
Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az életükkel, az anyagi helyzetükkel és a társas kapcsolataikkal is feltűnően elégedettek a romániaiak az Eurostat friss felmérése szerint. Az önbevalláson alapuló kutatás jó eredményei a posztkommunista beütésekkel magyarázhatók az általunk megkérdezett szakember szerint. Magyarán a romániaiak szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van akkor is, amikor valójában nincs.
2019. november 16., 16:192019. november 16., 16:19
Újabb jelentőségteljes témakört járt körbe az Eurostat: frissen nyilvánosságra hozott összeállításában azt vizsgálta az Európai Unió Statisztikai Hivatala, hogy mennyire elégedettek az életükkel és annak különböző területeivel az egyes tagállamok lakói. Az adatokban az az igazán meglepő, hogy Románia ezúttal feltűnően jól teljesített.
Az Unió tagállamaiban valamelyest nőtt az élettel való elégedettség mértéke 2010-hez képest: a méréshez használt tízes skálán a korábbi 7-esről 7,3-ra emelkedett az érték. Tavaly a finnek voltak a legelégedettebbek az életükkel (8,1), a legkevésbé pedig a bolgárok (5,4).
Az Eurostat arra is kíváncsi volt, mennyire elégedettek saját anyagi helyzetükkel a tagállamok lakói. A tavalyi adatok szerint ebben a tekintetben általánosan gyengébbek az eredmények, mivel az EU-s átlag mindössze 6,5 a tízes skálán, az első helyen álló Dániában 7,6, a lista végén szereplő Bulgáriában pedig 4,3.
Románia azonban ez esetben is jó eredményt ért el: a 6,6-os érték az EU-s átlagnál is jobbnak számít. A magyarországi 5,5-ös eredmény viszont ismét jóval gyengébb.
A következő vizsgált kategóriában már Románia is elmarad az EU-s átlagtól, igaz, az eredmény így is jónak számít. A társas kapcsolatokkal való elégedettség átlagosan 7,9-es a tízes skálán az EU-ban, Romániában pedig 7,6-os, akárcsak Magyarországon. Ebben a tekintetben is Bulgária érte el a legrosszabb eredményt 6,6-os értékkel, az első helyen pedig Málta szerepel 8,6-os pontszámmal. További érdekesség, hogy
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 62 százalék, az első helyen holtversenyben végző négy ország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Finnország esetében pedig 76 százalék. A rangsor végén álló Lettországban egyébként a megkérdezettek mindössze 31 százaléka vallotta boldognak magát, Magyarországon pedig ez az érték 57,8 százalék.
A tapasztalataiból kiindulva túlságosan kedvezőnek tartja a kutatásban szereplő adatokat Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint mondta, munkája során inkább azt látja, hogy
Emellett a többletmunka azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a családra, gyerekekre, barátokra, így a társas kapcsolatok terén is alacsonyabb az elégedettség az összeállításban szereplő eredményeknél. Hozzátette: a kutatásból az nem derül ki, hogy az ország mely régióiban milyen anyagi helyzettel rendelkezőket kérdeztek meg, az viszont tény, hogy a népesség átlagát tekintve a valóságban sokkal nagyobb az elégedetlenség.
A felmérésben szereplő 7-es körüli értékek szerinte egyes kategóriákban mindössze 3–4-esnek felelnek meg a való életben. De miből ered a valóság és a kutatásban szereplő adatok közötti különbség? A szakember szerint
az igenlő válaszokat előnyben részesíteni, és elnyomni a saját véleményüket. A romániaiak ráadásul posztkommunista ország lakóiként nem szívesen beszélnek a magánéletükről, illetve szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van.
Ennek alátámasztására egy másik, oktatási jellegű kutatást említett a szakember. Mint mondta, abban az vizsgálták, hogy az egyes országokban hogyan ítélik meg saját munkájukat a pedagógusok, ezzel párhuzamosan pedig a tanítványaiknak meg kellett oldaniuk egy tesztet, hogy kiderüljön, mennyire tükrözi a tanárok véleménye a gyerekek teljesítményét. Az érdekesség az, hogy a legjobban a finn gyerekek teljesítettek, de mégis a finn tanárok voltak a legelégedetlenebbek.
Ezzel szemben a romániai gyerekek eredményei nagyon gyengék lettek, a román pedagógusok azonban az egyik legelégedettebbek voltak, tehát úgy érezték, hogy hatékonyan végzik a munkájukat. „Társadalmi sajátosságnak számít az országban azt mutatni, hogy minden jól működik, minden tökéletes, mindenki elégedett, ez a kommunizmus hagyatéka” – zárta Szalay Zsuzsanna.
Néhány százan gyűltek össze vasárnap este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan melletti szimpátiatüntetésen.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
1 hozzászólás