Mit okozhat a kullancscsípés?

– Milyen betegségeket terjeszt az emberre a kullancs?

– Két betegséget szeretnék megemlíteni, az egyiket egy vírus, a másikat pedig egy, a spirochaeta családba tartozó baktérium, a borrelia okozza. A vírus által okozott, kullancsról emberre terjedő betegség a kullancs encephalitis (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás). Szezonális betegség, tehát tavasztól őszig gyakoribb az esetek száma. Hargita megyében is felügyelet alatt állunk a betegséget illetően, ez azt jelenti, hogy azon eseteket, ahol gyanú áll fenn, kötelező módon le kell közöljük a közegészségtannak és mintákat kell küldjünk referencia-laboratóriumokba.

– Milyen tünetekkel jár a kullancs-enchephalitis?

– A kullancs-encephalitis kórokozóját, a vírust a kullancs terjeszti. Ez zoonózis, tehát állatról emberre terjedő betegség, a kullancs a vektor, ő viszi át a kórokozót. A vírus behatolása a bőrön át, tehát a csípés útján történik, és megtörténhet az is, hogy enterális úton kerül be a szervezetbe, például, ha állati eredetű fertőzött tejterméket fogyasztunk.

Miután a kullancs által terjesztett vírus az emberi szervezetbe kerül, egy rövid, héttől tizennégy napig terjedő lappangási időszak következik. Ezután egy kétfázisos lázas állapottal találkozunk. Az első időszakban két-három napig tartó láz jelentkezik, amely grippés tünetekre emlékeztet, fejfájás, láz, izomfájdalom, levertség, néha hányinger, hányás kíséri, ami aztán spontán megszűnik. Körülbelül a fertőzések harminc százalékában a betegség ezzel lezárul. Ellenben az esetek hatvan-hetven százalékában egy hetes, viszonylag csendes időszakot követően megjelenik a betegség második szakasza: ismét láz jelentkezik és megjelennek az idegrendszeri tünetek, így fejfájás, hányinger, hányás, esetleg tudatzavar is, meningeális tünetek – ekkor beszélünk egy limfás agyhártyagyulladásról, és ilyenkor a beteg kórházi kezelésre szorul. A kórházi kezelés tulajdonképpen tüneti kezelés, gyulladáscsökkentőkkel. Megjegyzendő, hogy ez a kórkép viszonylag magas arányban, ötven-hatvan százalékában szövődményekkel gyógyul – idegrendszeri szövődményekkel találkozunk –, amelyek lehetnek átmenetiek vagy véglegesek. A szövődmények között lehet például tudatzavar, bénulás, tehát ez egy eléggé súlyos megbetegedésnek számítható. A megelőzésére létezik védőoltás, de ez sajnos, nálunk nincs forgalomban. A védőoltás neve FSME-IMMUN, Magyarországon kapható, ott ugyanis a Dunántúl endémiás vidék, tehát rendszeresen fordul elő megbetegedés.

– Melyik a másik, a baktérium által okozott megbetegedés?

– A másik megbetegedés, amely az utóbbi időben nálunk is nagyon elterjedt, az a borreliosis vagyis a Lyme-kór. Romániában 2010-ben háromszorosa volt az esetek száma az előző évinek, emiatt fokozottan figyelnek erre az országban is: felszólítást kaptunk a közegészségügyi igazgatóságtól, hogy az eseteket monitorizáljuk, és a közegészségügyi intézet laboratóriumába küldünk mintákat a diagnózis megerősítésére. A Lyme-kór szintén egy zoonózis, tehát állatról emberre terjedő fertőző megbetegedés. Krónikus lefolyású, több hullámban jelentkezik, és több szervet érint. A kórokozó egy baktérium, amelyet a kullancs a szúrás alkalmával a nyálával juttat be a szervezetünkbe vagy pedig a kullancs bélcsatornájából kerül át a bőrszövetünkbe. Nemcsak az érett kullancs, hanem a nimfa és a lárva – a kullancs éretlen formái – is fertőznek. Ezek kis méretűek, egy-két milliméter nagyságúak, de fertőzhetnek, és nagyon nehéz észrevenni őket. Tehát a kullancs mind a három formájában fertőzhet, de felhívnám a figyelmet, hogy nem minden kullancscsípés egyenlő a fertőzéssel. Minél korábban eltávolítjuk a kullancsot, annál kisebb a lehetősége, hogy megfertőződjünk: ha a kullancs fertőzött volt és az első 24 órában eltávolítjuk, akkor jó, ha 48 órán belül távolítjuk el a bőrünkből, akkor körülbelül harminc százalékos esélyünk van, hogy megfertőződjünk, 72 órán belül ez az arány már száz százalék. Ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb eltávolítsuk a kullancsot.

– Milyen tünetei vannak a Lyme-kórnak?

– A kullancscsípés után, ha megfertőződünk, akkor háromtól harminc napig terjed a lappangási idő. Közvetlenül a csípés alkalmával megtörténhet, hogy a csípés helye bepirosodik. Ez egy allergiás reakciónak tudható be, mivel különböző fehérjék kerülnek be a kullancs testéből a szervezetünkbe – ez tehát nem az erythema migrans, a Lyme-kór korai tüneteként megjelenő piros folt, bőrpír. Ez körülbelül három nap után jelentkezhet: a behatolás helyén egy göb, majd körülötte bőrpír jelenik meg, amely perifériásan terjed, elérheti a tíz centiméter átmérőt is, a közepe pedig elhalványul és egy gyűrű alakú képlet jelenik meg. Helyileg ez enyhén fájdalmas, tapintatra melegebb és néha viszkető. Lehet egy vagy akár több ilyen bőrpír is a szúrás körül, és nagyon sokszor a regionális nyirokcsomók is megduzzadnak, fájdalmas duzzanatot észlelünk – általában ekkor fordulnak a betegek orvoshoz. Egy későbbi megnyilvánulása a fertőzésnek, ami körülbelül kettőtől nyolc hétig terjedően jelenik meg, az a carditis, vagyis szívizomgyulladás, amely ritmuszavarokkal jár, nagyon sokszor pericardiális folyadékgyülemmel, de általában a megfelelő kezeléssel jól gyógyul.

A fertőzés utáni első három hónapban jelentkezhetnek központi idegrendszeri tünetek, tehát megjelenik a neuroborreliosis, ami lehet agyhártyagyulladás, lehet agyideg-bénulás (leggyakrabban arcüreg-bénulással találkozunk) és lehet perifériás neuritis, tehát periférián jelentkező bénulás. Ugyanakkor három hónaptól három évig terjedően jelentkezhet az arthritis vagyis az ízületi gyulladás, amely megnyilvánulhat egy vagy több ízület érintettségével. Ekkor ízületi fájdalmak jelentkeznek, általában a térdízület érintettsége a leggyakoribb. A diagnózis a járványtani és klinikai adatokon alapszik, és létezik egy segítő módszer, a szerológiai, a laborvizsgálat. Az ellentest a csípéstől számított 21. napon megjelenik a szervezetben, ezt mutatjuk ki a laboratóriumban, ellenben az aktuális laborvizsgálatok nem eléggé érzékenyek, és nem tudjuk elkülöníteni az akkut fertőzést a krónikus fertőzéstől, ezért csak egy kiegészítő vizsgálatnak tekintjük, nem olyannak, amely megerősíti a diagnózisunkat. Nagyon sok fals pozitív szerológiai reakcióval találkozunk, ezt azért mondom el, mert sok ilyen fordul elő, és bepánikolnak az emberek.

– Hogyan gyógyul ez a betegség?

– A Lyme-kór krónikus megbetegedés. Abban az esetben, ha tervezett antibiotikum terápiában (a betegség különböző szakában megvan a tervezett antibiotikum terápia) részesül a beteg, akkor egy hosszabb idő után gyógyítható. De eléggé nagy türelmet igényel ez a betegség a páciens részéről.

– Hogyan előzhetjük meg a Lyme-kórt?

– Ha olyan helyen kirándulunk, ahol tudjuk, hogy előfordulhat kullancs, akkor takarjuk el a bőrfelületeket, tehát hosszú ujjú felsőben, nadrágban, cipőben járjunk, lehetőleg világos színűben, hogy lássuk a kullancsot, ha ránk sodródik, és minél hamarabb el tudjuk távolítani. Kirándulás után vizsgáljuk át a bőrfelületeket, hogy csípett-e meg kullancs, és ha találunk élősködőt, akkor lehetőleg szakszerűen távolítsuk el. Nem szabad agresszív módszerekkel eltávolítani, például nem szabad különböző vegyi anyagokkal bekenni vagy a potrohát összenyomni, mert akkor a sebbe kerülhet a kullancs esetleg fertőző nyála. A kullancsot meg kell érinteni egy éteres vagy alkoholos tamponnal, és egy csipesszel az óra járásával ellentétes irányba finom mozdulattal el kell fordítani, hogy a fejét is eltávolítsuk a bőrből. Nagyon sokszor megtörténik, hogy a feje bent marad, és ilyenkor, ha otthon, nem teljesen tiszta eszközökkel agresszívabb módon próbálják meg eltávolítani, sokszor felülfertőződnek a sebek. Miután eltávolítottuk a kullancsot, a sebet le kell fertőtleníteni. Ajánljuk a tetanusz elleni profilaxist és harminc napig megfigyelést, mert háromtól harminc napig jelenhet meg a bőrpír a behatolási kapunál. Oda kell figyelni erre, mert veszélyes betegség, és egyre több eset van. Naponta jön két-három személy az osztályra kullancscsípés miatt, nagyon sok erythema migrans, tehát bőrpír van, nem egy esetben pedig agyhártyagyulladással érkeznek a betegek.