
Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az életükkel, az anyagi helyzetükkel és a társas kapcsolataikkal is feltűnően elégedettek a romániaiak az Eurostat friss felmérése szerint. Az önbevalláson alapuló kutatás jó eredményei a posztkommunista beütésekkel magyarázhatók az általunk megkérdezett szakember szerint. Magyarán a romániaiak szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van akkor is, amikor valójában nincs.
2019. november 16., 16:192019. november 16., 16:19
Újabb jelentőségteljes témakört járt körbe az Eurostat: frissen nyilvánosságra hozott összeállításában azt vizsgálta az Európai Unió Statisztikai Hivatala, hogy mennyire elégedettek az életükkel és annak különböző területeivel az egyes tagállamok lakói. Az adatokban az az igazán meglepő, hogy Románia ezúttal feltűnően jól teljesített.
Az Unió tagállamaiban valamelyest nőtt az élettel való elégedettség mértéke 2010-hez képest: a méréshez használt tízes skálán a korábbi 7-esről 7,3-ra emelkedett az érték. Tavaly a finnek voltak a legelégedettebbek az életükkel (8,1), a legkevésbé pedig a bolgárok (5,4).
Az Eurostat arra is kíváncsi volt, mennyire elégedettek saját anyagi helyzetükkel a tagállamok lakói. A tavalyi adatok szerint ebben a tekintetben általánosan gyengébbek az eredmények, mivel az EU-s átlag mindössze 6,5 a tízes skálán, az első helyen álló Dániában 7,6, a lista végén szereplő Bulgáriában pedig 4,3.
Románia azonban ez esetben is jó eredményt ért el: a 6,6-os érték az EU-s átlagnál is jobbnak számít. A magyarországi 5,5-ös eredmény viszont ismét jóval gyengébb.
A következő vizsgált kategóriában már Románia is elmarad az EU-s átlagtól, igaz, az eredmény így is jónak számít. A társas kapcsolatokkal való elégedettség átlagosan 7,9-es a tízes skálán az EU-ban, Romániában pedig 7,6-os, akárcsak Magyarországon. Ebben a tekintetben is Bulgária érte el a legrosszabb eredményt 6,6-os értékkel, az első helyen pedig Málta szerepel 8,6-os pontszámmal. További érdekesség, hogy
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 62 százalék, az első helyen holtversenyben végző négy ország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Finnország esetében pedig 76 százalék. A rangsor végén álló Lettországban egyébként a megkérdezettek mindössze 31 százaléka vallotta boldognak magát, Magyarországon pedig ez az érték 57,8 százalék.
A tapasztalataiból kiindulva túlságosan kedvezőnek tartja a kutatásban szereplő adatokat Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint mondta, munkája során inkább azt látja, hogy
Emellett a többletmunka azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a családra, gyerekekre, barátokra, így a társas kapcsolatok terén is alacsonyabb az elégedettség az összeállításban szereplő eredményeknél. Hozzátette: a kutatásból az nem derül ki, hogy az ország mely régióiban milyen anyagi helyzettel rendelkezőket kérdeztek meg, az viszont tény, hogy a népesség átlagát tekintve a valóságban sokkal nagyobb az elégedetlenség.
A felmérésben szereplő 7-es körüli értékek szerinte egyes kategóriákban mindössze 3–4-esnek felelnek meg a való életben. De miből ered a valóság és a kutatásban szereplő adatok közötti különbség? A szakember szerint
az igenlő válaszokat előnyben részesíteni, és elnyomni a saját véleményüket. A romániaiak ráadásul posztkommunista ország lakóiként nem szívesen beszélnek a magánéletükről, illetve szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van.
Ennek alátámasztására egy másik, oktatási jellegű kutatást említett a szakember. Mint mondta, abban az vizsgálták, hogy az egyes országokban hogyan ítélik meg saját munkájukat a pedagógusok, ezzel párhuzamosan pedig a tanítványaiknak meg kellett oldaniuk egy tesztet, hogy kiderüljön, mennyire tükrözi a tanárok véleménye a gyerekek teljesítményét. Az érdekesség az, hogy a legjobban a finn gyerekek teljesítettek, de mégis a finn tanárok voltak a legelégedetlenebbek.
Ezzel szemben a romániai gyerekek eredményei nagyon gyengék lettek, a román pedagógusok azonban az egyik legelégedettebbek voltak, tehát úgy érezték, hogy hatékonyan végzik a munkájukat. „Társadalmi sajátosságnak számít az országban azt mutatni, hogy minden jól működik, minden tökéletes, mindenki elégedett, ez a kommunizmus hagyatéka” – zárta Szalay Zsuzsanna.
A lakossági földgáz ára biztosan nem emelkedik 2027. március 31-éig, mert a kormány április elsejétől a jelenlegi ársapka helyett többszintű árplafont vezet be, és várhatóan a jövő hét végéig kidolgozza az ehhez szükséges teljes jogszabályi keretet.
A kormánynak meg kell találnia a költségvetési forrásokat a kisnyugdíjasok Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt támogatására úgy, hogy közben ne boruljon fel a nehezen elért pénzügyi stabilitás – jelentette ki a pénzügyminiszter.
A szokásosnál hamarabb utalják ebben a hónapban a jogosultaknak a gyermekpénzt, a gyermeknevelési, valamint a beilleszkedési támogatást. Az érintettek bankszámlájára már pénteken megérkezik a pénz.
A ChatGPT-től kértek és kaptak jogi tanácsokat büntetés elkerülésére azok a román vasutasok, akiket hálókocsijegyekkel való üzérkedéssel vádol a bukaresti törvényszék ügyészsége.
A kormány mentesíti a kiszolgáltatott betegeket a betegszabadság első napjára járó juttatás megvonását előíró intézkedés alól – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A kormány korszerűsíteni készül a vállalatok támogatási rendszerét, illetve új finanszírozási elveket és módszereket vezet be – jelentette ki a gazdaságélénkítő csomagot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Őrizetbe vettek három, latin-amerikai és európai drogkereskedőkkel kapcsolatban álló romániai kábítószer-kereskedőt, miután négy kilogramm kokaint és nyolc kilogramm hasist találtak egyikük autójában. A gépkocsivezető elfogásakor ellenállt.
Az amerikai hadsereg Abrams harckocsijainak jelenléte a smârdani gyakorlótéren megerősíti Washington szilárd elkötelezettségét a térség biztonsága és stabilitása mellett – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Átfogó ellenőrzési akciót tartott a Hargita megyei rendőrség szerdán, melynek célja az erdőgazdálkodási jogsértések feltárása, a közlekedési szabályok ellenőrzése és a közbiztonság erősítése volt.
A betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését megszüntető intézkedés átmeneti jellegű, és figyelembe veszi a valós helyzetet – jelentette ki Ilie Bolojan.
1 hozzászólás