Fotó: Gligor Róbert László
Több éve vita tárgya a Nyárádszereda fölötti gát miatt elárasztott területek sorsa és a helytelen vízgazdálkodás. A környezetvédelmi szakemberek tájrehabilitációval szeretnének beavatkozni és enyhíteni a károkon.
2011. február 15., 11:412011. február 15., 11:41
2011. február 15., 12:002011. február 15., 12:00
A tavalyelőtti iszapkotrás katasztrófát okozott a folyó élővilágában
Tíz éve kezdték el építeni azt a völgyzáró gátat Nyárádszereda fölött, amelynek szerepe, hogy megvédje az Alsó-Nyárád mentét az árvizektől. Az elképzelés bevált ugyan, de rengeteg kárt is okozott már, főleg a nyárádszeredai és jobbágyfalvi gazdáknak. Ugyanis kárpótolták azoknak a területeknek a tulajdonosait, amelyre a gát töltése épült, de a talajbánya által megbontott vagy a felfogott árvíz által elöntött parcellák gazdái azóta sem kaptak semmiféle kárpótlást. Aztán 2009 őszén bekövetkezett egy iszapkatasztrófa is, amely a Nyárád élővilágát alaposan megtizedelte.
Folytonos az iszapveszély
Nemrégiben a kistérségi önkormányzatok vezetői ismét tárgyaltak a gát kérdésről. Tavalyelőtt kikotorták az iszapot a gát fölötti folyómederből, de az azóta ismét feltelt, és hamarosan ismét gépekkel kell beavatkozni, amely újabb katasztrófát eredményezhet.
Ismét feltelt a gát környéke iszappal
Továbbá az a hír is felröppent, miszerint a kitermelt iszapot a folyó holt medrében helyezné el a vízügyi igazgatóság. A polgármesterek egybehangzó véleménye, hogy már tervezéskor hibák csúsztak be, a szakemberek nem számítottak ekkora iszpamennyiség larakódására.
Új tájgazdálkodás szükséges
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ és a székelyudvarhelyi Ecologis Consulting nemrégiben felmérést végzett a gát környékén. Azt javasolják, hogy a régi medret ismét aktiválni kell, a két meder közötti területen többlépcsős tavakat kell létrehozni, ezek között és mentén magashátságokat kell kialakítani, ezekre vízkedvelő fás ligeterdőket telepíteni, legelőket, kaszálókat létesíteni, a tavak között pedig energiafűz telepítését javasolják. Szerintük többszörös hasznot hozna a beruházás, ha a víz által károsított területeket hasznosítanák. Így vizes élőhelyek jönnének létre, néhány munkahely is létesülne, az energiafűz megújuló energiaforrást jelentene néhány intézmény számára, megújulna a tájkép és turisztikai vonzerőt nyerne a hely.
Nincs kárpótlás
A gát megépítésével 90 gazda mintegy 200 hektárnyi jó minőségű szántóföldje került állandó veszélyhelyzetbe, hisz a legtöbb tavaszi áradás vagy kiadós esőzés hetekre ellepi területeiket, végleg tönkreteszi a termést. Balogh István csíkfalvi polgármester portálunknak elmondta: néhány éve megpróbálták elérni, hogy kormányhatározat révén késztessék a vízügyet arra, hogy az árterületen levő parcellákat megvásárolja vagy a gazdákat évente kárpótolja. Ez mintegy 40 hektárt és félszáz jobbágyfalvi és nyárádszeredai gazdát érintett volna. Megkeresésünkre Kerekes Károly parlamenti képviselő kifejtette: a megyei tanács feladata, hogy előkészítsen és felterjesszen egy kormányhatározat-tervezetet az érintett területek átvételéről vagy kisajátításáról.
A horgászok reménykednek
Mátyás Jánostól, a Nyárád menti Sporthorgászok Egyesületének elnökétől megtudtuk, tárgyaltak már a vízügyi szakemberekkel, hogy a tavalyelőttihez hasonló iszapkatasztrófa többé ne ismétlődhessen meg. Olyan ígéretet kaptak, miszerint nemsokára zsiliprendszert szerelnek fel a gáton, amely lehetővé teszi a folyó hordalékának állandó és fokozatos távozását, így nem kell majd iszappadra számítani.
Hét helyszínen szerveztek állásbörzét pénteken Maros megyében, amelyen 258 munkanélkülit alkalmaztak.
Motoros szivattyúkkal kellett közbelépnie a Maros megyei tűzoltóságnak péntekre virradó éjjel Mezőpagocsán, hogy kiszivattyúzzák a vizet a heves esőzések nyomán elárasztott udvarokból.
Nemcsak a helyi, hanem a más településekről, más megyéből érkező koldusokkal is gondok vannak. A koldulás ellen indít kampányt a marosvásárhelyi városháza, arra kérve a városlakókat, hogy ne adjanak pénz a kéregetőknek.
Még az aranyat érő májusi eső sem szegte kedvüket azoknak a marosvásárhelyi iskolásoknak, akik a lábbuszprogram keretében közösen gyalogolnak péntekenként az iskoláig. A Marosszéki Közösségi Alapítvány programjához mintegy kilencven iskolás csatlakozott.
Két magyarlakta településnek lett hivatalos címere és zászlaja: az RMDSZ javaslatára a kormány a csütörtöki ülésen úgy döntött, hogy Sóvárad hivatalos zászlót, míg a Bihar megyei Nagyszalonta címert kap.
Csütörtöki ülésén a kormány összesen 484 millió lejt utalt ki négy repülőtér felújítási munkálataira a tartalékalapból.
A telt házas februári budapesti koncert után turnéra indul Hobo (Földes László) és zenekara. A május 23-án Szentesen kezdődő Hobo 80 koncertsorozat december végéig több mint harminc állomást érint.
A napokban két termetes medvebocsot fogtak be és szállítottak el Marosvásárhelyről. A harmadik még szabadon sétál, de már be van élesítve számára is a csapda a városban. A medvék elszállítása azonban önmagában nem oldja meg a gondot.
A másodikosok már túl vannak rajta, a héten a negyedikeseket, jövő héten pedig a hatodikosokat tesztelik az országos szintfelmérőkön. Idén a pontokat átválthatják jegyekre vagy minősítésekre, és beírhatják a naplóba, ha kérik a diákok.
Az Electrica áramszolgáltató értesíti a lakosságot, hogy előre tervezett karbantartási munkálatok miatt áramszünet várható az alábbi helyszíneken és időpontokban.
szóljon hozzá!