Zárult az idei Csűrszemináriumok

A Csűrszemináriumok idei, hetedik kiadása több újszerűséget hozott. Egyrészt olyan témákat kellett felvetni és olyan megközelítésben, hogy a marosvásárhelyi Sapientia kommunikációs hallgatói mellett a tavaly létrehozott tájépítészeti szak diákjai is bekapcsolódhassanak. Idén a táj, ennek változásai kerültek a témaközéppontba. Dr. Fekete Albert előadó szerint a táj mint hagyomány és olvasható szöveg kerül elénk. Tehát amikor a táj alakításáról beszélünk, jövőt tervezünk, de amikor a tájat szemléljük, a múltat nézzük. A tájjal foglalkozó előadók, szakemberek arról értekeztek, hogy az elmúlt ezer évben a Kárpát-medencében hogyan változott a táj, illetve milyen vonatkozásai vannak a táj és település átalakulásainak – összegezte az elmúlt napok következtetéseit a szervező dr. Gagyi József egyetemi tanár, docens.

Dolgoztak, tanultak

Az előadásokkal párhuzamosan a kommunikáció szakos hallgatók terepmunkát is végeztek. Az elmúlt években a diákok az új média eszközeinek (számítógép, internet) használatát tanulmányozták, idén viszont azt vizsgálták családoknál, hogy a villamosítás óta milyen eszközöket használtak, miket cseréltek le, és ezek jelentéseiről készítenek majd dolgozatot.

Újdonság az is, hogy idén tizenöt mesteris és doktorandusz hallgató, illetve oktató is érkezett Budapestről, ők a rendszerváltás itteni valóságát, hatásait tanulmányozták: a termelőszövetkezeteket, a rendszerváltást, a gazdasági, politikai és társadalmi átalakulásokat, de elbeszélgettek helyi vállalkozókkal, közigazgatásban dolgozó személyekkel is. „Érdemes volt nekik ide jönni. Olyan tapasztalatokat szereztek, ami sajátosan erdélyi, székelyföldi vonatkozású, és Magyarországon egészen máshogyan történt meg” – véli dr. Gagyi József.

Tervezik a jövőt

Minden évben a szemináriumok értékelésekor azt szeretnék, ha sokkal egyértelműbb támogatottsága, iránya lenne a rendezvénynek, de mindeddig az éppen létező érdeklődés mentén szervezték azt. Gagyi reméli azonban, hogy ezután 3–5 éves sorozatokban tudnak majd gondolkodni, tervezettebben tudnak diákokat fogadni, kutatómunkát végezni, és aki időközben kapcsolódik be, az egy folyamatot láthat és építkezésben vesz részt.

Számos közös téma van

Szép András, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem szociológiaszakos doktorandusz hallgatója érdeklődésünkre elmondta: ők nem könyvtári tudósoknak képzelik magukat, hanem az emberek mindennapjai érdeklik őket. Nagyon érdekesnek találta, ahogyan nálunk a változásokkal átrendeződtek a viszonyok. Sok szereplővel találkoztak, akik mind másképp élték meg az elmúlt évtizedeket. Kollegája, Éber Márk doktorandusznak és oktatónak az volt fontos, hogy a kollektivizálás után az itteni magyarok hogyan szervezik meg az életet. Az is érdekes, ahogyan informális kapcsolatokkal az itteniek megtalálták a túlélést segítő réseket a rendszerben. Jelinek Csaba, a Közép-Európai Egyetem szociológia- és antropológiaszakos doktorandusz hallgatója számára élmény volt eljönni ide, megtapasztalni a dolgok hasonlóságát. Az itteni emberek most kezdik megérteni, hogy mi az Európai Unió, mit jelent projektekben és közösségben gondolkodni – szűrte le következtetéseit a hallgató, akit meghatott az itteni emberek nyitottsága, partnersége, és úgy érzi, a városi és nem városi környezetben, egyik vagy másik országban élő embereknek számos olyan közös témája van, amely akár tudományosan, akár a mindennapokban foglalkoztatja őket.