
Az újabbnál újabb növényvédő szerek, méhbetegségek és kártevők miatt szaktudás nélkül esély sincs a méhészkedésre. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Az idei téli időszakban is sok gondot jelent a Hargita megyei méhészek számára az atkák okozta károk, illetve a parazita által terjesztett méhbetegségek. A tél ugyanakkor a felkészülés, a képzések ideje is a méhészek számára, e tekintetben pedig már lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.
2020. február 10., 09:112020. február 10., 09:11
2020. február 10., 16:012020. február 10., 16:01
A felkészültség vonatkozásában sokat javult a helyzet a Hargita megyei méhészek körében az elmúlt években. Vannak ugyan továbbra is olyanok, akik nem tartják fontosnak tudásuk bővítését, a többség részéről azonban van igény a képzésekre, illetve már a szakmai kiadványokhoz is jobban hozzáférnek a méhészek és járatják is a szaklapokat – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Jó néhány évvel korábban még problémát okozott a tapasztalt méhészek számára is az, hogy
nem ismerték fel a méhbetegségeket sem, így elterjedésük veszélyének a fokozódásához is hozzájárultak. Mára ez sokat változott, noha a lemorzsolódás továbbra is óriási, a méhészetbe kezdő gazdáknak csak mintegy tíz százaléka marad a szakmában, ez ugyanis egy
– mondta el a méhészegyesület vezetője, aki már harminc éve oktatja a szakma csínját-bínját. A megyei méhészegyesület és a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság éppen a napokban indít közösen egy három hónapos méhésztanfolyamot, Csíkszeredában csütörtökön kezdődnek a képzések, a másik helyszín Székelyudvarhely, ott egyelőre kevés az érdeklődő, még várnak jelentkezőket, hogy elindíthassák az alaptudásra fókuszáló képzést. Szombaton 10 órától ugyanakkor szakmai előadás-sorozatot – magyarországi és helyi szakemberek részvételével – és gyűlést is tart a megyei méhészegyesület.
Jövő hónap elején a csíkszeredai méhészekkel tart megbeszélést a megyei szakmai egyesület, azon főként a méhbetegségek és az atkák elleni védekezésről lesz szó, ugyanis ez nagy gondokat és pusztítást okoz a méhészetekben. Nemcsak idén, hanem minden évben problémát jelent ez már a ’70-es évek vége óta, ugyanis akkor jelent meg a térségben a parazita. Ez számos méhbetegséget is terjeszt, ami komoly veszélyt jelent az állományra nézve – mondta el Lázár Tibor.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Hargita megyében egyébként több mint négyszáz aktív méhész tevékenykedik, számuk nem csökkent az elmúlt években, inkább csak cserélődnek a gazdák: az idősek helyét átveszik a fiatalok. Egyik évről a másikra azonban lehetetlen elsajátítani a szakmához szükséges tudást, de e nélkül nem sok esélye van az újdonsült méhésznek, mint ahogyan a méheinek sem.
legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – fogalmazott a szakember.
Hasonló véleményen van Bölöni Ferenc, a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője is. „Az aktuális kihívásoknak egy méhészethez nem értő ember nem tud megfelelni, nem tudja fenntartani az állományt. Olyan új betegségek, kártevők, vegyszerekkel, rovarölő szerekkel történő fertőzések vannak, és olyan kezelési módozatok, amelyeket ha nem tud megfelelően alkalmazni, akkor a méhállománya tönkremegy” – mondta a szakember.
Megerősítette, korábban a pályázati lehetőségek hatására sokan belekezdtek a méhészkedésbe mindenféle szakismeret nélkül, de manapság már nem sok esélye van annak, aki nem végez el legalább egy olyan alapszintű képzést, mint amilyent Székelyudvarhelyen is indítanának, és amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság székelyudvarhelyi kirendeltségén is várják a jelentkezőket.
A hadsereg radarrendszere csütörtökön 1 óra 27 perckor drónokat észlelt az ukrán–román folyami határ közelében, az ukrajnai Izmajil térségében. A román légierő két F-16-os vadászgépe felszállt a Borcea 86-os légibázisról – közölte a védelmi minisztérium.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!