Milyen feladatai vannak egy falugondnoknak?
Molnár Melinda •
2018. szeptember 03., 16:19
• utolsó módosítás: 2018. szeptember 03., 16:47
Falvaink gazdasági megerősödésének lehetőségeire fókuszáltak az előadások, tapasztalatmegosztások a Romániai Falugondnokságok Szövetségének háromnapos munkaértekezletén és konferenciáján. A helyszín, Homoródkarácsonyfalva kiváló példaként szolgált erre: a közelmúltban még azt vetítették előre, hogy 2020-ra ez a falu rajta sem lesz a térképen. A helyben lakó, fiatal, összetartó, kalákázó családok megélhetési álmai rácáfoltak erre.
Azért dolgoznak, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el és az idősek méltóságteljesen, saját hajlékukban élhessék életüket, ugyanakkor a vidék visszanyerhesse valódi arcát • Fotó: Barabás Ákos
Falugondnokoknak, lelkészeknek, polgármestereknek, illetve közösségfejlesztésben érdekelteknek nyújtott elemző és előremutató programot a hétvégén a Romániai Falugondnokságok Szövetsége.
Falugondnokság
Kemény Bertalan nevéhez fűződik a falugondnoki szolgálat létrejötte Magyarországon. A kertészmérnökből lett falufejlesztő dolgozta ki a módszert, amely azóta Magyarországon, Erdélyben és a Vajdaságban emberek százezrein segít, akik apró falvakban, tanyákon magányosan, szerény körülmények között élnek. A szolgálat Magyarországon 1990 óta működik, törvényi szabályozás szintjén 1996-ban jelent meg. Kemény Bertalan így vallott:
Kicsoda a falugondnok? Milyen munka is az, amit ő végez? Például kihordja az ebédet azoknak az időseknek, akik azt kérik, kiváltja a gyógyszert a patikában. Tehát házi gondozó? Nem. Elviszi a mikrobusszal a focicsapatot a meccsre, nyugdíjasokat kirándulni. Akkor hát sofőr? Nem. Faluünnepet szervez, színházba viszi az embereket. Népművelő? Az sem. Kézbesíti a hivatalos iratokat, értesítéseket. Talán akkor kisbíró, hivatalsegéd? Az sem. Mindez együtt tehát a falugondnok.
Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnöke így foglalja össze: „segít annak, aki már nem tud segíteni magán”. A romániai szervezet tizenegy éve alakult, Kemény Bertalan biztatására. Sajnos hazánkban eddig nem sikerült a szolgálat törvényi szabályozása:
egyházak, segély- és civil szervezetek biztosítják a hátterét, anyagi fedezetét pedig nagyrészt a Bethlen Gábor Alap. Hargita megye kivétel: a megyei tanács rendszeresen ír ki falugondnoksági pályázatot.
Szintet lépett
A szövetség kisebb-nagyobb találkozóin kezdetben a szociális gondokkal foglalkoztak, később a közösségszervezés témában a kaláka intézményét újították fel – számos eredményes kalákát szerveztek. Idéntől Magyarország Kormányának támogatásával a közösség fejlődését, erősítését segítik. A karácsonyfalvi rendezvénysorozaton a falu gazdasági megerősödésének elméleti és gyakorlati kérdései voltak a középpontban. „Hatalmas munkaerő van vidéken” – vallja Balázs Sándor.
Miként lehetne pénz is a zsebében? Úgy is, ha a leszakadt területekről Magyarországon dolgozók jövedelmük egy százalékát visszautalhatnák szülőhelyüknek
– foglalták bele a konferencia zárónyilatkozatába.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a közösségért végzett munka tekintetében az egyház, az önkormányzat és a Romániai Falugondnokságok Szövetségének együttműködésében látja a jövőt. „Egymásban ne versenytársat lássunk” – fogalmazott. A közelmúltban szembe állították a várost a faluval, a templomot az iskolával, a vallást a tudománnyal. A falu ma is a tiszta lélek, magatartásforma és gondolkodás helye.
Ne úgy nézzünk a városra, mint a jövő kizárólagos hordozójára, hiszen a falu és a város egymást erősítik. Ezért szükséges, hogy a falugondnokság mint mozgalom ne torpanjon meg.
Az Istennel való kapcsolatot nem a templomban, hanem a másik emberrel való viszonyban lehet kimutatni. „Egymást segítve tegyük boldoggá egymást.”
A vidékfejlesztés szelíd módszere
A Falugondnokságok Duna–Tisza Közi Egyesületének munkatársától, Sümeginé Ország Edittől megtudtuk:
1500 tanya- és falugondnokság Magyarország népességmegtartó képességét munkálja. Létrejöttében szükség van a helyi akaratra, egy emberre és gépjárműre.
A szolgáltatás személyválogatás nélküli, élethelyzetfüggő és ingyenes.
Majdnem három évtized során sokat változott a falugondnokok munkaköre. Volt falurombolás, változott az egészségügyi, szociális és államigazgatási rendszer, a gazdasági, közigazgatási és jogi környezet. A bedőlt hitelek miatt városról tanyára költöztek a családok – meg kell tanítani őket ott élni. Megszűnt a háromgenerációs család, elmagányosodnak az emberek. Iskolákat zártak be, elköltöztek a fiatal családok – csak járművel küzdhetők le a távolságok. Leépültek a kis települések önkormányzatai is.
A falugondnokság helyben nem elérhető szolgáltatásokat nyújt. Új feladatok jelentkeztek az idősek egészségromlásával, például a napi egyszeri meleg étkezés biztosítása.
A törvényi szabályozás merev kereteket is jelent. Több szabadság kellene a munkakört ellátóknak, mert néha könnyebb egy-egy helyzetet megoldani helyben, józan ésszel és azonnal, mint a bürokráciát végigjátszani. Ugyanakkor az egyre nagyobb igényt mutató szociális tevékenység háttérbe szorítja a közösségfejlesztést.
A szolgálat mind Magyarországon, mind Vajdaságban megkülönböztetés nélkül segít mindenkinek, akinek arra szüksége van.
Ország Edit hiszi: a vidékre szükség van. Ha nem lesz falu, nem lesz város sem.
Jelen és jövő
Swartz Gyöngyi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet két munkatársával pályázati forrásból azt kutatja, Magyarország külhoni kapcsolataiban miként indultak, hogyan fejlődtek a határon túli nemzetrészek falugondnokságai. Megtudtuk,
Kárpátalján nincs jelen ez a szolgálat, pedig nagy szükség lenne rá.
Cseke Miklós, Oklánd Község polgármestere hálás, amiért Karácsonyfalva az állandó helyszíne a szövetség rendezvényeinek, és amiért odafigyelnek azokra, akikre a család vagy a szomszéd nem.
Az előadásokat erdélyi szakemberek tartották. Szó volt falufejlesztésről, az egység gazdaságtanáról, a vidéken való boldogulás lehetőségeiről. Történelmi távlatban is rátekinthettek a részvevők azokra az önszerveződési formákra, amelyek a falusi gazdasági életet mozgatták.
Jövőképet nyújtó volt a karácsonyfalvi, magyarzsákodi és gyulakutai fiatal gazdák, illetve szakemberek által megosztott tapasztalatok sora, amelyek alapja a szülőhelyen való boldogulás hite, a családi erőforrások.
A kulturális programban fellépett Sorbán Enikő népdalénekes, Könnyű Sándor, a göttingeni filharmónia tagja, valamint a HIFA Románia Egyesület kerekesszékes tánccsoportja.
24h
