
Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az életükkel, az anyagi helyzetükkel és a társas kapcsolataikkal is feltűnően elégedettek a romániaiak az Eurostat friss felmérése szerint. Az önbevalláson alapuló kutatás jó eredményei a posztkommunista beütésekkel magyarázhatók az általunk megkérdezett szakember szerint. Magyarán a romániaiak szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van akkor is, amikor valójában nincs.
2019. november 16., 16:192019. november 16., 16:19
Újabb jelentőségteljes témakört járt körbe az Eurostat: frissen nyilvánosságra hozott összeállításában azt vizsgálta az Európai Unió Statisztikai Hivatala, hogy mennyire elégedettek az életükkel és annak különböző területeivel az egyes tagállamok lakói. Az adatokban az az igazán meglepő, hogy Románia ezúttal feltűnően jól teljesített.
Az Unió tagállamaiban valamelyest nőtt az élettel való elégedettség mértéke 2010-hez képest: a méréshez használt tízes skálán a korábbi 7-esről 7,3-ra emelkedett az érték. Tavaly a finnek voltak a legelégedettebbek az életükkel (8,1), a legkevésbé pedig a bolgárok (5,4).
Az Eurostat arra is kíváncsi volt, mennyire elégedettek saját anyagi helyzetükkel a tagállamok lakói. A tavalyi adatok szerint ebben a tekintetben általánosan gyengébbek az eredmények, mivel az EU-s átlag mindössze 6,5 a tízes skálán, az első helyen álló Dániában 7,6, a lista végén szereplő Bulgáriában pedig 4,3.
Románia azonban ez esetben is jó eredményt ért el: a 6,6-os érték az EU-s átlagnál is jobbnak számít. A magyarországi 5,5-ös eredmény viszont ismét jóval gyengébb.
A következő vizsgált kategóriában már Románia is elmarad az EU-s átlagtól, igaz, az eredmény így is jónak számít. A társas kapcsolatokkal való elégedettség átlagosan 7,9-es a tízes skálán az EU-ban, Romániában pedig 7,6-os, akárcsak Magyarországon. Ebben a tekintetben is Bulgária érte el a legrosszabb eredményt 6,6-os értékkel, az első helyen pedig Málta szerepel 8,6-os pontszámmal. További érdekesség, hogy
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 62 százalék, az első helyen holtversenyben végző négy ország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Finnország esetében pedig 76 százalék. A rangsor végén álló Lettországban egyébként a megkérdezettek mindössze 31 százaléka vallotta boldognak magát, Magyarországon pedig ez az érték 57,8 százalék.
A tapasztalataiból kiindulva túlságosan kedvezőnek tartja a kutatásban szereplő adatokat Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint mondta, munkája során inkább azt látja, hogy
Emellett a többletmunka azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a családra, gyerekekre, barátokra, így a társas kapcsolatok terén is alacsonyabb az elégedettség az összeállításban szereplő eredményeknél. Hozzátette: a kutatásból az nem derül ki, hogy az ország mely régióiban milyen anyagi helyzettel rendelkezőket kérdeztek meg, az viszont tény, hogy a népesség átlagát tekintve a valóságban sokkal nagyobb az elégedetlenség.
A felmérésben szereplő 7-es körüli értékek szerinte egyes kategóriákban mindössze 3–4-esnek felelnek meg a való életben. De miből ered a valóság és a kutatásban szereplő adatok közötti különbség? A szakember szerint
az igenlő válaszokat előnyben részesíteni, és elnyomni a saját véleményüket. A romániaiak ráadásul posztkommunista ország lakóiként nem szívesen beszélnek a magánéletükről, illetve szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van.
Ennek alátámasztására egy másik, oktatási jellegű kutatást említett a szakember. Mint mondta, abban az vizsgálták, hogy az egyes országokban hogyan ítélik meg saját munkájukat a pedagógusok, ezzel párhuzamosan pedig a tanítványaiknak meg kellett oldaniuk egy tesztet, hogy kiderüljön, mennyire tükrözi a tanárok véleménye a gyerekek teljesítményét. Az érdekesség az, hogy a legjobban a finn gyerekek teljesítettek, de mégis a finn tanárok voltak a legelégedetlenebbek.
Ezzel szemben a romániai gyerekek eredményei nagyon gyengék lettek, a román pedagógusok azonban az egyik legelégedettebbek voltak, tehát úgy érezték, hogy hatékonyan végzik a munkájukat. „Társadalmi sajátosságnak számít az országban azt mutatni, hogy minden jól működik, minden tökéletes, mindenki elégedett, ez a kommunizmus hagyatéka” – zárta Szalay Zsuzsanna.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
Nem lesznek fennakadások a súlyos égési sérülteket ellátó, jelenleg épülő marosvásárhelyi kórház felszerelésével, beüzemelésével – nyilatkozta Florin Crăciun menedzser, aki Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszternek mutatta be a munkálatokat.
Több mint száz tűzoltót és huszonhét beavatkozó járművet mozgósítottak a hatóságok a szerda reggel egy brassói fafeldolgozó üzemben keletkezett tűz oltására – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője.
Tizenöt sürgősségi esethez riasztották kedden a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat. A beavatkozások többsége egészségügyi segítségnyújtás volt, de közlekedési balesetekhez és más veszélyhelyzetekhez is kivonultak az egységek.
Július 27. és 31. között rendkívüli ülésszakra hívták össze a felsőházat az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó törvénytervezetek és az Országos Kataszteri Hivatalnál kialakult helyzettel összefüggő jogszabályjavaslatok elfogadása érdekében.
Háborúk, geopolitikai átrendeződés, bizonytalan európai jövő és regionális együttműködés: ezek a kérdések uralták a 35. Tusványos első nagypolitikai paneljét, ahol Magyarország, Románia és Lengyelország szerepét keresték a változó világrendben.
Rendhagyó módon immár harmadik alkalommal kerül vissza az erdélyi mozik műsorára a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar zenés vígjáték. A film vetítései előtt ezúttal a folytatás első, több mint háromperces exkluzív részletét is levetítik.
A Bisztraterebes–Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
Folyamatosan szemerkélő, időnként erősebben eleredő eső fogadja a tusványosozókat szerdán.
1 hozzászólás