
A jelenlegi városháza és környéke is védett terület
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem csitul a Marosvásárhely központjába tervezett mélygarázs építése körüli vita. Mint korábban beszámoltunk róla, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ közötti, több hónapig a belső berkekbe szorított vita nyilatkozatháborúba torkollott, és a felek egymásra mutogatva keresték a hibást, amiért a marosvásárhelyi tanácsosok megszavazták a földalatti parkoló megépítését.
2019. február 17., 12:282019. február 17., 12:28
2019. február 17., 14:532019. február 17., 14:53
Noha a mélygarázs megépítéséről a döntés már megszületett, vissza lehet térni rá, ha van erre politikai akarat vagy civil kezdeményezés. Ezért is kérdeztük Péter Ferenc megyei tanácselnököt és Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnököt, hogy mi a véleményük az egyre gyorsabban körvonalazódó projektről.
A Maros megyei önkormányzat elnöke a Székelyhonnak azt mondta, hogy minden esetben az építkezések és a fejlesztések híve. „Egy politikusnak, közösségi embernek, városvezetőnek viszont az a dolga, hogy a döntéseit szakmai érvek alapján hozza meg. Én a magam részéről
ugyanakkor mindennapjaiban és beruházásaiban a legkorszerűbb technológiai megoldásokat alkalmazza, képes legalább két-három évtizedes távlatban látni az urbanisztikai igényeket, és döntéseit ennek mentén hozza meg. A mélygarázs kapcsán az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és az urbanisztikai szakemberek véleménye a döntő. Csak szakmai szempontok alapján lehet olyan döntést hozni, amely a lakosság számára is megnyugtató, és egy felelős politikai döntés. Ha a szakemberek mondják azt, hogy nem lehet a főtéren mélygarázst építeni, akkor az én álláspontom is ez, hogy nem kell ezt megépíteni.”
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente szerint is mindenképp meg kell hallgatni az urbanisztikában járatos emberek véleményét a mélygarázs megépítésének kérdésében, azokét is, akik ellenzik a tervet. Bizonyos vitákat le kell folytatni, meg kell hallgatni a szakmai oldalt is, és csak azután szabad dönteni. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint
a Területi Állandó Tanács (TÁT) döntéseit, utasítását kell követniük.
A Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Soós Zoltán szerint a főtéri mélygarázs kérdését a 800 éves történelmi örökségünk kérdése oldhatja meg. A szakember szerint főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely van. Ezek a régi városháza és környéke (a virágóra és a felső ortodox templom közti területet fedi le), az egykori ferences kolostor, torony (a Színház tér környéke), a Toldalagi-palota környezete, az Apollo ház környéke és a jelenlegi városháza környéke (az alsó román templomtól a Baross utca torkolatáig védett terület). Soós Zoltán kiemelte, a védett régészeti lelőhelyek környékén csak megelőző feltárások után lehet bármilyen munkát elkezdeni, amennyiben nem kerülnek elő jelentősebb romok. A barokk kori városháza romjait nem lehet elbontani, tehát
és még ott van a többi lelőhely, amelyek feltárását nem lehet megkerülni. A múzeumigazgató arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a jóváhagyott parkolóház terve miatt nem lehet szobrot állítani, csak évek múltán, amikor kész a földalatti parkolóház. Ez azt jelenti, hogy
Közben a mélygarázst ellenző civilek között felmerült annak a lehetősége, hogy aláírásgyűjtést szervezzenek, és ezek alapján kérjék, hogy a városi tanácsok vonják vissza a mélygarázs megépítésére vonatkozó döntést. A Marosvásárhelyi Rádió a most induló Beszéljük meg elnevezésű vitasorozata keretében február 27-én 18 órakor arra a kérdésre keresik a választ, hogy kell-e mélygarázs Marosvásárhely központjában.

Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
szóljon hozzá!