Fotó: Gligor Róbert László
Több éve vita tárgya a Nyárádszereda fölötti gát miatt elárasztott területek sorsa és a helytelen vízgazdálkodás. A környezetvédelmi szakemberek tájrehabilitációval szeretnének beavatkozni és enyhíteni a károkon.
2011. február 15., 11:412011. február 15., 11:41
2011. február 15., 12:002011. február 15., 12:00
A tavalyelőtti iszapkotrás katasztrófát okozott a folyó élővilágában
Tíz éve kezdték el építeni azt a völgyzáró gátat Nyárádszereda fölött, amelynek szerepe, hogy megvédje az Alsó-Nyárád mentét az árvizektől. Az elképzelés bevált ugyan, de rengeteg kárt is okozott már, főleg a nyárádszeredai és jobbágyfalvi gazdáknak. Ugyanis kárpótolták azoknak a területeknek a tulajdonosait, amelyre a gát töltése épült, de a talajbánya által megbontott vagy a felfogott árvíz által elöntött parcellák gazdái azóta sem kaptak semmiféle kárpótlást. Aztán 2009 őszén bekövetkezett egy iszapkatasztrófa is, amely a Nyárád élővilágát alaposan megtizedelte.
Folytonos az iszapveszély
Nemrégiben a kistérségi önkormányzatok vezetői ismét tárgyaltak a gát kérdésről. Tavalyelőtt kikotorták az iszapot a gát fölötti folyómederből, de az azóta ismét feltelt, és hamarosan ismét gépekkel kell beavatkozni, amely újabb katasztrófát eredményezhet.
Ismét feltelt a gát környéke iszappal
Továbbá az a hír is felröppent, miszerint a kitermelt iszapot a folyó holt medrében helyezné el a vízügyi igazgatóság. A polgármesterek egybehangzó véleménye, hogy már tervezéskor hibák csúsztak be, a szakemberek nem számítottak ekkora iszpamennyiség larakódására.
Új tájgazdálkodás szükséges
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a székelyudvarhelyi Ecologis Consulting nemrégiben felmérést végzett a gát környékén. Azt javasolják, hogy a régi medret ismét aktiválni kell, a két meder közötti területen többlépcsős tavakat kell létrehozni, ezek között és mentén magashátságokat kell kialakítani, ezekre vízkedvelő fás ligeterdőket telepíteni, legelőket, kaszálókat létesíteni, a tavak között pedig energiafűz telepítését javasolják. Szerintük többszörös hasznot hozna a beruházás, ha a víz által károsított területeket hasznosítanák. Így vizes élőhelyek jönnének létre, néhány munkahely is létesülne, az energiafűz megújuló energiaforrást jelentene néhány intézmény számára, megújulna a tájkép és turisztikai vonzerőt nyerne a hely.
Nincs kárpótlás
A gát megépítésével 90 gazda mintegy 200 hektárnyi jó minőségű szántóföldje került állandó veszélyhelyzetbe, hisz a legtöbb tavaszi áradás vagy kiadós esőzés hetekre ellepi területeiket, végleg tönkreteszi a termést. Balogh István csíkfalvi polgármester portálunknak elmondta: néhány éve megpróbálták elérni, hogy kormányhatározat révén késztessék a vízügyet arra, hogy az árterületen levő parcellákat megvásárolja vagy a gazdákat évente kárpótolja. Ez mintegy 40 hektárt és félszáz jobbágyfalvi és nyárádszeredai gazdát érintett volna. Megkeresésünkre Kerekes Károly parlamenti képviselő kifejtette: a megyei tanács feladata, hogy előkészítsen és felterjesszen egy kormányhatározat-tervezetet az érintett területek átvételéről vagy kisajátításáról.
A horgászok reménykednek
Mátyás Jánostól, a Nyárád menti Sporthorgászok Egyesületének elnökétől megtudtuk, tárgyaltak már a vízügyi szakemberekkel, hogy a tavalyelőttihez hasonló iszapkatasztrófa többé ne ismétlődhessen meg. Olyan ígéretet kaptak, miszerint nemsokára zsiliprendszert szerelnek fel a gáton, amely lehetővé teszi a folyó hordalékának állandó és fokozatos távozását, így nem kell majd iszappadra számítani.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!