
Mindenünk megvan? Vagy csak ezt szeretnénk láttatni? Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az életükkel, az anyagi helyzetükkel és a társas kapcsolataikkal is feltűnően elégedettek a romániaiak az Eurostat friss felmérése szerint. Az önbevalláson alapuló kutatás jó eredményei a posztkommunista beütésekkel magyarázhatók az általunk megkérdezett szakember szerint. Magyarán a romániaiak szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van akkor is, amikor valójában nincs.
2019. november 16., 16:192019. november 16., 16:19
Újabb jelentőségteljes témakört járt körbe az Eurostat: frissen nyilvánosságra hozott összeállításában azt vizsgálta az Európai Unió Statisztikai Hivatala, hogy mennyire elégedettek az életükkel és annak különböző területeivel az egyes tagállamok lakói. Az adatokban az az igazán meglepő, hogy Románia ezúttal feltűnően jól teljesített.
Az Unió tagállamaiban valamelyest nőtt az élettel való elégedettség mértéke 2010-hez képest: a méréshez használt tízes skálán a korábbi 7-esről 7,3-ra emelkedett az érték. Tavaly a finnek voltak a legelégedettebbek az életükkel (8,1), a legkevésbé pedig a bolgárok (5,4).
Az Eurostat arra is kíváncsi volt, mennyire elégedettek saját anyagi helyzetükkel a tagállamok lakói. A tavalyi adatok szerint ebben a tekintetben általánosan gyengébbek az eredmények, mivel az EU-s átlag mindössze 6,5 a tízes skálán, az első helyen álló Dániában 7,6, a lista végén szereplő Bulgáriában pedig 4,3.
Románia azonban ez esetben is jó eredményt ért el: a 6,6-os érték az EU-s átlagnál is jobbnak számít. A magyarországi 5,5-ös eredmény viszont ismét jóval gyengébb.
A következő vizsgált kategóriában már Románia is elmarad az EU-s átlagtól, igaz, az eredmény így is jónak számít. A társas kapcsolatokkal való elégedettség átlagosan 7,9-es a tízes skálán az EU-ban, Romániában pedig 7,6-os, akárcsak Magyarországon. Ebben a tekintetben is Bulgária érte el a legrosszabb eredményt 6,6-os értékkel, az első helyen pedig Málta szerepel 8,6-os pontszámmal. További érdekesség, hogy
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 62 százalék, az első helyen holtversenyben végző négy ország, Belgium, Hollandia, Ausztria és Finnország esetében pedig 76 százalék. A rangsor végén álló Lettországban egyébként a megkérdezettek mindössze 31 százaléka vallotta boldognak magát, Magyarországon pedig ez az érték 57,8 százalék.
A tapasztalataiból kiindulva túlságosan kedvezőnek tartja a kutatásban szereplő adatokat Szalay Zsuzsanna pszichológus. Mint mondta, munkája során inkább azt látja, hogy
Emellett a többletmunka azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a családra, gyerekekre, barátokra, így a társas kapcsolatok terén is alacsonyabb az elégedettség az összeállításban szereplő eredményeknél. Hozzátette: a kutatásból az nem derül ki, hogy az ország mely régióiban milyen anyagi helyzettel rendelkezőket kérdeztek meg, az viszont tény, hogy a népesség átlagát tekintve a valóságban sokkal nagyobb az elégedetlenség.
A felmérésben szereplő 7-es körüli értékek szerinte egyes kategóriákban mindössze 3–4-esnek felelnek meg a való életben. De miből ered a valóság és a kutatásban szereplő adatok közötti különbség? A szakember szerint
az igenlő válaszokat előnyben részesíteni, és elnyomni a saját véleményüket. A romániaiak ráadásul posztkommunista ország lakóiként nem szívesen beszélnek a magánéletükről, illetve szeretik azt mutatni, hogy minden rendben van.
Ennek alátámasztására egy másik, oktatási jellegű kutatást említett a szakember. Mint mondta, abban az vizsgálták, hogy az egyes országokban hogyan ítélik meg saját munkájukat a pedagógusok, ezzel párhuzamosan pedig a tanítványaiknak meg kellett oldaniuk egy tesztet, hogy kiderüljön, mennyire tükrözi a tanárok véleménye a gyerekek teljesítményét. Az érdekesség az, hogy a legjobban a finn gyerekek teljesítettek, de mégis a finn tanárok voltak a legelégedetlenebbek.
Ezzel szemben a romániai gyerekek eredményei nagyon gyengék lettek, a román pedagógusok azonban az egyik legelégedettebbek voltak, tehát úgy érezték, hogy hatékonyan végzik a munkájukat. „Társadalmi sajátosságnak számít az országban azt mutatni, hogy minden jól működik, minden tökéletes, mindenki elégedett, ez a kommunizmus hagyatéka” – zárta Szalay Zsuzsanna.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint az idei első negyedévben a romániai kereskedelmi szálláshelyek 390 900 külföldi turistát fogadtak, akik összesen 1,488 milliárd lejt költöttek el.
A rendkívüli hőség miatt 35 megyében korlátozzák hétfőn és kedden a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.
Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A kormányzati megszorítások lecsapódásaként az eddiginél sokkal szerényebb körülmények között és a megszokott nyári időponttól eltérően ősszel szervezik meg a Székely Vágta idei, 15. kiadását.
Autó balesetezett a Kincsesfő és Görgényszentimre közötti 10-es jelzésű községi úton vasárnap délután; a hatóságok két áldozatról számoltak be, egyikük életét vesztette – közli a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhat megyében vörös, az ország többi részén narancssárga és sárga jelzésű hőségriasztás van érvényben hétfő reggel 10 óráig.
A Bethlenfalvi úton felfüggesztett jogosítvánnyal rendelkező, míg a Bethlen Gábor utcában ittasan vezető sofőrt állítottak meg a rendőrök a hétvégén Székelyudvarhelyen.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Meglehetősen ittas állapotban igyekezett megfordulni járművével szombaton hajnalban egy nő Gyergyóalfaluban, ám végül egy sáncba sodródott – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
10 Celsius-fokról indult a reggel Csíkszeredában június 28-án, amikor az ország nyugati és délnyugati részére vörös kánikulariasztást adott ki az Országos Meteorológiai Igazgatóság.
1 hozzászólás