
Az újabbnál újabb növényvédő szerek, méhbetegségek és kártevők miatt szaktudás nélkül esély sincs a méhészkedésre. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Az idei téli időszakban is sok gondot jelent a Hargita megyei méhészek számára az atkák okozta károk, illetve a parazita által terjesztett méhbetegségek. A tél ugyanakkor a felkészülés, a képzések ideje is a méhészek számára, e tekintetben pedig már lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.
2020. február 10., 09:112020. február 10., 09:11
2020. február 10., 16:012020. február 10., 16:01
A felkészültség vonatkozásában sokat javult a helyzet a Hargita megyei méhészek körében az elmúlt években. Vannak ugyan továbbra is olyanok, akik nem tartják fontosnak tudásuk bővítését, a többség részéről azonban van igény a képzésekre, illetve már a szakmai kiadványokhoz is jobban hozzáférnek a méhészek és járatják is a szaklapokat – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Jó néhány évvel korábban még problémát okozott a tapasztalt méhészek számára is az, hogy
nem ismerték fel a méhbetegségeket sem, így elterjedésük veszélyének a fokozódásához is hozzájárultak. Mára ez sokat változott, noha a lemorzsolódás továbbra is óriási, a méhészetbe kezdő gazdáknak csak mintegy tíz százaléka marad a szakmában, ez ugyanis egy
– mondta el a méhészegyesület vezetője, aki már harminc éve oktatja a szakma csínját-bínját. A megyei méhészegyesület és a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság éppen a napokban indít közösen egy három hónapos méhésztanfolyamot, Csíkszeredában csütörtökön kezdődnek a képzések, a másik helyszín Székelyudvarhely, ott egyelőre kevés az érdeklődő, még várnak jelentkezőket, hogy elindíthassák az alaptudásra fókuszáló képzést. Szombaton 10 órától ugyanakkor szakmai előadás-sorozatot – magyarországi és helyi szakemberek részvételével – és gyűlést is tart a megyei méhészegyesület.
Jövő hónap elején a csíkszeredai méhészekkel tart megbeszélést a megyei szakmai egyesület, azon főként a méhbetegségek és az atkák elleni védekezésről lesz szó, ugyanis ez nagy gondokat és pusztítást okoz a méhészetekben. Nemcsak idén, hanem minden évben problémát jelent ez már a ’70-es évek vége óta, ugyanis akkor jelent meg a térségben a parazita. Ez számos méhbetegséget is terjeszt, ami komoly veszélyt jelent az állományra nézve – mondta el Lázár Tibor.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Hargita megyében egyébként több mint négyszáz aktív méhész tevékenykedik, számuk nem csökkent az elmúlt években, inkább csak cserélődnek a gazdák: az idősek helyét átveszik a fiatalok. Egyik évről a másikra azonban lehetetlen elsajátítani a szakmához szükséges tudást, de e nélkül nem sok esélye van az újdonsült méhésznek, mint ahogyan a méheinek sem.
legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – fogalmazott a szakember.
Hasonló véleményen van Bölöni Ferenc, a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője is. „Az aktuális kihívásoknak egy méhészethez nem értő ember nem tud megfelelni, nem tudja fenntartani az állományt. Olyan új betegségek, kártevők, vegyszerekkel, rovarölő szerekkel történő fertőzések vannak, és olyan kezelési módozatok, amelyeket ha nem tud megfelelően alkalmazni, akkor a méhállománya tönkremegy” – mondta a szakember.
Megerősítette, korábban a pályázati lehetőségek hatására sokan belekezdtek a méhészkedésbe mindenféle szakismeret nélkül, de manapság már nem sok esélye van annak, aki nem végez el legalább egy olyan alapszintű képzést, mint amilyent Székelyudvarhelyen is indítanának, és amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság székelyudvarhelyi kirendeltségén is várják a jelentkezőket.
Mekkora sereggel indult Szapolyai János erdélyi vajda a török ellen, hány székely tartott vele, szándékosan maradtak-e távol a csatából? Íme, néhány azon kérdések közül, amelyekre ötszáz évvel a mohácsi tragédia után sem találunk egybehangzó választ.
Másfél tonna 6 kilogramm és több mint 20 kilogramm közötti méretű ponty, amur és más ragadozó hal pusztult el a napokban az egyik homoródszentpáli horgásztónál. A jelentős kárt gázmérgezés okozta, a haltetemeket már elszállították.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója. A király péntek reggel, az oslói Rikshospitalet kórházban hunyt el – jelentette be a norvég királyi palota.
Közleményében az államelnök leszögezte, a parlament által elfogadott alakban hirdette ki a törvényt, de továbbra is fenntartja a korábban benyújtott alkotmányellenességi beadványban felsorolt érveit.
Kovászna Megye Tanácsa pénteken jóváhagyta a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházhoz tartozó pszichiátria 170 éves épületének felújítását, illetve az ahhoz tartozó dokumentáció egy részét.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Ötven évvel ezelőtt önállósult a marosvásárhelyi Felsővárosi Református Egyházközség, ezt ünneplik meg a hétvégén.
Több mint 800 millió lejt hagyott jóvá pénteki rendkívüli ülésén a kormány Románia Iskolaprogramjára – közismertebb nevén a tej-, kifli- és gyümölcsprogramra –, amely a teljes tanév során ingyenes tízórait biztosít a diákoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) augusztus 24-28. között élelmiszeripari és nem élelmiszeripari vállalkozásnál, közélelmezési és vendéglátóhelyeken, valamint benzinkutaknál végzett ellenőrzéseket.
szóljon hozzá!