Hirdetés
Hirdetés

Megérteni 56-ot

Harcképtelenné tett szovjet tankok a József körúton. Archív •  Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

Harcképtelenné tett szovjet tankok a József körúton. Archív

Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

A kis magyar nép 1956-ban az akkori világ talán legerősebb katonai hatalma ellen fogott fegyvert. Ünnepi visszatekintőnkben arra keressük a választ, hogy miként volt lehetséges ez a példa nélküli szolidaritás, hogyan termelődhetett akkora gyűlölethalmaz, amely sortüzek elé terelt munkást, parasztot, értelmiségit egyaránt.

Kápolnási Zsolt

2017. október 23., 15:272017. október 23., 15:27

2017. október 23., 15:312017. október 23., 15:31

A második világháborút követően Magyarország úgy szabadult fel a náci megszállás alól, hogy a kommunista Szovjetunió megszállási övezetébe került. A szovjetek fokozatosan hozzásegítették a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy

a választásokat manipulálták, az ellenzéki pártokat megfélemlítették, több politikusát letartóztatták.

Hirdetés

1949-ben tartották az első egypárti választást, amelyen már csak és kizárólag a kommunista jelöltekre lehetett voksolni.

Sztálin legjobb tanítványa

1947-ben Rákosi Mátyás, a Sztálin legjobb tanítványaként elhíresült kommunista vezető megkezdte Magyarországon a totális diktatúra kiépítését. Államosította a bankokat és üzemeket. A székelyudvarhelyi származású Rajk László belügyminiszter felszámolta a civil szervezeteket. Támadás indult az egyházak ellen is, Mindszenty József esztergomi érseket koncepciós perbe fogták, megkínozták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Az egyházi iskolákat államosították. Számos papot börtönbe zártak, hogy

ne „térítsék le” a fiatalokat a kommunista útról.

Sokan közülük vértanúk lettek. Az egyházellenes intézkedések betetőzése a városligeti Regnum Maria-templom felrobbantása volt, helyére Sztálin szobra került… Rákosiról, „népünk bölcs vezéréről” is készültek művészeti alkotások. Mindent áthatott a személyi kultusz, a Sztálin, Rákosi és más kommunista vezetők iránti előírt, kötelező tisztelet. Mindenhol ki volt téve a képük, ha megjelentek vagy megemlítették őket, felállva kellett tapsolnia az éljenző, lelkes tömegnek. A tévéadások kizárólag Rákosit ünneplő és neki tapsoló embereket mutathattak. Dicsőítő énekek és versek születtek a „nép csalhatatlan vezetőiről”. Rákosi születésnapján munkaversenyeket hirdettek, rajzokat készítettek az óvodások, az általános iskolások fogalmazásukat róla írták, falusi asszonyok terítőkbe hímezték nevét.

Rákosi Mátyás arcképét égetik a forradalmárok . Archív •  Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom Galéria

Rákosi Mátyás arcképét égetik a forradalmárok . Archív

Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

A gazdaságban is a szovjet modell valósult meg, Magyarország adottságait nem vették figyelembe. Rákosi „a vas és acél országát” akarta létrehozni, ezért költséges beruházásokat eszközöltek, amelyeket ötéves tervekben fogalmaztak meg. Óriási tételben próbáltak katonai eszközöket előállítani és nehézipari termékeket gyártani. A célok irreálisak, teljesíthetetlenek voltak. Az életkörülmények nagymértékben romlottak, a termelés visszaesett. A mezőgazdaság kollektivizálása is szovjet ihletettségű volt, a földtulajdonosokat erőszakkal kényszerítették a termelőszövetkezetekbe,

a cél a magántulajdon teljes felszámolása volt.

A nagygazdák nevét kuláklistákon rögzítették, földjeiket elvették, a családokat kitelepítették. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről. A kulákok mellett katonatisztek, állami alkalmazottak, gyártulajdonosok, „politikailag gyanús” elemek jutottak erre a sorsra. A kitelepített uralkodó osztály üresen maradt villáiba az új kommunista elit tagjai költöztek be. A legtöbb kitelepítettet mezőgazdasági munkára fogták (például a Hortobágyon), és embertelen körülmények között tartották.

Pártutasításra idegen növényeket, citromot, narancsot, gyapotot, rizst kezdtek termeszteni.

A beszolgáltatás mindenki számára kötelező volt, a kvóták úgy voltak megalkotva, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt azokat teljesíteni, elkezdődött a „padlássöprés” időszaka. Disznót csak engedéllyel lehetett ölni, a levágott állat jelentős részét be kellett szolgáltatni. A feketevágás államellenes cselekedetnek számított. Azok, akik börtönbe kerültek, a legsúlyosabb kínzásokat kellett kiállják, miközben gyakorlatilag kisemmizték őket vagyonukból. Mindezek nyomán

1950 és 1956 közt általános lett a nyomor Magyarországon.

Újra be kellett vezetni a jegyrendszert. Az emberek éheztek, de hiánycikk lett a cipő és a ruha is.

ÁVH-sok: ezúttal védekező pozícióban. Archív •  Fotó: Kor-Képek. 1956 Galéria

ÁVH-sok: ezúttal védekező pozícióban. Archív

Fotó: Kor-Képek. 1956

Az ÁVH volt a „Párt ökle”

A Rákosi-diktatúra gondoskodott arról, hogy létrehozza saját karhatalmát, azaz egy politikai rendőrséget. 1946-ban megszervezték az Államvédelmi Osztályt (ÁVO), amely 1948-ban átalakult Államvédelmi Hatósággá (ÁVH). A „Párt öklének” is nevezett ÁVH közvetlenül Rákosi irányítása alá tartozott, feladata a különböző államellenes ügyekben végzett nyomozás, majd letartóztatás volt. Központja az Andrássy út 60. szám alatt volt, ma a Terror Háza múzeum működik az épületben. Teljhatalommal léphetett fel olyanok ellen, akik abba a gyanúba keveredtek, hogy a kommunistákat vagy a Szovjetuniót kritizálják. Az ÁVH megfélemlítette a társadalmat, névtelen feljelentések alapján bárkit elfoghattak.

Az előállítások leggyakrabban éjszaka történtek, nagy fekete autók jöttek az emberekért, majd becsengettek. Ezért hívják ezt az időszakot „csengőfrásznak”.

1949 és 1953 között több mint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás. Már az is elég volt a bebörtönzésre, ha valaki nem vett részt Rákosi és Sztálin éltetésében. Egy elhíresült eset szerint az egyik politikai fogoly eredetileg meteorológus volt. Őt azért hurcolták el, mert a rádió időjárás-jelentésében a következőket mondta: „Északkelet felől hideg, viharos szél tört be hazánkba”. Ezt az ÁVH meteorológiai jelentésnek álcázott nyugati propagandaként értékelte, észak-keleti szomszédja Magyarországnak ugyanis a Szovjetunió volt… Volt olyan, aki egy veréssel megúszta, de olyan is akadt, akit internáló táborba, Kistarcsára, vagy büntetőtáborba, Recskre vittek. Utóbbiban raboskodott Faludy György író is. A táborokban embertelen körülmények uralkodtak,

az őrök azt az utasítást kapták, hogy „ne csak őrizd, gyűlöld”!

„Ruszkik, haza!”

A fentiek remélhetően jól érzékeltetik, hogy milyen hangulata lehetett a magyar népnek 1956. október 23-án, a forradalom kirobbanásának napján. Egy élhetőbb rendszer iránti vágy több ezreket csalt az utcára. A forradalmárok társadalmi-politikai követelései kiegészültek a 16 pontba szedett követeléslista első pontjával: „Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról!”. A „Ruszkik, haza!” felhívás a forradalom szlogenjévé vált. A rendszerváltást azonban nem sikerült békés eszközökkel megvalósítani, ezért

fegyveres harc bontakozott ki egyfelől a magyar szabadságharcosok és átállt honvédek, másfelől a szovjet hadsereg és a kommunisták oldalán maradt magyar katonai alakulatok között.

Kéthetes harc után, Csepel november 11-i elfoglalásával a szovjet csapatok Budapesten felszámolták a fegyveres ellenállást. A következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be, 16–18 ezer főt internáltak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 22., szerda

Újra műsorra tűzik Erdélyben a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet – exkluzív előzetessel érkezik a folytatás

Rendhagyó módon immár harmadik alkalommal kerül vissza az erdélyi mozik műsorára a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar zenés vígjáték. A film vetítései előtt ezúttal a folytatás első, több mint háromperces exkluzív részletét is levetítik.

Újra műsorra tűzik Erdélyben a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet – exkluzív előzetessel érkezik a folytatás
Hirdetés
2026. július 22., szerda

A határidő előtt megnyílhat az észak-erdélyi autópálya két szakasza

A Bisztraterebes–Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.

A határidő előtt megnyílhat az észak-erdélyi autópálya két szakasza
2026. július 22., szerda

Szerda az esőről (is) szól Tusványoson

Folyamatosan szemerkélő, időnként erősebben eleredő eső fogadja a tusványosozókat szerdán.

Szerda az esőről (is) szól Tusványoson
Szerda az esőről (is) szól Tusványoson
2026. július 22., szerda

Szerda az esőről (is) szól Tusványoson

2026. július 22., szerda

Szinte minden nyolcadikos bekerült valamelyik középiskolába

Közzétette szerdán az oktatási minisztérium az országos képességfelmérőn részt vett nyolcadikosok középiskolai számítógépes elosztásának eredményeit.

Szinte minden nyolcadikos bekerült valamelyik középiskolába
Hirdetés
2026. július 22., szerda

Orbán Viktor: Magyarországon önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz ezzel szemben határozza meg magát

Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.

Orbán Viktor: Magyarországon önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz ezzel szemben határozza meg magát
2026. július 22., szerda

Védelmi miniszter: Romániának nem azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát

Cáfolta szerdán a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter azokat a nyilvánosságban terjedő információkat, miszerint „Romániának azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát”, illetve „a SAFE-hitelek külföldi vállalatokhoz kerülnek”.

Védelmi miniszter: Romániának nem azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát
2026. július 22., szerda

Történjen bármi, harmincötödjére is Tusványos. Veled teljes!

A forma ugyan a megszokott, a hivatalban lévő magyarországi miniszterek és államtitkárok száma azonban közelít a nullához a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor területén. Idén zuhogó esőben zajlott hivatalos megnyitó a Lőrincz Csaba-sátorban.

Történjen bármi, harmincötödjére is Tusványos. Veled teljes!
Hirdetés
2026. július 22., szerda

Ismét megy felfele az üzemanyagok ára

A hétvégén is nőttek az üzemanyag-árak, a gázolaj ára pedig literenként 5 banival emelkedett keddtől – számol be az economica.net gazdasági hírportál. Szerdán ismét emelkedett az üzemanyagok ára.

Ismét megy felfele az üzemanyagok ára
Ismét megy felfele az üzemanyagok ára
2026. július 22., szerda

Ismét megy felfele az üzemanyagok ára

2026. július 22., szerda

Rekordszámú utast fogadtak az év első felében a bukaresti repülőterek

Több mint 8,45 millió utast szolgált ki 2026 első hat hónapjában a bukaresti Henri Coandă és Aurel Vlaicu (Băneasa) nemzetközi repülőtér. Ez 5,08 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és új forgalmi rekordnak számít.

Rekordszámú utast fogadtak az év első felében a bukaresti repülőterek
2026. július 22., szerda

Leállítja a Hazajáró sugárzását az MTVA, a készítők szerint 11 epizód maradt befejezetlenül

Az MTVA nem hosszabbította meg a Hazajáró honismereti-turisztikai magazinműsor szerződését – jelentették be a műsor készítői közösségi oldalukon. A közlemény szerint ugyanilyen döntés született a Kárpát-medence című műsor esetében is.

Leállítja a Hazajáró sugárzását az MTVA, a készítők szerint 11 epizód maradt befejezetlenül
Hirdetés