
Az odesszai menekültek remélik, hogy minél előbb visszatérhetnek hazájukba
Fotó: Haáz Vince
Odesszából menekült három felnőtt nő és három kislány talált menedéket Marosvásárhelyen. Arcukon ijedség, zavar és hála, könnycseppek, amikor elcsukló hangon mesélik, miért menekülnek. Hálát éreznek azért a sok segítőkészségért, amit romániai tartózkodásuk alatt megtapasztaltak.
2022. március 07., 19:532022. március 07., 19:53
2022. március 07., 20:242022. március 07., 20:24
Gyorsan kellett csomagolniuk, még egy órájuk sem volt, hogy a legfontosabb dolgokat összeszedjék és autóba üljenek. Attól tartottak, bármely pillanatban elkezdődhet Odessza orosz megszállása. A három ukrán hölggyel Marosvásárhelyen, Sajó Norbertnek, a Solidaris Egyesület elnökének családi otthonában találkoztunk.
Három nő, egy nagymama és a két lánya, valamint három kislány – 3, 4 és 11 évesek – Marosvásárhelyen töltöttek pár napot, pihentek, kissé megnyugodtak és erőt gyűjtöttek ahhoz, hogy tovább menjenek.
Nem tudták, hová indulnak, csak azt, hogy mielőbb el kell hagyniuk az országot, mielőtt még nagyobb lenne a baj, a gyerekekkel ki kell menekülniük abból a pokolból – mesélik. „Hallottuk a robbantásokat, láttuk a harckocsikat, Odessza belvárosában tankok álltak, rettenetesen féltünk. Hosszú volt az út a határig, mindenhol menekülőkkel találkoztunk, hideg is volt, fáradtak is voltunk, fáztunk is.
Fotó: Haáz Vince
Néha megálltunk pihenni, az autóban aludtunk. Így értünk el a román határhoz, ahol nagyon segítőkész volt mindenki, meleg étellel vártak, minden szükséges dologgal elláttak” – meséli a nagymama, aki masszőr volt a békeidőben, lányai közül az egyik kozmetikus, a másik aerobikedző.
– mesélik és szemük megtelik könnyel, tekintetük keserűséget tükröz. „Bíztunk az utolsó percig abban, hogy ez nem fog megtörténni. Nem hittük, hogy menekülni kell” – teszik hozzá.
Fotó: Haáz Vince
Elindultak, és közben tartották a kapcsolatot az otthon maradt férjeikkel. Így jutottak Marosvásárhelyen is szálláshoz, amit az egyik szálláskereső weboldalon foglaltak számukra. „A határon átérve mondták nekünk, hogy hová mehetünk, hol van a legtöbb lehetőség az ukrajnai menekültek számára, így jöttünk Marosvásárhelyre” – mesélik, hozzátéve, hogy nem akarnak visszaélni a helyzetükkel, nem akarnak semmit ingyen és főleg nem akarják végleg elhagyni a szülőhazájukat.
– teszik hozzá. Marosvásárhelyen egy szállodában találtak szobát, de mivel az tele volt, ott csak egy éjszakát tölthettek. A szálloda igazgatója ismerte a Solidaris Egyesület vezetőjét, Sajó Norbertet és érdeklődött, tudnának-e segíteni a hat tagú ukrán családon.
Fotó: Haáz Vince
„Természetesen azonnal felajánlottuk a segítségünket a menedékszoba program keretében. De mivel a szobánk foglalt, betegek tartózkodnak Marosvásárhelyen, az otthonunkhoz közeli panzióban foglaltunk szállást számukra, hogy azonnal segíthessünk, ha bármilyen nehézségbe ütköznek. A költségeket a Solidaris állja” – magyarázta Sajó Norbert.
– mesélik az „odesszai vendégek” el-elcsukló hangon, többször is hangsúlyozva, hogy nem is számítottak ekkora segítőkészségre.
Fotó: Haáz Vince
Érdeklődésünkre, hogy meddig maradnak Marosvásárhelyen, elmondták, nem szeretnének vendéglátóik terhére lenni, ezért tovább mennek Lengyelországba és ott várják meg a háború végét. A kérdésre, hogy miért éppen oda, elmondták, hogy eredetileg Németországba szerettek volna eljutni, de meggondolták magukat, Lengyelországból hamarabb hazajutnak. Mielőtt Marosvásárhelyt elhagyta volna az ukrán család, orvosi ellátásban is részesült, gyógyszert kapott, majd a román-magyar határ felé indult.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!