Fotó: Haáz Vince
Városnéző sétákat, jeles épületek bemutatóját és előadásokat tartottak a Marosvásárhelyen első alkalommal megszervezett műemléki világnapon. Nagy érdeklődés kísérte az eseménysorozatot.
2018. április 19., 18:442018. április 19., 18:44
Az 1908-ban befejezett Városháza és az 1913-ban átadott Kultúrpalota Marosvásárhely legismertebb épületei. Az erdélyi szecesszió két emblematikus példája komoly hatást gyakorolt a város 20. század eleji építészetére, a középületektől a polgárházakig. A Városháza és a Kultúrpalota közvetlen közelében lévő utcák lakóházai, intézményei ugyancsak magukon viselik a szecesszió jegyeit, de az azt megelőző historizáló, vagy neobarokk stílus is számos épületen fellelhető.
Az első városnéző séta a mai Horea utcában kezdődött, az egykori Hajós-közben,vagy ahogy az idősebb marosvásárhelyiek nevezik még: a Baross Gábor utcában. Orbán János művészettörténész ismertette röviden a kezdeményezést, tőle pedig Barabás Kisanna vette át a szót, aki a mai tűzoltóság épületével, az egykori magyar királyi gyalogsági laktanyával kezdte az ismertetést. Az utca a 17. század legelején kapta a nevét, amit hosszasan meg is tartott. Épített jellegében elég falusias hangulatot árasztott, a 19. század második felében, annak vége felé lendült meg az építkezés, amikor lakóházak, iskolák, múzeum épült, éreztetve azt a fejlődést, ami a korszakot jellemezte.
A művészettörténész felhívta az érdeklődők figyelmét arra, hogy egy-egy épületen mit kell megfigyelni, ha azt alulról felfele végigpásztázzák tekintetükkel. A tűzoltóságnak helyet adó, egykori gyalogsági laktanya épületén ma már nincs nyoma annak a stílusnak, ahogy egykor azt megtervezték. Akkor egy hatméteres előkertet is kialakítottak, annak köszönhető ma az a széles járda, illetve kijárat az épület előtt. Barabás Kisanna azokra az ellentmondásokra is felhívta a csoport figyelmét, amelyek lépten-nyomon meghökkentik a szakembert. A mostanában használatos hőszigetelő ablakok elrontják az szép épületek látványát. Szerencsés eset, amikor a modern ablakkeretekkel is megőrzik a négyosztatú ablakokat, például – mutatott rá a művészettörténész – a Marosi Ödön tervezte sarokházra, illetve a mellette sorjázó, egykor Veress Menyhért tulajdonát képező lakóházakra.
Fotó: Haáz Vince
Míg a sarokházon kevés maradt meg az egykori jellegzetességből, a szomszéd házakon megőrizték az erős párkányt, az ablakok feletti oromzatot, vagy a záró koronázó párkányt. Az 1872-ben épített lakóházat 1911-ben a szecesszió jegyében alakították át – ismerteti a következő látványosságot Barabás Kisanna, aki az egykori székelyföldi iparmúzeumról is mond néhány érdekességet. A mai Természettudományi Múzeum megépítése szorosan kapcsolódik az 1867-es kiegyezést követő időszak közművelődési, iparfejlesztési és nemzetépítési tendenciáihoz.
Ez a három irányvonal, bár látszólag talán összeférhetetlennek tűnnek, szimbolikusan forr össze a múzeum 1893-ban átadott épületében: a történeti építészeti stílusokból merítő homlokzatot Attila hun király és Erdély, illetve Magyarország allegorikus nőalakja díszíti, kiegészítve két, a szövés és a fonás mesterségét megjelenítő szoborral. A múzeumot követően egy másik házat vehet szemügyre a csoport: Wallenstein Bernát háza, az udvar mélyén kocsiszínnel és raktárral, ami az utcáról természetesen nem látható, a szépen felújított, gondosan helyrehozott kapu miatt. Ez az épület már magán hordozza a magyaros szecesszió jegyeit.
Fotó: Haáz Vince
Dabóczi István a mai Horea és Aurel Filimon utcák találkozásánál álló sarokházat eladta Dienes Ödön századosnak. A ház felújítását 1911-ben kezdik el Torockai-Vígand Ede tervei alapján. Az 1907-ben Marosvásárhelyre költöző Torockai-Vigand művészetére az új formalátás jellemző. Nem rombolja le teljesen azt, amit átalakít, hanem hozzátesz, a kor ízlésének és a saját művészetének megfelelő elemekkel díszíti a házat, ablakokat falaztat, vagy vágat, helyez át, nagyobbít, vagy alakít át.
A Hajós-köz ismertetését az utca elején az egykori agrártakarékpénztárral zárta Barabás Kisanna. A mellette álló emeletes lakóház tervezőjéről, Nagy Győzőről elmondta, szintén a szecesszió jegyében alkotott, és úgy tudott már meglévő épületek mellé építkezni, hogy figyelembe vette azok méretét, formáját, stílusát, ahhoz alkalmazkodva dolgozott.
A kétnapos műemléki világnapon az érdeklődők a várral, a Kultúrpalotával, a Teleki Tékával, a Toldalagi Palotával is megismerkedhettek, illetve számos lakóház és intézménynek otthont adó épület sajátosságaival.
Fertőtlenítő- és tisztítószerekből, illetve tartós élelmiszerekből álló csomagokat oszt ki a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi és háromszéki károsultaknak. Utóbbi helyszínen a házak lakhatóvá tételében is segítenek.
Tragédia rázta meg vasárnap Olimp üdülőtelepet: egy szálloda tizedik emeletéről zuhant le egy férfi és a helyszínen életét vesztette.
Jól tudjuk, hogy a Bagossy Brothers Company zenekar már jó ideje az első számú kedvenced, de vajon mindent tudsz a zenekarról, az együttes tagjairól? Most kiderül: könnyű játékra hív a Rádió GaGa!
Medencéket festő, bokrokat vágó, füvet nyíró munkásokkal találkoztunk a marosvásárhelyi Víkendtelepen az elmúlt napokban, amikor már beköszöntött a kánikula. A közkedvelt strandot csak június 19-én nyitják meg, de több újdonsággal.
Videón mutatjuk hogy szóltak a nemzeti imáink több százezer torokból a csíksomlyói hegynyeregben.
Tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni, ugyanakkor ne szennyezzétek gyermekeitek lelkét káromkodással és csúnya beszéddel! – fogalmazott ünnepi üzenetében György Alfréd kamilliánus szerzetes, a csíksomlyói búcsú szónoka.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Bevonta a rendőrség Andrew Tate gépjárművezetői jogosítványát, mert a hatósági felügyelet alatt álló influenszer 196 km/órás sebességgel hajtott egy olyan útszakaszon, amelyen 50 km/óra a megengedett sebességhatár.
A parajdi sóbányánál történt tragédia emlékeztet arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak a közösségek a szélsőséges természeti jelenségeknek, amelyek nemcsak az infrastruktúrát vagy a helyi gazdaságot érintik, hanem mindenekelőtt az embereket.
Festék adagolásával szeretnék meghatározni, hogy pontosan hol áramlik ki a sós víz a parajdi Dózsa- és József bányákból – közölték szombaton Parajd község Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!