
Több mint ötszáz, a szociális ellátórendszerben dolgozó Hargita megyei alkalmazott várja a bérpótlékot. Ők tavaly munkahelyi elkülönítésben dolgoztak a szükségállapot idején. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Mindhiába várják a Hargita megyei szociális ellátórendszerben dolgozók a múlt évi szükségállapot idején végzett munkájukért számukra jóváhagyott veszélyességi pótlékot, a 2500 lejes juttatást a több mint 500 érintett alkalmazott közül még senki nem kapta meg. A Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője szerint érthetetlen a késés, lévén, hogy EU-s forrásból származó, nem pedig a központi költségvetést terhelő pénzekről van szó.
2021. november 23., 13:472021. november 23., 13:47
2021. november 23., 15:182021. november 23., 15:18
Országszerte legfeljebb tíz-tizenkét megyében kapták meg a szociális ellátórendszerben dolgozó alkalmazottak azt a 2500 lej értékű veszélyességi pótlékot, amelyet még a múlt év tavaszán elrendelt szükségállapot idején végzett munkájukra hagyott jóvá a kormány tavaly. Hargita megyében az érintett alkalmazottak még mindig várják a juttatást, és amint arról Nyulas Emma, a szociális ellátórendszerben dolgozók érdekeit is képviselő Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője lapunknak beszámolt,
A szakszervezet már minden szükséges dokumentumot benyújtott a megfelelő hivatalokban, a veszélyességi pótlékok kiutalása azonban már egyik Hargita megyei intézményen sem múlik, csak kimondottan a munkaügyi minisztériumon, de azt nem lehet tudni, hogy ott milyen ütemezés szerint folyósítják a pénzeket. Egyszeri juttatásról van szó, „de még ezt is húzzák-nyúzzák” – fogalmazott Nyulas Emma, megjegyezve,
Ráadásul tudott dolog, hogy nem a központi költségvetésből kell elkülöníteni a szükséges összegeket, hanem európai uniós pénzekről van szó, amelyek már rég megérkeztek, ezért is érthetetlen a késés – hangsúlyozta a szakszervezet megyei vezetője.
A 2500 lejes veszélyességi pótlék egyaránt a jár az állami, illetve privát szociális intézmények dolgozóinak, amennyiben ők a múlt év tavaszán elrendelt szükségállapot idején kéthetes váltásokban, azaz munkahelyi elkülönítésben dolgoztak az időseket, időskori betegségekben szenvedőket és az intézményes körülmények között nevelt gyerekeket gondozó központokban. A Hargita megyei szociális ellátórendszer alkalmazottai közül több mint ötszázan jogosultak a juttatásra. Az erről szóló törvény már jócskán több mint egy esztendeje érvényben van, a jogszabály alkalmazási normái viszont csak a nyáron jelentek meg.
A szociális ellátórendszer egyébként nem csak a veszélyességi pótlékokat illetően küszködik anyagi gondokkal: a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak már teljesen elfogyott a pénze, a múlt havi béreket is csak a megyei tanács költségvetéséből kapott kiegészítésből tudták kiutalni az alkalmazottaknak, de
Elekes Zoltán, az intézmény vezetője az igazgatóság anyagi gondjaival kapcsolatban lapunknak elmondta, állandósult feszültséget jelent számukra, hogy nem tudják fizetni a számlákat, az alkalmazottaknak sem könnyű ilyen körülmények közt dolgozni, de igyekeznek úgy ellátni a feladataikat, hogy az ellátottak ne érezzék a gondokat – reméli, ez sikerül is.

Éppen azokra a szolgáltatásokra nem kapnak finanszírozást a gyermekvédelmi és szociális igazgatóságok, amelyekkel megelőzhetik, hogy a különböző szociális problémák által érintett gyerekek gyermekotthonba kerüljenek.
Pénzügyi gondok az egészségügyben is
A Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője lapunknak elmondta, az érdekvédelmi tömörülés nehezményezi azt is, hogy 74 ezer egészségügyi alkalmazott december elején esedékes novemberi fizetésére még nincs pénze az egészségügyi szaktárcának. Erről Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter tett bejelentést a Digi24 hírtelevízióban múlt héten. Az érintett egészségügyi alkalmazottak között vannak a sürgősségi osztályok, az egészségügyi igazgatóságok, a mentőszolgálatok alkalmazottai, de a rezidens orvosok is. Sokan közülük a Covid-járvány elleni küzdelemben vesznek részt. Az ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a pénzügyminisztérium keresi a megoldást a helyzetre. A legegyszerűbb út a költségvetés-kiigazítás lenne, miután megalakul a kormány – mondta.
Hargita megyében ez a probléma több ezer egészségügyi alkalmazottat érint – tudtuk meg Nyulas Emmától. A Sanitas szakszervezet egyébként kérést intézett a kormányhoz és a parlamenti képviselőkhöz, amelyben kérik, hogy a legnagyobb felelősséggel kezeljék a problémát, hagyjanak jóvá költségvetés-kiegészítést, amely lehetővé teszi novemberi és decemberi bérek biztosítását az egészségügyi és szociális rendszer minden alkalmazottja számára. Kérik ugyanakkor azt is, hogy fizessék ki az elmaradt juttatásokat, pótlékokat mindkét ágazatban, és biztosítsák időben az oltáskampányban részt vevő egészségügyi dolgozók béreit, tegyék lehetővé, hogy a pandémia kezdete óta dolgozó egészségügyi alkalmazottak ki tudják venni pihenőszabadságukat.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!