
Fotó: Gligor Róbert László
Több éve vita tárgya a Nyárádszereda fölötti gát miatt elárasztott területek sorsa és a helytelen vízgazdálkodás. A környezetvédelmi szakemberek tájrehabilitációval szeretnének beavatkozni és enyhíteni a károkon.
2011. február 15., 11:412011. február 15., 11:41
2011. február 15., 12:002011. február 15., 12:00
A tavalyelőtti iszapkotrás katasztrófát okozott a folyó élővilágában
Tíz éve kezdték el építeni azt a völgyzáró gátat Nyárádszereda fölött, amelynek szerepe, hogy megvédje az Alsó-Nyárád mentét az árvizektől. Az elképzelés bevált ugyan, de rengeteg kárt is okozott már, főleg a nyárádszeredai és jobbágyfalvi gazdáknak. Ugyanis kárpótolták azoknak a területeknek a tulajdonosait, amelyre a gát töltése épült, de a talajbánya által megbontott vagy a felfogott árvíz által elöntött parcellák gazdái azóta sem kaptak semmiféle kárpótlást. Aztán 2009 őszén bekövetkezett egy iszapkatasztrófa is, amely a Nyárád élővilágát alaposan megtizedelte.
Folytonos az iszapveszély
Nemrégiben a kistérségi önkormányzatok vezetői ismét tárgyaltak a gát kérdésről. Tavalyelőtt kikotorták az iszapot a gát fölötti folyómederből, de az azóta ismét feltelt, és hamarosan ismét gépekkel kell beavatkozni, amely újabb katasztrófát eredményezhet.
Ismét feltelt a gát környéke iszappal
Továbbá az a hír is felröppent, miszerint a kitermelt iszapot a folyó holt medrében helyezné el a vízügyi igazgatóság. A polgármesterek egybehangzó véleménye, hogy már tervezéskor hibák csúsztak be, a szakemberek nem számítottak ekkora iszpamennyiség larakódására.
Új tájgazdálkodás szükséges
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a székelyudvarhelyi Ecologis Consulting nemrégiben felmérést végzett a gát környékén. Azt javasolják, hogy a régi medret ismét aktiválni kell, a két meder közötti területen többlépcsős tavakat kell létrehozni, ezek között és mentén magashátságokat kell kialakítani, ezekre vízkedvelő fás ligeterdőket telepíteni, legelőket, kaszálókat létesíteni, a tavak között pedig energiafűz telepítését javasolják. Szerintük többszörös hasznot hozna a beruházás, ha a víz által károsított területeket hasznosítanák. Így vizes élőhelyek jönnének létre, néhány munkahely is létesülne, az energiafűz megújuló energiaforrást jelentene néhány intézmény számára, megújulna a tájkép és turisztikai vonzerőt nyerne a hely.
Nincs kárpótlás
A gát megépítésével 90 gazda mintegy 200 hektárnyi jó minőségű szántóföldje került állandó veszélyhelyzetbe, hisz a legtöbb tavaszi áradás vagy kiadós esőzés hetekre ellepi területeiket, végleg tönkreteszi a termést. Balogh István csíkfalvi polgármester portálunknak elmondta: néhány éve megpróbálták elérni, hogy kormányhatározat révén késztessék a vízügyet arra, hogy az árterületen levő parcellákat megvásárolja vagy a gazdákat évente kárpótolja. Ez mintegy 40 hektárt és félszáz jobbágyfalvi és nyárádszeredai gazdát érintett volna. Megkeresésünkre Kerekes Károly parlamenti képviselő kifejtette: a megyei tanács feladata, hogy előkészítsen és felterjesszen egy kormányhatározat-tervezetet az érintett területek átvételéről vagy kisajátításáról.
A horgászok reménykednek
Mátyás Jánostól, a Nyárád menti Sporthorgászok Egyesületének elnökétől megtudtuk, tárgyaltak már a vízügyi szakemberekkel, hogy a tavalyelőttihez hasonló iszapkatasztrófa többé ne ismétlődhessen meg. Olyan ígéretet kaptak, miszerint nemsokára zsiliprendszert szerelnek fel a gáton, amely lehetővé teszi a folyó hordalékának állandó és fokozatos távozását, így nem kell majd iszappadra számítani.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
szóljon hozzá!