
Egyelőre nem utalták át az 1,2 millió lejt a Tamási Áron Gimnáziumnak
Fotó: László Ildikó
Összesen 1,2 millió lejnyi kormánypénz érkezett a székelyudvarhelyi városkasszába tavaly a Hargita megyei önkormányzatok összefogásának köszönhetően. A településvezetők segíteni szerettek volna a Tamási Áron Gimnáziumnak, miután részben összeomlott az intézmény bentlakása. A pénz azonban mindmáig nem jutott el az iskolához, a székelyudvarhelyi főjegyző szerint ennek törvényességi okai vannak. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke bízik benne, hogy lesz megoldás a pénz eljuttatására.
2024. február 16., 19:112024. február 16., 19:11
2024. február 16., 19:472024. február 16., 19:47
A Hargita megyében lévő önkormányzatok összefogásának köszönhetően – lemondtak a tavaly év végi költségvetés-kiegészítéseikről –, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének közbenjárásával kapott tavaly 1,2 millió lejt a székelyudvarhelyi önkormányzat. Ezt a Tamási Áron Gimnáziumnak szánták, miután részben összeomlott annak bentlakása. Az összeg azonban nem jutott el a tanintézményhez. Éppen ezért az RMDSZ-frakció a pénteki tanácsülésen – amelyen a büdzsét is elfogadták – azt szerette volna elérni, hogy az egyházaknak szánt civil pályázatok révén érjen célba a pénz, és fordítsák azt a bentlakás faljavítására.

Hosszas huzavona után elfogadta a helyi önkormányzat Székelyudvarhely 170,7 millió lejes költségvetését pénteken, egy soron kívüli ülésen. Mindenki egyetértett abban, hogy nehéz helyzetben van a város.
Péter Balázs, a POL frakcióvezető-helyettese kérdezte meg Venczel Attila főjegyzőtől, hogy törvényes-e az RMDSZ által javasolt megoldás, ám erre nemleges választ kapott. Venczel kifejtette,
Már korábban is közölte, hogy az említett pénzt nem lehet törvényesen a bentlakás felújítására fordítani. Azóta tüzetesebben utánajártak a lehetőségeiknek, megvizsgálták a vonatkozó jogszabályokat, ugyanakkor levélben kérték ki a számvevőszék központi irodája jogi osztályának és a pénzügyi szervek véleményét. Azt a választ kapták tőlük is, hogy
Az is igaz – folytatta Venczel –, hogy tavaly év végén módosítottak egy vonatkozó kormányrendeletet, így a helyi önkormányzatok most már pályázat útján támogathatják az egyházakat azon épületeik felújításában, amelyek egy tanintézmény székhelyét képezik. Amellett, hogy a bentlakás nem tekinthető a gimnázium székhelyének, még az is gondot jelent, hogy a törvény szerint egyházi tulajdonban lévő teológiai jellegű tanintézmény kellene működjön abban, máskülönben nem legális az említett támogatási mód. Az egyházaknak szánt helyi pályázatok esetében a törvény azt is kimondja, hogy a támogatásokat az adott felekezethez tartozó hívek lélekszámával arányosan kell megítélni az elbírálás során.
Godra Zsolt, a POL frakcióvezetője kijelentette, bár nemes gesztus volt az összefogás az önkormányzatok részéről, ám sajnos az összeg korántsem elegendő a felújításokra. Éppen ezért az épület rendbe tételét követően kellene támogatni magát a tanintézményt, mégpedig új bútorok beszerzésében. Az elhangzottak után végül nem erre a célra csoportosították át a helyi képviselők az 1,2 millió lejt.
A tanácsülés után kereste meg a Székelyhont Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke. Úgy véli, nem szabad elfelejteni, hogy tavaly év végén pártjuk összességében 1,2 millió lejnyi költségvetés-kiegészítést alkudott ki a kormánnyal Hargita megyére vonatkozóan. Erről minden csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki település azonnal lemondott Székelyudvarhely javára, hiszen így szerettek volna szolidaritást vállalni a gimnázium bentlakásánál történtek miatt. Már akkor felmerült az aggály, hogy miként lehet ezt az épület rendbetételére költeni, de erre két törvényes megoldást is javasolt a széki RMDSZ. Rámutatott, Csíkdelnén szükség volt egy hasonló átutalásra, és meg lehetett oldani. „Én nem hiszem azt, hogy ami Csíkdelnén törvényes, az Udvarhelyen nem az” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ő továbbra is bízik a Székelyudvarhely polgármesterében és csapatában, hogy törvényesen eljuttatják a pénzt a tanintézménynek, hogy az az eredeti elképzeléseknek megfelelően hasznosuljon.
– közölte.
Bírságot kapott
Gálfi Árpád helyi polgármester arról is beszélt a tanácsülésen, hogy álmába sem gondolta, hogy tízezer lejes büntetést fog kapni az építési felügyelőségtől ő, a főjegyző, illetve a főépítész, miután – meglátása szerint – teljesen törvényes építkezési engedélyt adtak ki a gimnázium bentlakásának udvarán zajló munkálatokra. Bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás a későbbiekben teljes egészében felderíti a történteket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás