
A jelenlegi városháza és környéke is védett terület
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem csitul a Marosvásárhely központjába tervezett mélygarázs építése körüli vita. Mint korábban beszámoltunk róla, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ közötti, több hónapig a belső berkekbe szorított vita nyilatkozatháborúba torkollott, és a felek egymásra mutogatva keresték a hibást, amiért a marosvásárhelyi tanácsosok megszavazták a földalatti parkoló megépítését.
2019. február 17., 12:282019. február 17., 12:28
2019. február 17., 14:532019. február 17., 14:53
Noha a mélygarázs megépítéséről a döntés már megszületett, vissza lehet térni rá, ha van erre politikai akarat vagy civil kezdeményezés. Ezért is kérdeztük Péter Ferenc megyei tanácselnököt és Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnököt, hogy mi a véleményük az egyre gyorsabban körvonalazódó projektről.
A Maros megyei önkormányzat elnöke a Székelyhonnak azt mondta, hogy minden esetben az építkezések és a fejlesztések híve. „Egy politikusnak, közösségi embernek, városvezetőnek viszont az a dolga, hogy a döntéseit szakmai érvek alapján hozza meg. Én a magam részéről
ugyanakkor mindennapjaiban és beruházásaiban a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazza, képes legalább két-három évtizedes távlatban látni az urbanisztikai igényeket, és döntéseit ennek mentén hozza meg. A mélygarázs kapcsán az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és az urbanisztikai szakemberek véleménye a döntő. Csak szakmai szempontok alapján lehet olyan döntést hozni, amely a lakosság számára is megnyugtató, és egy felelős politikai döntés. Ha a szakemberek mondják azt, hogy nem lehet a főtéren mélygarázst építeni, akkor az én álláspontom is ez, hogy nem kell ezt megépíteni.”
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente szerint is mindenképp meg kell hallgatni az urbanisztikában járatos emberek véleményét a mélygarázs megépítésének kérdésében, azokét is, akik ellenzik a tervet. Bizonyos vitákat le kell folytatni, meg kell hallgatni a szakmai oldalt is, és csak azután szabad dönteni. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint
a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntéseit, utasítását kell követniük.
A Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Soós Zoltán szerint a főtéri mélygarázs kérdését a 800 éves történelmi örökségünk kérdése oldhatja meg. A szakember szerint főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely van. Ezek a régi városháza és környéke (a virágóra és a felső ortodox templom közti területet fedi le), az egykori ferences kolostor, torony (a Színház tér környéke), a Toldalagi-palota környezete, az Apollo ház környéke és a jelenlegi városháza környéke (az alsó román templomtól a Baross utca torkolatáig védett terület). Soós Zoltán kiemelte, a védett régészeti lelőhelyek környékén csak megelőző feltárások után lehet bármilyen munkát elkezdeni, amennyiben nem kerülnek elő jelentősebb romok. A barokk kori városháza romjait nem lehet elbontani, tehát
és még ott van a többi lelőhely, amelyek feltárását nem lehet megkerülni. A múzeumigazgató arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a jóváhagyott parkolóház terve miatt nem lehet szobrot állítani, csak évek múltán, amikor kész a földalatti parkolóház. Ez azt jelenti, hogy
Közben a mélygarázst ellenző civilek között felmerült annak a lehetősége, hogy aláírásgyűjtést szervezzenek, és ezek alapján kérjék, hogy a városi tanácsok vonják vissza a mélygarázs megépítésére vonatkozó döntést. A Marosvásárhelyi Rádió a most induló Beszéljük meg elnevezésű vitasorozata keretében február 27-én 18 órakor arra a kérdésre keresik a választ, hogy kell-e mélygarázs Marosvásárhely központjában.

Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!