Megismerkedhettek Marosvásárhely építészeti örökségével

Míg a sarokházon kevés maradt meg az egykori jellegzetességből, a szomszéd házakon megőrizték az erős párkányt, az ablakok feletti oromzatot, vagy a záró koronázó párkányt. Az 1872-ben épített lakóházat 1911-ben a szecesszió jegyében alakították át – ismerteti a következő látványosságot Barabás Kisanna, aki az egykori székelyföldi iparmúzeumról is mond néhány érdekességet. A mai Természettudományi Múzeum megépítése szorosan kapcsolódik az 1867-es kiegyezést követő időszak közművelődési, iparfejlesztési és nemzetépítési tendenciáihoz.

Ez a három irányvonal, bár látszólag talán összeférhetetlennek tűnnek, szimbolikusan forr össze a múzeum 1893-ban átadott épületében: a történeti építészeti stílusokból merítő homlokzatot Attila hun király és Erdély, illetve Magyarország allegorikus nőalakja díszíti, kiegészítve két, a szövés és a fonás mesterségét megjelenítő szoborral. A múzeumot követően egy másik házat vehet szemügyre a csoport: Wallenstein Bernát háza, az udvar mélyén kocsiszínnel és raktárral, ami az utcáról természetesen nem látható, a szépen felújított, gondosan helyrehozott kapu miatt. Ez az épület már magán hordozza a magyaros szecesszió jegyeit.

Dabóczi István a mai Horea és Aurel Filimon utcák találkozásánál álló sarokházat eladta Dienes Ödön századosnak. A ház felújítását 1911-ben kezdik el Torockai-Vígand Ede tervei alapján. Az 1907-ben Marosvásárhelyre költöző Torockai-Vigand művészetére az új formalátás jellemző. Nem rombolja le teljesen azt, amit átalakít, hanem hozzátesz, a kor ízlésének és a saját művészetének megfelelő elemekkel díszíti a házat, ablakokat falaztat, vagy vágat, helyez át, nagyobbít, vagy alakít át.

A Hajós-köz ismertetését az utca elején az egykori agrártakarékpénztárral zárta Barabás Kisanna. A mellette álló emeletes lakóház tervezőjéről, Nagy Győzőről elmondta, szintén a szecesszió jegyében alkotott, és úgy tudott már meglévő épületek mellé építkezni, hogy figyelembe vette azok méretét, formáját, stílusát, ahhoz alkalmazkodva dolgozott.

A kétnapos műemléki világnapon az érdeklődők a várral, a Kultúrpalotával, a Teleki Tékával, a Toldalagi Palotával is megismerkedhettek, illetve számos lakóház és intézménynek otthont adó épület sajátosságaival.