
A jelenlegi városháza és környéke is védett terület
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem csitul a Marosvásárhely központjába tervezett mélygarázs építése körüli vita. Mint korábban beszámoltunk róla, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ közötti, több hónapig a belső berkekbe szorított vita nyilatkozatháborúba torkollott, és a felek egymásra mutogatva keresték a hibást, amiért a marosvásárhelyi tanácsosok megszavazták a földalatti parkoló megépítését.
2019. február 17., 12:282019. február 17., 12:28
2019. február 17., 14:532019. február 17., 14:53
Noha a mélygarázs megépítéséről a döntés már megszületett, vissza lehet térni rá, ha van erre politikai akarat vagy civil kezdeményezés. Ezért is kérdeztük Péter Ferenc megyei tanácselnököt és Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnököt, hogy mi a véleményük az egyre gyorsabban körvonalazódó projektről.
A Maros megyei önkormányzat elnöke a Székelyhonnak azt mondta, hogy minden esetben az építkezések és a fejlesztések híve. „Egy politikusnak, közösségi embernek, városvezetőnek viszont az a dolga, hogy a döntéseit szakmai érvek alapján hozza meg. Én a magam részéről
ugyanakkor mindennapjaiban és beruházásaiban a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazza, képes legalább két-három évtizedes távlatban látni az urbanisztikai igényeket, és döntéseit ennek mentén hozza meg. A mélygarázs kapcsán az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és az urbanisztikai szakemberek véleménye a döntő. Csak szakmai szempontok alapján lehet olyan döntést hozni, amely a lakosság számára is megnyugtató, és egy felelős politikai döntés. Ha a szakemberek mondják azt, hogy nem lehet a főtéren mélygarázst építeni, akkor az én álláspontom is ez, hogy nem kell ezt megépíteni.”
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente szerint is mindenképp meg kell hallgatni az urbanisztikában járatos emberek véleményét a mélygarázs megépítésének kérdésében, azokét is, akik ellenzik a tervet. Bizonyos vitákat le kell folytatni, meg kell hallgatni a szakmai oldalt is, és csak azután szabad dönteni. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint
a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntéseit, utasítását kell követniük.
A Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Soós Zoltán szerint a főtéri mélygarázs kérdését a 800 éves történelmi örökségünk kérdése oldhatja meg. A szakember szerint főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely van. Ezek a régi városháza és környéke (a virágóra és a felső ortodox templom közti területet fedi le), az egykori ferences kolostor, torony (a Színház tér környéke), a Toldalagi-palota környezete, az Apollo ház környéke és a jelenlegi városháza környéke (az alsó román templomtól a Baross utca torkolatáig védett terület). Soós Zoltán kiemelte, a védett régészeti lelőhelyek környékén csak megelőző feltárások után lehet bármilyen munkát elkezdeni, amennyiben nem kerülnek elő jelentősebb romok. A barokk kori városháza romjait nem lehet elbontani, tehát
és még ott van a többi lelőhely, amelyek feltárását nem lehet megkerülni. A múzeumigazgató arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a jóváhagyott parkolóház terve miatt nem lehet szobrot állítani, csak évek múltán, amikor kész a földalatti parkolóház. Ez azt jelenti, hogy
Közben a mélygarázst ellenző civilek között felmerült annak a lehetősége, hogy aláírásgyűjtést szervezzenek, és ezek alapján kérjék, hogy a városi tanácsok vonják vissza a mélygarázs megépítésére vonatkozó döntést. A Marosvásárhelyi Rádió a most induló Beszéljük meg elnevezésű vitasorozata keretében február 27-én 18 órakor arra a kérdésre keresik a választ, hogy kell-e mélygarázs Marosvásárhely központjában.

Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!