Hirdetés
Hirdetés

Meglepően jó nekünk

Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay

Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay

Az életükkel, az anyagi helyzetükkel és a társas kapcsolataikkal is feltűnően elégedettek a romániaiak az Eurostat friss felmérése szerint. Az önbevalláson alapuló kutatás jó eredményei a posztkommunista beütésekkel magyarázhatók az általunk megkérdezett szakember szerint. Magyarán a romániaiak szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van akkor is, amikor valójában nincs.

Iszlai Katalin

2019. november 16., 16:192019. november 16., 16:19

Újabb jelentőségteljes témakört járt körbe az Eurostat: frissen nyilvánosságra hozott összeállításában azt vizsgálta az Európai Unió Statisztikai Hivatala, hogy mennyire elégedettek az életükkel és annak különböző területeivel az egyes tagállamok lakói. Az adatokban az az igazán meglepő, hogy Románia ezúttal feltűnően jól teljesített.

Meglepő számok

Az Unió tagállamaiban valamelyest nőtt az élettel való elégedettség mértéke 2010-hez képest: a méréshez használt tízes skálán a korábbi 7-esről 7,3-ra emelkedett az érték. Tavaly a finnek voltak a legelégedettebbek az életükkel (8,1), a legkevésbé pedig a bolgárok (5,4).

Románia a középmezőnyben helyezkedik el az EU-s átlaggal megegyező 7,3-as értékkel, ami előrelépést jelent a 2010-es 7,1-hez képest. Magyarország gyengébb helyezést ért el a maga 6,5-ös értékével, ami az ötödik legrosszabb eredmény.

Az Eurostat arra is kíváncsi volt, mennyire elégedettek saját anyagi helyzetükkel a tagállamok lakói. A tavalyi adatok szerint ebben a tekintetben általánosan gyengébbek az eredmények, mivel az EU-s átlag mindössze 6,5 a tízes skálán, az első helyen álló Dániában 7,6, a lista végén szereplő Bulgáriában pedig 4,3.

Románia azonban ez esetben is jó eredményt ért el: a 6,6-os érték az EU-s átlagnál is jobbnak számít. A magyarországi 5,5-ös eredmény viszont ismét jóval gyengébb.

Galéria

A következő vizsgált kategóriában már Románia is elmarad az EU-s átlagtól, igaz, az eredmény így is jónak számít. A társas kapcsolatokkal való elégedettség átlagosan 7,9-es a tízes skálán az EU-ban, Romániában pedig 7,6-os, akárcsak Magyarországon. Ebben a tekintetben is Bulgária érte el a legrosszabb eredményt 6,6-os értékkel, az első helyen pedig Málta szerepel 8,6-os pontszámmal. További érdekesség, hogy

a hazai jónak mondható eredmények mégsem teszik boldoggá a romániaiakat, hiszen a 2018-as megkérdezésnél mindössze 46 százalékuk állította, hogy az elmúlt négy hétben mindig, vagy az idő nagy részében boldog volt.

Az EU-s átlag ebben a tekintetben 62 százalék, az első helyen holtversenyben végző négy ország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Finnország esetében pedig 76 százalék. A rangsor végén álló Lettországban egyébként a megkérdezettek mindössze 31 százaléka vallotta boldognak magát, Magyarországon pedig ez az érték 57,8 százalék.

A kommunizmus hagyatéka

A tapasztalataiból kiindulva túlságosan kedvezőnek tartja a kutatásban szereplő adatokat Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint mondta, munkája során inkább azt látja, hogy

a szülők sok esetben azért vállalnak külföldi munkát vagy egy második állást itthon, hogy jobb pénzügyi helyzetbe kerüljön a család, ez pedig arról árulkodik, hogy nem elégedettek az anyagi helyzetükkel.

Emellett a többletmunka azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a családra, gyerekekre, barátokra, így a társas kapcsolatok terén is alacsonyabb az elégedettség az összeállításban szereplő eredményeknél. Hozzátette: a kutatásból az nem derül ki, hogy az ország mely régióiban milyen anyagi helyzettel rendelkezőket kérdeztek meg, az viszont tény, hogy a népesség átlagát tekintve a valóságban sokkal nagyobb az elégedetlenség.

A felmérésben szereplő 7-es körüli értékek szerinte egyes kategóriákban mindössze 3–4-esnek felelnek meg a való életben. De miből ered a valóság és a kutatásban szereplő adatok közötti különbség? A szakember szerint

az emberek kérdőívek kitöltésekor általában hajlamosabbak pozitívan nyilatkozni,

az igenlő válaszokat előnyben részesíteni, és elnyomni a saját véleményüket. A romániaiak ráadásul posztkommunista ország lakóiként nem szívesen beszélnek a magánéletükről, illetve szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van.

Hirdetés

Ennek alátámasztására egy másik, oktatási jellegű kutatást említett a szakember. Mint mondta, abban az vizsgálták, hogy az egyes országokban hogyan ítélik meg saját munkájukat a pedagógusok, ezzel párhuzamosan pedig a tanítványaiknak meg kellett oldaniuk egy tesztet, hogy kiderüljön, mennyire tükrözi a tanárok véleménye a gyerekek teljesítményét. Az érdekesség az, hogy a legjobban a finn gyerekek teljesítettek, de mégis a finn tanárok voltak a legelégedetlenebbek.

Ezzel szemben a romániai gyerekek eredményei nagyon gyengék lettek, a román pedagógusok azonban az egyik legelégedettebbek voltak, tehát úgy érezték, hogy hatékonyan végzik a munkájukat. „Társadalmi sajátosságnak számít az országban azt mutatni, hogy minden jól működik, minden tökéletes, mindenki elégedett, ez a kommunizmus hagyatéka” – zárta Szalay Zsuzsanna.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 26., kedd

Közös városi applikációt fejleszt Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós

Indul a CityApp applikáció kivitelezése, aláírta Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós polgármestere a két város közös, digitalizációját fejlesztő applikációra benyújtott pályázat finanszírozási szerződését pénteken.

Közös városi applikációt fejleszt Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós
Hirdetés
2026. május 26., kedd

Tervezet: kötelező lesz közzétenni, hogy mennyit kapnak a közintézmények alkalmazottai

Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete szerint a közintézmények kötelesek lesznek évente két alkalommal közzétenni az alkalmazottaiknak fizetett alapbérek, pótlékok és egyéb juttatások jegyzékét.

Tervezet: kötelező lesz közzétenni, hogy mennyit kapnak a közintézmények alkalmazottai
2026. május 26., kedd

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről

Frontálisan ütközött egy autó és egy lovasszekér hétfőn este Oroszhegy és Székelyszentkirály között, a 134C jelzésű megyei úton. A lovas szekeret irányító 36 éves férfit kórházba szállították, ahol később elhunyt.

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről
2026. május 26., kedd

Újabb ANL-s lakások építéséhez vásárolnak területet Székelyudvarhelyen

Pontosították az újabb székelyudvarhelyi ifjúsági lakások (ANL) megépítéséhez szükséges területvásárlási szándékot kedden az önkormányzati képviselők. Hamarosan elkezdődnek az árról szóló tárgyalások a telektulajdonossal.

Újabb ANL-s lakások építéséhez vásárolnak területet Székelyudvarhelyen
Hirdetés
2026. május 26., kedd

Halálos szekérbaleset történt Székelyszentkirályon

Egy autó és egy szekeres ütközött hétfőn este Székelyszentkirály határában, a baleset következtében egy személy elhunyt – erősítette meg lapunknak a község polgármestere.

Halálos szekérbaleset történt Székelyszentkirályon
2026. május 26., kedd

Gazdasági melléképületek váltak a lángok martalékává Szentegyházán

Két csűr teljesen, valamint több épület részlegesen égett le keddre virradóra Szentegyházán.

Gazdasági melléképületek váltak a lángok martalékává Szentegyházán
2026. május 26., kedd

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében

A csíkszeredai rendőrség hivatalból indított eljárást vallási helyek vagy vallási tárgyak meggyalázásának gyanúja miatt a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók ügyében.

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében
Hirdetés
2026. május 26., kedd

Évente kétszer nyilvánosságra kellene hozni a béreket a közszférában

Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete szerint a közintézmények kötelesek lesznek évente két alkalommal közzétenni az alkalmazottaiknak fizetett alapbérek, pótlékok és egyéb juttatások jegyzékét.

Évente kétszer nyilvánosságra kellene hozni a béreket a közszférában
2026. május 25., hétfő

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása

A túlórát és a munkaszüneti napon végzett munkát a teljesítést követő 60 naptári napon belül kiadott szabadidővel kell kompenzálni, bizonyos feltételek mellett azonban bérpótlék is jár érte.

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása
Hirdetés