Hirdetés
Hirdetés

Megérteni 56-ot

Harcképtelenné tett szovjet tankok a József körúton. Archív •  Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

Harcképtelenné tett szovjet tankok a József körúton. Archív

Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

A kis magyar nép 1956-ban az akkori világ talán legerősebb katonai hatalma ellen fogott fegyvert. Ünnepi visszatekintőnkben arra keressük a választ, hogy miként volt lehetséges ez a példa nélküli szolidaritás, hogyan termelődhetett akkora gyűlölethalmaz, amely sortüzek elé terelt munkást, parasztot, értelmiségit egyaránt.

Kápolnási Zsolt

2017. október 23., 15:272017. október 23., 15:27

2017. október 23., 15:312017. október 23., 15:31

A második világháborút követően Magyarország úgy szabadult fel a náci megszállás alól, hogy a kommunista Szovjetunió megszállási övezetébe került. A szovjetek fokozatosan hozzásegítették a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez. Ezt úgy tudták megvalósítani, hogy

a választásokat manipulálták, az ellenzéki pártokat megfélemlítették, több politikusát letartóztatták.

Hirdetés

1949-ben tartották az első egypárti választást, amelyen már csak és kizárólag a kommunista jelöltekre lehetett voksolni.

Sztálin legjobb tanítványa

1947-ben Rákosi Mátyás, a Sztálin legjobb tanítványaként elhíresült kommunista vezető megkezdte Magyarországon a totális diktatúra kiépítését. Államosította a bankokat és üzemeket. A székelyudvarhelyi származású Rajk László belügyminiszter felszámolta a civil szervezeteket. Támadás indult az egyházak ellen is, Mindszenty József esztergomi érseket koncepciós perbe fogták, megkínozták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Az egyházi iskolákat államosították. Számos papot börtönbe zártak, hogy

ne „térítsék le” a fiatalokat a kommunista útról.

Sokan közülük vértanúk lettek. Az egyházellenes intézkedések betetőzése a városligeti Regnum Maria-templom felrobbantása volt, helyére Sztálin szobra került… Rákosiról, „népünk bölcs vezéréről” is készültek művészeti alkotások. Mindent áthatott a személyi kultusz, a Sztálin, Rákosi és más kommunista vezetők iránti előírt, kötelező tisztelet. Mindenhol ki volt téve a képük, ha megjelentek vagy megemlítették őket, felállva kellett tapsolnia az éljenző, lelkes tömegnek. A tévéadások kizárólag Rákosit ünneplő és neki tapsoló embereket mutathattak. Dicsőítő énekek és versek születtek a „nép csalhatatlan vezetőiről”. Rákosi születésnapján munkaversenyeket hirdettek, rajzokat készítettek az óvodások, az általános iskolások fogalmazásukat róla írták, falusi asszonyok terítőkbe hímezték nevét.

Rákosi Mátyás arcképét égetik a forradalmárok . Archív •  Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom Galéria

Rákosi Mátyás arcképét égetik a forradalmárok . Archív

Fotó: Budapest. 1956 A Forradalom

A gazdaságban is a szovjet modell valósult meg, Magyarország adottságait nem vették figyelembe. Rákosi „a vas és acél országát” akarta létrehozni, ezért költséges beruházásokat eszközöltek, amelyeket ötéves tervekben fogalmaztak meg. Óriási tételben próbáltak katonai eszközöket előállítani és nehézipari termékeket gyártani. A célok irreálisak, teljesíthetetlenek voltak. Az életkörülmények nagymértékben romlottak, a termelés visszaesett. A mezőgazdaság kollektivizálása is szovjet ihletettségű volt, a földtulajdonosokat erőszakkal kényszerítették a termelőszövetkezetekbe,

a cél a magántulajdon teljes felszámolása volt.

A nagygazdák nevét kuláklistákon rögzítették, földjeiket elvették, a családokat kitelepítették. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről. A kulákok mellett katonatisztek, állami alkalmazottak, gyártulajdonosok, „politikailag gyanús” elemek jutottak erre a sorsra. A kitelepített uralkodó osztály üresen maradt villáiba az új kommunista elit tagjai költöztek be. A legtöbb kitelepítettet mezőgazdasági munkára fogták (például a Hortobágyon), és embertelen körülmények között tartották.

Pártutasításra idegen növényeket, citromot, narancsot, gyapotot, rizst kezdtek termeszteni.

A beszolgáltatás mindenki számára kötelező volt, a kvóták úgy voltak megalkotva, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt azokat teljesíteni, elkezdődött a „padlássöprés” időszaka. Disznót csak engedéllyel lehetett ölni, a levágott állat jelentős részét be kellett szolgáltatni. A feketevágás államellenes cselekedetnek számított. Azok, akik börtönbe kerültek, a legsúlyosabb kínzásokat kellett kiállják, miközben gyakorlatilag kisemmizték őket vagyonukból. Mindezek nyomán

1950 és 1956 közt általános lett a nyomor Magyarországon.

Újra be kellett vezetni a jegyrendszert. Az emberek éheztek, de hiánycikk lett a cipő és a ruha is.

ÁVH-sok: ezúttal védekező pozícióban. Archív •  Fotó: Kor-Képek. 1956 Galéria

ÁVH-sok: ezúttal védekező pozícióban. Archív

Fotó: Kor-Képek. 1956

Az ÁVH volt a „Párt ökle”

A Rákosi-diktatúra gondoskodott arról, hogy létrehozza saját karhatalmát, azaz egy politikai rendőrséget. 1946-ban megszervezték az Államvédelmi Osztályt (ÁVO), amely 1948-ban átalakult Államvédelmi Hatósággá (ÁVH). A „Párt öklének” is nevezett ÁVH közvetlenül Rákosi irányítása alá tartozott, feladata a különböző államellenes ügyekben végzett nyomozás, majd letartóztatás volt. Központja az Andrássy út 60. szám alatt volt, ma a Terror Háza múzeum működik az épületben. Teljhatalommal léphetett fel olyanok ellen, akik abba a gyanúba keveredtek, hogy a kommunistákat vagy a Szovjetuniót kritizálják. Az ÁVH megfélemlítette a társadalmat, névtelen feljelentések alapján bárkit elfoghattak.

Az előállítások leggyakrabban éjszaka történtek, nagy fekete autók jöttek az emberekért, majd becsengettek. Ezért hívják ezt az időszakot „csengőfrásznak”.

1949 és 1953 között több mint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás. Már az is elég volt a bebörtönzésre, ha valaki nem vett részt Rákosi és Sztálin éltetésében. Egy elhíresült eset szerint az egyik politikai fogoly eredetileg meteorológus volt. Őt azért hurcolták el, mert a rádió időjárás-jelentésében a következőket mondta: „Északkelet felől hideg, viharos szél tört be hazánkba”. Ezt az ÁVH meteorológiai jelentésnek álcázott nyugati propagandaként értékelte, észak-keleti szomszédja Magyarországnak ugyanis a Szovjetunió volt… Volt olyan, aki egy veréssel megúszta, de olyan is akadt, akit internáló táborba, Kistarcsára, vagy büntetőtáborba, Recskre vittek. Utóbbiban raboskodott Faludy György író is. A táborokban embertelen körülmények uralkodtak,

az őrök azt az utasítást kapták, hogy „ne csak őrizd, gyűlöld”!

„Ruszkik, haza!”

A fentiek remélhetően jól érzékeltetik, hogy milyen hangulata lehetett a magyar népnek 1956. október 23-án, a forradalom kirobbanásának napján. Egy élhetőbb rendszer iránti vágy több ezreket csalt az utcára. A forradalmárok társadalmi-politikai követelései kiegészültek a 16 pontba szedett követeléslista első pontjával: „Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról!”. A „Ruszkik, haza!” felhívás a forradalom szlogenjévé vált. A rendszerváltást azonban nem sikerült békés eszközökkel megvalósítani, ezért

fegyveres harc bontakozott ki egyfelől a magyar szabadságharcosok és átállt honvédek, másfelől a szovjet hadsereg és a kommunisták oldalán maradt magyar katonai alakulatok között.

Kéthetes harc után, Csepel november 11-i elfoglalásával a szovjet csapatok Budapesten felszámolták a fegyveres ellenállást. A következő három évben mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be, 16–18 ezer főt internáltak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán

Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán
2026. január 16., péntek

Vizsgálatot indít a craiovai egyetem az igazságügyi miniszter doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében

A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.

Vizsgálatot indít a craiovai egyetem az igazságügyi miniszter doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében
2026. január 16., péntek

Ügye büntethetőségének elévülése miatt megfelezték egy elítélt üzletember börtönbüntetését

A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.

Ügye büntethetőségének elévülése miatt megfelezték egy elítélt üzletember börtönbüntetését
Hirdetés
2026. január 16., péntek

21 haderőfejlesztési beruházásra készül a védelmi minisztérium a SAFE-hitelből

Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.

21 haderőfejlesztési beruházásra készül a védelmi minisztérium a SAFE-hitelből
2026. január 16., péntek

Hatalmas mennyiségű cigarettát és készpénzt foglaltak le Hargita és Maros megyében

Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.

Hatalmas mennyiségű cigarettát és készpénzt foglaltak le Hargita és Maros megyében
2026. január 16., péntek

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Baleset történt Kalibáskő közelében, egy autó a fák közé sodródott

Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.

Baleset történt Kalibáskő közelében, egy autó a fák közé sodródott
2026. január 16., péntek

Elhalasztották a döntést az alkotmánybírók felfüggesztésének ügyében

A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.

Elhalasztották a döntést az alkotmánybírók felfüggesztésének ügyében
2026. január 16., péntek

A romániai olajinfrastruktúra ellen tervezhetett szabotázsakciót Oroszország

A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.

A romániai olajinfrastruktúra ellen tervezhetett szabotázsakciót Oroszország
Hirdetés