Milyen feladatai vannak egy falugondnoknak?

Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnöke így foglalja össze: „segít annak, aki már nem tud segíteni magán”. A romániai szervezet tizenegy éve alakult, Kemény Bertalan biztatására. Sajnos hazánkban eddig nem sikerült a szolgálat törvényi szabályozása:

– foglalták bele a konferencia zárónyilatkozatába.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a közösségért végzett munka tekintetében az egyház, az önkormányzat és a Romániai Falugondnokságok Szövetségének együttműködésében látja a jövőt. „Egymásban ne versenytársat lássunk” – fogalmazott. A közelmúltban szembe állították a várost a faluval, a templomot az iskolával, a vallást a tudománnyal. A falu ma is a tiszta lélek, magatartásforma és gondolkodás helye.

Az Istennel való kapcsolatot nem a templomban, hanem a másik emberrel való viszonyban lehet kimutatni. „Egymást segítve tegyük boldoggá egymást.”

A szolgáltatás személyválogatás nélküli, élethelyzetfüggő és ingyenes.

Majdnem három évtized során sokat változott a falugondnokok munkaköre. Volt falurombolás, változott az egészségügyi, szociális és államigazgatási rendszer, a gazdasági, közigazgatási és jogi környezet. A bedőlt hitelek miatt városról tanyára költöztek a családok – meg kell tanítani őket ott élni. Megszűnt a háromgenerációs család, elmagányosodnak az emberek. Iskolákat zártak be, elköltöztek a fiatal családok – csak járművel küzdhetők le a távolságok. Leépültek a kis települések önkormányzatai is.

A törvényi szabályozás merev kereteket is jelent. Több szabadság kellene a munkakört ellátóknak, mert néha könnyebb egy-egy helyzetet megoldani helyben, józan ésszel és azonnal, mint a bürokráciát végigjátszani. Ugyanakkor az egyre nagyobb igényt mutató szociális tevékenység háttérbe szorítja a közösségfejlesztést.

Ország Edit hiszi: a vidékre szükség van. Ha nem lesz falu, nem lesz város sem. 

Cseke Miklós, Oklánd Község polgármestere hálás, amiért Karácsonyfalva az állandó helyszíne a szövetség rendezvényeinek, és amiért odafigyelnek azokra, akikre a család vagy a szomszéd nem.

Az előadásokat erdélyi szakemberek tartották. Szó volt falufejlesztésről, az egység gazdaságtanáról, a vidéken való boldogulás lehetőségeiről. Történelmi távlatban is rátekinthettek a részvevők azokra az önszerveződési formákra, amelyek a falusi gazdasági életet mozgatták.

A kulturális programban fellépett Sorbán Enikő népdalénekes, Könnyű Sándor, a göttingeni filharmónia tagja, valamint a HIFA Románia Egyesület kerekesszékes tánccsoportja.