
A jelenlegi városháza és környéke is védett terület
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem csitul a Marosvásárhely központjába tervezett mélygarázs építése körüli vita. Mint korábban beszámoltunk róla, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ közötti, több hónapig a belső berkekbe szorított vita nyilatkozatháborúba torkollott, és a felek egymásra mutogatva keresték a hibást, amiért a marosvásárhelyi tanácsosok megszavazták a földalatti parkoló megépítését.
2019. február 17., 12:282019. február 17., 12:28
2019. február 17., 14:532019. február 17., 14:53
Noha a mélygarázs megépítéséről a döntés már megszületett, vissza lehet térni rá, ha van erre politikai akarat vagy civil kezdeményezés. Ezért is kérdeztük Péter Ferenc megyei tanácselnököt és Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnököt, hogy mi a véleményük az egyre gyorsabban körvonalazódó projektről.
A Maros megyei önkormányzat elnöke a Székelyhonnak azt mondta, hogy minden esetben az építkezések és a fejlesztések híve. „Egy politikusnak, közösségi embernek, városvezetőnek viszont az a dolga, hogy a döntéseit szakmai érvek alapján hozza meg. Én a magam részéről
ugyanakkor mindennapjaiban és beruházásaiban a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazza, képes legalább két-három évtizedes távlatban látni az urbanisztikai igényeket, és döntéseit ennek mentén hozza meg. A mélygarázs kapcsán az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és az urbanisztikai szakemberek véleménye a döntő. Csak szakmai szempontok alapján lehet olyan döntést hozni, amely a lakosság számára is megnyugtató, és egy felelős politikai döntés. Ha a szakemberek mondják azt, hogy nem lehet a főtéren mélygarázst építeni, akkor az én álláspontom is ez, hogy nem kell ezt megépíteni.”
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente szerint is mindenképp meg kell hallgatni az urbanisztikában járatos emberek véleményét a mélygarázs megépítésének kérdésében, azokét is, akik ellenzik a tervet. Bizonyos vitákat le kell folytatni, meg kell hallgatni a szakmai oldalt is, és csak azután szabad dönteni. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint
a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntéseit, utasítását kell követniük.
A Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Soós Zoltán szerint a főtéri mélygarázs kérdését a 800 éves történelmi örökségünk kérdése oldhatja meg. A szakember szerint főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely van. Ezek a régi városháza és környéke (a virágóra és a felső ortodox templom közti területet fedi le), az egykori ferences kolostor, torony (a Színház tér környéke), a Toldalagi-palota környezete, az Apollo ház környéke és a jelenlegi városháza környéke (az alsó román templomtól a Baross utca torkolatáig védett terület). Soós Zoltán kiemelte, a védett régészeti lelőhelyek környékén csak megelőző feltárások után lehet bármilyen munkát elkezdeni, amennyiben nem kerülnek elő jelentősebb romok. A barokk kori városháza romjait nem lehet elbontani, tehát
és még ott van a többi lelőhely, amelyek feltárását nem lehet megkerülni. A múzeumigazgató arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a jóváhagyott parkolóház terve miatt nem lehet szobrot állítani, csak évek múltán, amikor kész a földalatti parkolóház. Ez azt jelenti, hogy
Közben a mélygarázst ellenző civilek között felmerült annak a lehetősége, hogy aláírásgyűjtést szervezzenek, és ezek alapján kérjék, hogy a városi tanácsok vonják vissza a mélygarázs megépítésére vonatkozó döntést. A Marosvásárhelyi Rádió a most induló Beszéljük meg elnevezésű vitasorozata keretében február 27-én 18 órakor arra a kérdésre keresik a választ, hogy kell-e mélygarázs Marosvásárhely központjában.

Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre emelkedett a Duna vízhozama vasárnap a romániai belépési pontnál, Báziásnál, és továbbra is jelentősen elmarad a másodpercenként 3900 köbméteres októberi sokéves átlagtól.
Csaknem 15,5 millióan utaztak vonattal Romániában 2026 második negyedévében, 5,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.
Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.
szóljon hozzá!