
Fotó: Kristó Róbert
Édességet, lovas könyvet, focilabdát, síléceket, tréninget, tolltartót, táskát – sorolják, a nagyobbak cinkosan mosolyogva, a kisebbek lelkesen, hogy mit várnak a Mikulástól, az Angyaltól. Ők a Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekvédelmi központjának kis lakói. Egymás szavába vágva mesélik, mit tudnak Szent Miklósról, az adventről, hogyan készülnek az ünnepekre, mutatják a saját készítésű adventi koszorút. Aprók és nagyobb szívszorító történetekkel, felnőttet is próbára tevő lelki teherrel. Ők is várják a Mikulást...
2010. december 02., 23:182010. december 02., 23:18
2010. december 07., 11:572010. december 07., 11:57
Hatalmas megkönnyebbülés ül ki a fiuk arcára, amikor Szabolcs nevelő bácsi bejelenti: szünet következik, játszani megyünk Éva nevelő nénihez. Perceken belül hatalmas a gyermekzsivaj a lányok szobájában, hamar előkerülnek a társasjátékok, boldogan köszöntik egymást a testvérek, mesélnek, egymás szavába vágnak, mindenkinek van mondanivalója.
12 kis törpe
Sok mindent megélt gyermekek vesznek körül, szívszorító történeteik dacára derűsek, nyíltak, éheznek a jó szóra, a szeretetre. Ezt kapják meg nevelőiktől. Kedves Szabolcs néhány évvel ezelőtt gyulafehérvári tanulmányait követően tért haza szülővárosába, Tusnádfürdőre, és önkéntesnek jelentkezett az otthonba. 19 évesen – meséli – egyik napról a másikra 12 kisfiú gondját kellett viselje. Immár a negyedik iskolai évet kezdik együtt. A legkisebb „fia” – mert így nevezi őket – öt, a legnagyobb tizenhárom éves. Az élet itt semmiben sem különbözik a hagyományos családi élettől. És mégis más. „Nehézsége és szépsége is van a munkánknak. Lelkileg megvisel, amikor megérkezik egy szülő, és látom, hogyan reagál rá a gyermeke. Vagy, amikor nyáron hazamennek, és szeptemberben visszajönnek, mintha kicserélték volna őket. Megvisel, amikor a szülő úgy dönt, hogy hazaviszi a gyermeket, noha otthon nem tud megfelelő körülményeket biztosítani. Elfáradok, mert ember vagyok, de fel is töltődök. Ez számomra nem munka. Ők a családom, ők a fiaim, ők az én 12 kis törpém. Sok szeretetet kapok tőlük, de enélkül nem is lehetne ezt csinálni” – mondja a fiatalember.
Nem munkahely, család
Ősszel az ötödik tanévet kezdték el a Szent László Gyermekvédelmi Központ lakói. Évente húsz–harminc gyereket fogadtak be, most 95 gyerek lakik itt, sőt környékbeli településeken nyolcvan gyermek számára működtetnek napközi otthont – meséli a központot vezető Kolozsvári Tibor. „Ha egy gyereknek nem elég, hogy a napközi otthonban ebédel, ruhát, élelmet kap, akkor megpróbáljuk befogadni bentlakónak” – mondja. Mivel nem szeretnék – jegyzi meg –, ha a gyermekek munkahelyen laknának, ahol váltásban felügyelik őket, együtt laknak, tíz családba (hat lány- és négy fiú-család) szerveződve. Minden családnak van egy nappalija, egy fürdőszobája, két hálószobája és egy nevelőszoba. Az étkező közös. Egy, szavainkat figyelő lányra mutat. Gabici ötödik éve van az otthonban, édesanyja egy éve meghalt, most már egymaga maradt. „Édesanyám Németországban dolgozott, mostoha-édesapám vert, ivott, amikor meg volt részegedve, kergetett” – mondja egy kislány, aki két hete van a központban. Érthető, ha szemeit hamar elfutják a könnyek. „Közöttünk nem titok, ha valakinek a családjában italozás van, vagy ha egy anya egyedül maradt a gyermekeivel. Aki teheti, hazamegy a vakációban, az ünnepekre, hétvégére, és megmarad a kapcsolat, sajnos, van, aki soha nem megy haza, mert nincs ahová” – reagál Tibor.
A teljes riportot a Csíki Hírlap december 3-i számában olvashatják el.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!