
Január elsejétől a bruttó minimálbér 2550 lejre, azaz 515 euróra emelkedett. Így is a sereghajtók között maradt Románia. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra is a sereghajtók között szerepel Románia az Európai Unióban a minimálbér szempontjából, ám az Eurostat friss összesítéséből az is kiderül, hogy ha vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva vizsgáljuk az adatokat, már nem is áll annyira rosszul az ország.
2022. február 06., 21:532022. február 06., 21:53
Évente összeállítja a tagállamok rangsorát a minimálbér alapján az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat, amely nemrég tette közzé a friss adatokat a 2022. január elsején jegyzett értékek alapján. Az EU 27 tagállamából hatban nincs minimálbér, a többi 21 ország pedig három nagy csoportra osztható az euróban kifejezett minimálbér alapján. E szerint
13 tagállamában nem érte el az 1000 eurót a minimálbér,
két tagállamban kevéssel 1000 euró fölött volt,
további hat országban pedig meghaladta az 1500 eurót.
Az év elején a következő keleti és déli uniós tagállamban volt 1000 euró alatti a minimálbér: Bulgáriában (332 euró), Lettországban (500 euró), Romániában (515 euró), Magyarországon (542 euró), Horvátországban (624 euró), Szlovákiában (646 euró), Csehországban (652 euró), Észtországban (654 euró), Lengyelországban (655 euró), Litvániában (730 euró), Görögországban (774 euró), Máltán (792 euró) és Portugáliában (823 euró). Szlovéniában és Spanyolországban a minimálbér valamivel meghaladta a havi 1000 eurót (1074 euró, illetve 1126 euró), míg a többi hat nyugati uniós tagállamban 1500 euró fölötti volt. Ezek Franciaország (1603 euró), Németország (1621 euró), Belgium (1658 euró), Hollandia (1725 euró), Írország (1775 euró) és Luxemburg (2257 euró).
Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 1110 euró volt (átszámolva) 2022 januárjában a szövetségi minimálbér.
Mivel azonban az euróban kifejezett minimálbér alapján felállított rangsor torz képet mutathat a valódi helyzetről, az Eurostat az árkülönbségek hatásának kiszűrésével, vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva is közölte az adatokat. A PPS tulajdonképpen azt méri, hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másikhoz mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat (1 PPS = 1 euró vásárlóereje az EU egészére).
1000 PPS fölötti értékű minimálbért fizet Luxemburg mellett Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Írország, Szlovénia, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia, ahol a minimálbér 1038 PPS (Litvánia) és 1707 PPS (Luxemburg) között mozog.
Romániában, Portugáliában, Máltán, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Csehországban, Észtországban, Szlovákiában, Lettországban és Bulgáriában a minimálbér 604 PPS (Bulgária) és 949 PPS (Románia) között változik. Látható tehát, hogy míg Románia az euróban kifejezett minimálbér alapján felállított rangsorban hátulról a harmadik, addig a PPS szerinti összehasonlításban sokkal jobban szerepel, az 1000 PPS alatti 11 tagállam közül a legjobban teljesít 949 PPS-sel. Ez még az Egyesült Államokban jegyzett 920 PPS-nél is magasabb.
„Ha egy országban minimálbért állapítanak meg, azzal tulajdonképpen befolyásolják a munkaerőpiacot. A szabadpiac azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat közötti egyensúly adja meg az árakat, és akkor nincs szükség minimálbérre. Ahol mégis van, ott rákényszerítik a cégeket, hogy nagyobb fizetéseket adjanak. Romániában és a többi balkáni országban szükség is van erre, ellenben valószínűleg
– mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Hozzátette, a minimálbér arról is árulkodik, hogy milyen ereje van egy-egy országban a szakszervezeteknek. Minél magasabb az összeg, annál tárgyalóképesebbek a szakszervezetek, ami főként a nyugat-európai fejlett államokra jellemző. A valós helyzetet viszont a szakember szerint is a vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt értékek tükrözik inkább, hiszen hiába keres mondjuk valaki egy fejlettebb országban 1500 eurót, ha abból 1000-et elkölt egy garzonlakás bérlésére, miközben Romániában az 500 euróból 200 is elég a lakbérre. Ugyanígy az élelmiszerárakban is jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok között.
„Összességében tehát az adatok arról árulkodnak, hogy Romániában nem is élünk olyan rosszul, csak a viszonyítási alap számít, ami egy kulturális kérdés. Belénk nevelik, hogy azt tartsuk viszonyítási alapnak, amit a televízióban vagy a filmekben látunk, ahelyett azt, ami a környezetünkben van.
Az is árulkodó adat, hogy egy másik összesítés szerint az a személy, aki romániai minimálbérből él, a világ leggazdagabb egyötödéhez tartozik” – zárta Szabó Árpád.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
2 hozzászólás