
Az újabbnál újabb növényvédő szerek, méhbetegségek és kártevők miatt szaktudás nélkül esély sincs a méhészkedésre. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Az idei téli időszakban is sok gondot jelent a Hargita megyei méhészek számára az atkák okozta károk, illetve a parazita által terjesztett méhbetegségek. A tél ugyanakkor a felkészülés, a képzések ideje is a méhészek számára, e tekintetben pedig már lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.
2020. február 10., 09:112020. február 10., 09:11
2020. február 10., 16:012020. február 10., 16:01
A felkészültség vonatkozásában sokat javult a helyzet a Hargita megyei méhészek körében az elmúlt években. Vannak ugyan továbbra is olyanok, akik nem tartják fontosnak tudásuk bővítését, a többség részéről azonban van igény a képzésekre, illetve már a szakmai kiadványokhoz is jobban hozzáférnek a méhészek és járatják is a szaklapokat – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Jó néhány évvel korábban még problémát okozott a tapasztalt méhészek számára is az, hogy
nem ismerték fel a méhbetegségeket sem, így elterjedésük veszélyének a fokozódásához is hozzájárultak. Mára ez sokat változott, noha a lemorzsolódás továbbra is óriási, a méhészetbe kezdő gazdáknak csak mintegy tíz százaléka marad a szakmában, ez ugyanis egy
– mondta el a méhészegyesület vezetője, aki már harminc éve oktatja a szakma csínját-bínját. A megyei méhészegyesület és a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság éppen a napokban indít közösen egy három hónapos méhésztanfolyamot, Csíkszeredában csütörtökön kezdődnek a képzések, a másik helyszín Székelyudvarhely, ott egyelőre kevés az érdeklődő, még várnak jelentkezőket, hogy elindíthassák az alaptudásra fókuszáló képzést. Szombaton 10 órától ugyanakkor szakmai előadás-sorozatot – magyarországi és helyi szakemberek részvételével – és gyűlést is tart a megyei méhészegyesület.
Jövő hónap elején a csíkszeredai méhészekkel tart megbeszélést a megyei szakmai egyesület, azon főként a méhbetegségek és az atkák elleni védekezésről lesz szó, ugyanis ez nagy gondokat és pusztítást okoz a méhészetekben. Nemcsak idén, hanem minden évben problémát jelent ez már a ’70-es évek vége óta, ugyanis akkor jelent meg a térségben a parazita. Ez számos méhbetegséget is terjeszt, ami komoly veszélyt jelent az állományra nézve – mondta el Lázár Tibor.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Hargita megyében egyébként több mint négyszáz aktív méhész tevékenykedik, számuk nem csökkent az elmúlt években, inkább csak cserélődnek a gazdák: az idősek helyét átveszik a fiatalok. Egyik évről a másikra azonban lehetetlen elsajátítani a szakmához szükséges tudást, de e nélkül nem sok esélye van az újdonsült méhésznek, mint ahogyan a méheinek sem.
legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – fogalmazott a szakember.
Hasonló véleményen van Bölöni Ferenc, a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője is. „Az aktuális kihívásoknak egy méhészethez nem értő ember nem tud megfelelni, nem tudja fenntartani az állományt. Olyan új betegségek, kártevők, vegyszerekkel, rovarölő szerekkel történő fertőzések vannak, és olyan kezelési módozatok, amelyeket ha nem tud megfelelően alkalmazni, akkor a méhállománya tönkremegy” – mondta a szakember.
Megerősítette, korábban a pályázati lehetőségek hatására sokan belekezdtek a méhészkedésbe mindenféle szakismeret nélkül, de manapság már nem sok esélye van annak, aki nem végez el legalább egy olyan alapszintű képzést, mint amilyent Székelyudvarhelyen is indítanának, és amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság székelyudvarhelyi kirendeltségén is várják a jelentkezőket.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!