hargita megye foglalta be.

Kevés a saját bevételük

A megyei önkormányzatok nagyon csekély mértékű saját bevétellel rendelkeznek, aminek oka, hogy alig találunk olyan adónemet, ami közvetlenül a megyéhez folyna be. Ezen bevételi tételhez tartoznak például a 12 tonna fölötti autók adójának 40 százaléka, a megyei cégek osztalékai, a bérbeadásból származó jövedelmek, urbanisztikai bizonylatok és engedélyek illetékei stb. Ennél a jövedelmi formánál egyedül Maros megye lóg ki jelentősen a sorból, aminek oka, hogy ebben a megyében a háztartási hulladékok begyűjtése megyei szinten került megszervezésre, ennek megfelelően a lakosságtól begyűjtött hulladékgazdálkodási illeték egy része a megyei önkormányzat bevételét képezi, ami egyedül egy több tízmilliós tétel.

A megyei költségvetések kiadási oldala tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a megyei önkormányzatoknak kell ellátniuk. A következőkben ebből a feladatlistából a legfontosabbak elemezzük.

Részleteiben elemezve azt látjuk, hogy amíg Kovászna és Maros esetében a megyei önkormányzat finanszírozza a két megye múzeumi hálózatát, a megyei táncegyütteseket, addig Hargita megyénél ezek az intézmények városi fenntartásban vannak. Maros megyében a megyei önkormányzathoz tartozik a filharmónia, a Maros Művészegyüttes, a megyei múzeum (annak hat részlegével, mint a pl. Kultúrpalota), a Teleki Téka, az Ariel Bábszínház, a Vatra és a Látó című kiadványok, valamint a megyei könyvtár.

Kovászna megyében a megyei önkormányzat finanszírozza a megyei könyvtárat, a Háromszék Táncegyüttest, a múzeumot (benne több települési múzeummal, például a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi stb.), a népiskolát és a megyei kulturális központot.

A Hargita megyei tanács finanszírozásában található kulturális intézmények a megyei kulturális központ, a megyei könyvtár, a szárhegyi művészeti központ, az udvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont, a Hargita Népe lapkiadó, a Hargita kiadó és a Művészeti Népiskola.

A sportnál Kovászna megye jelentős összeggel járul hozzá a Sepsi OSK fenntartásához, Maros megye esetében a Transilvania Motorring támogatása tartozik ehhez a fejezethez.

A feladat teljesítésére a megyei önkormányzatok az úthálózatuk hosszának a függvényében kapnak célirányosan áfavisszaosztást, de emellett ennek a tételnek a finanszírozására hívhatnak le pénzeket az Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL), valamint EU-s projektekből is. A 2021-es költségvetés számai szerint

Kovászna megye két nagy EU-s pályázatot is futtat a PNDL-s projektek mellett a megyei utak felújítására. Hargita megyének 2021-re egy EU-s projektje van a megyei utakra. Azonban itt fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy Hargita megye 2021-es költségvetésébe csak 75 millió lej van belefoglalva az utakra, a megkötött útépítési szerződések értéke eléri a 353 millió lejt, amely projektek több éven keresztül kerülnek kivitelezésre.

Maros megyének két EU-s és két PNDL-s projektet sikerült lehívnia a megyei utak fejlesztésre 2021-re. Fontos részlet Maros megye esetében, hogy az elmúlt években szinte az összes aszfaltozott megyei útra új aszfaltszőnyeg került. Ugyancsak fontos megjegyeznünk, hogy szintén ebből a fejezetből finanszírozza a Maros megyei önkormányzat a vásárhelyi repteret is, amelynek összege 2021-ben megközelíti a 7 millió lejt.

Az apparátus dologi kiadásainak az esetében is Hargita megye vezet, egyedül többet költ, mint Kovászna és Maros megye együttvéve.

A Hargita megyei tanácsnál ezt azzal magyarázzák, hogy egyrészt a Hargita megyei önkormányzat a kötelező feladatok mellett sok egyéb tevékenységet is felvállal, mint pl. vadkárok kezelése, fiatalok hazatelepítése, Székelykapu-program, műemlékvédelem, erdősítés, romaprogram, elemzőcsoport működtetése, saját pályázatíró csapat stb., másrészt pedig ahol csak lehet, az önkormányzat nem szervezi ki a tevékenységeit az alárendelt intézményeknek, hanem azokat a saját apparátussal oldják meg, harmadrészt pedig több tucat be nem töltött állást is belefoglaltak a költségvetési tervezetbe, ezt azonban nem fogják elkölteni.