Az említett összegek a bruttó illetményekre vonatkoznak, „kézbe” ennél lényegesen kevesebbet kapnak
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki önkormányzatok alkalmazottai az egységes bértörvény bevezetése után olyan javadalmazást kapnak, amiért érdemes dolgozni – vélik az általunk megkérdezett polgármesterek. Azt mondják, a megemelt fizetéseknek köszönhetően motiváltabbak lesznek majd az alkalmazottak, és teljesítményüket is könnyebb számonkérni. A legtöbb esetben nagyobb gondok nélkül fértek bele a megadott keretbe, elbocsátásokra nem volt szükség.
2017. augusztus 31., 12:472017. augusztus 31., 12:47
A közalkalmazotti bértörvény július elsején lépett hatályba, és a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig. A munkaügyi minisztérium által kidolgozott jogszabály alapelve az, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére.
Az egységes bértörvény előírásai szerint a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a bruttó minimálbér teszi majd ki az 1-es szorzónak megfelelő 1450 lejes összeget. Ennek értelmében Romániában jelenleg az államfő fizetése a legmagasabb, az ő szorzója 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg, pontosabban bruttó 17 400 lej az illetménye. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-asig, amelyet a háromezer főnél kisebb népességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az országban a legtöbbet és a legkevesebbet kereső közalkalmazott fizetése közötti különbség 12-szeres lesz az eddigi 15-szörös helyett.
Fontos megjegyezni, hogy az említett összegek a bruttó illetményekre, illetve fizetésekre vonatkoznak, ennél lényegesen kevesebbet visznek haza (mintegy harminc százalék levonódik a társadalombiztosítási és egyéb járulékok miatt).
A cél a hivatalon belüli bérek egységesítése volt, hogy ugyanazon beosztás és felelősség mellett ugyanakkora fizetést kapjon egy alkalmazott. Ebben ugyanis nagy különbségek voltak – magyarázta lapunknak Jakab Attila, Udvarhely városmenedzsere, amikor július végén a köztisztviselők bérének kiegyenlítéséről fogadtak el határozattervezetet a városatyák. Az intézkedés nyomán néhány esetben ugyan csökkent vagy változatlan maradt egyes köztisztviselők fizetése, de többnyire növekedésről van szó. A határozat előterjesztése előtt egyébként a csíki önkormányzattal is egyeztetett az udvarhelyi városvezetés.
A bértörvény a háromezer főnél kisebb népességű községek polgármesterei esetében 4-es, az alpolgármesterek esetében pedig 3-as szorzót alkalmaz, előbbiek tehát bruttó 5800 lejes, utóbbiak pedig bruttó 4350 lejes illetményben részesülnek. A legtöbb udvarhelyszéki község ebbe a kategóriába esik, így az önkormányzati alkalmazottak nem kereshetnek többet bruttó 4350 lejnél.
„Alkalmaztuk a bértörvényt, de sajnos nem sikerült minden esetben a maximális értékeket figyelembe venni. Próbáltunk konzultálni másokkal, és számításba venni a szakszervezetek által megadott értékeket is. Szerencse, hogy vannak be nem töltött állásaink. Év elején úgy terveztük a költségvetést, hogy azokra is maximális fizetést számítottunk, így az összegek átcsoportosításával sikerül biztosítani a magasabb béreket. Hátrány viszont, hogy idén nem alkalmazhatunk új munkaerőt, ám jövőre már tudunk ezen is módosítani” – magyarázta érdeklődésünkre Szőcs László, Etéd polgármestere.
A községvezető szerint legtöbb esetben sikerült emelni a fizetéseken, azonban nemcsak Etéden, hanem más települések esetében is többletkiadást fog jelenteni a bértörvény alkalmazása. Ennek ellenére úgy érzi, hogy
Szőcs László szerint a mostani fizetéseknek ösztönözniük kell az alkalmazottakat. Úgy véli, az etédi önkormányzat csapatánál érezhető az emelés utáni motiváció, ami fontos, mert a községvezető nem egyedül végzi munkáját.
– mondta. Hozzátette, tervezik a munkakörök átszervezését is, hogy hatékonyabbá váljon a hivatal tevékenysége. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a megüresedett helyekre nehéz embereket találni, mivel az egyetemet végzettek zöme nem tér haza, a munkások pedig inkább külföldre mennek dolgozni.
A 153-as számú közalkalmazotti bértörvény új időszámítást hozott
Fotó: Barabás Ákos
A 3001 és 5000 fő közötti népességű községek polgármestereinek 4,5-ös (bruttó 6525 lej), az alpolgármestereknek pedig 3,5-ös szorzót (bruttó 5075 lej), míg az 5001 és 10 ezer fő közötti lakosságszámú községek elöljáróinak 5-ös (bruttó 7250 lej), illetve 4-es szorzót (bruttó 5800 lej) határoz meg a törvény. Udvarhelyszéken utóbbi kategóriába tartozik Korond, ahol Katona Mihály polgármester szerint minden alkalmazottnak nőtt a bére. A büdzséből nem volt gond elkülöníteni a bérekre, hiszen a költségvetés-tervezetben már volt előirányzott pénz erre a célra.
– mondta Katona. Úgy véli, hogy eddig nagyon alacsonyak voltak a fizetések a közigazgatásban, az új rendeletnek köszönhetően azonban már versenyképes bérezések vannak. „Aki eddig azt hitte, hogy teljesítményétől függetlenül megkapja a fizetést, most lehet, hogy meglepődik. A béremelés maga után vonja azt is, hogy teljesíteni kell” – szögezte le. Szerinte
ami hosszú távon csak a település javára válhat.
A törvény szerint a 10 ezer lakosságszámnál kisebb városok kategóriájába tartozik Székelykeresztúr és Szentegyháza (a polgármesterek 5,5-ös szorzóval bruttó 7975, míg az alpolgármesterek 4,5-ös szorzóval bruttó 6525 lejt keresnek). Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere szerint kilencven százalékban sikerült emelni az önkormányzat alkalmazottainak fizetését, kevés esetben csökkentek vagy maradtak az eredeti javadalmazások.
Kevesebb lett két kezdő hivatalnok fizetése is, valamint néhány szakképzetlen alkalmazotté. Idén nem jelent terhelést a bérnövekedések lefedése, hiszen nyugdíjazások is voltak, és a megüresedett posztokra még nem vettek fel senkit. Februártól már alkalmaztak egy fizetésemelést, így aszerint alakították a költségvetést.
„A tavalyi bérekkel nem lehetett dolgozni, nem lehetett eredményt elvárni az alkalmazottaktól, most eljutottunk oda, hogy van fizetés is, de van elvárás is. Aki nem tud beállni a sorba, az lassan lemorzsolódik. A fizetések nincsenek kőbe vésve, ezeket a teljesítmény szerint lehet módosítani” – véli Molnár Tibor. A februári béremelés óta már az alkalmazottak többségének változott a hozzáállása, hosszú távon viszont kirostálják azokat, akiken nem fogják ezt érezni. „Eddig az volt a válasz az elvárásokra, hogy annyi pénzért csak annyit lehet. A februári béremeléssel is azt akartam elérni, hogy ez többé ne legyen kifogás. Most el is várom, hogy minden alkalmazott a fizetése szerint bizonyítson” – szögezte le.
Több vállalat és egy állami erdészeti hivatal is érintett abban a Maros megyei összehangolt illegális erdőkitermelésben, amely miatt hónapok óta nyomoz a rendőrség, szerdán pedig bizonyítékokat is találtak.
Két meghirdetett időszak után sem volt annyi jelentkező a csíkszeredai önkormányzat által az Octavian Goga sétányon építtetett kerékpártárolók bérlésére, hogy a helyek beteljenek. A tárolókat a célnak megfelelően használják, rongálás nem történt.
Átvehetik személyi igazolványaikat a székelyudvarhelyi személyi nyilvántartó irodában azok a személyek, akik november 1-jéig nyújtották be kérelmeiket az új okmány kiállítására.
Egy lámpa is megsérült a napokban amikor a tűzoltók kivágtak egy veszélyesnek ítélt fát a marosvásárhelyi Vársétányon. Az 1912-ben ültetett ostorfák állapotát az elkövetkező időszakban mérik fel.
Antal Lóránt, Hargita megye RMDSZ-es szenátora az elmúlt négy évben a szenátus energiaügyi bizottságának elnökeként dolgozott. Fontos szerepet tölt be a bizottság, hiszen megfelelő energiaellátás nélkül erős gazdaság sem létezhet.
Ismét van rá esély, hogy megvalósuljon a Homoród mentén elkezdett, majd félbe hagyott nagyszabású útfelújítással kapcsolatos projekt, aminek megvalósulásáért Hargita Megye Tanácsa pályázott. Újabb kivitelezőkkel szerződik az intézmény.
Neves történészek osztották meg kutatásaik eredményeit a Gyergyószentmiklóson kedden megrendezett történészkonferencián. A dualizmus kora, a nagy háború és az azt követő évek személyiségeiről és eseményeiről adtak új ismereteket a hallgatóknak.
Kovászna megyében véradási kampányok keretében gyűjtik a vért, amire növekvő kereslet van, Hargita megyében időnként bizonyos vércsoportú donorokat várnak.
Egyelőre a helyén marad a székely zászló Makfalván, annak ellenére, hogy a Maros Megyei Törvényszék, helyt adva Ciprian Dobre volt Maros megyei prefektus keresetének, elrendelte eltávolítását. Az alapfokú döntés ellen ugyanis fellebbezni fognak.
Hargita megye román többségű városában, Maroshévízen mindössze három képviselője van az RMDSZ-nek a 17 tagú képviselő-testületben, mégis sikerült alpolgármestert állítaniuk a tisztséget az elmúlt négy évben is betöltő Bodor Attila személyében.
szóljon hozzá!