Saját pénzből, saját munkával

Negyvenfős gazdacsoport látogatott el szerdán Csíkfalvára, a Szabó-farmra a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezet (RMGE –MAROS) szervezésében. Jöttek gazdák Sóváradról, Makfalváról, Héderfájáról, Székelybőből, Hármasfaluból, Bonyháról, Búnból, Nagyernyéből, Marosszentgyörgyről, Fehéregyházáról, de még a távoli Kobátfalváról is, hogy megtapasztalják, miként lehet önerőből farmot teremteni.

Bemutató üzem – erdélyi változat

Az RMGE-MAROS elnöke, Csomós Attila mérnök és Bocz István állatorvos a látogatás előtt elmondta: az anyaországban állami támogatással elindították a Bemutató Üzem cím elismertetésre irányuló országos programot, a szervezet pedig ezt próbálja meg létrehozni Erdélyben mindenféle támogatás nélkül. Ennek a próbálkozásnak a része volt a csíkfalvi tapasztalatszerző látogatás is, ahol a gazdák egymással tárgyalhatták meg a látottak tapasztalatait.

Az istálló bejáratánál rögtönzött szakmai tanácskozáson Dán Péter állattenyésztési-kutató elmondta – a most kezdődő hétéves ciklus nagy kihívásokat hoz a falusi állattartó gazdáknak. Minőségi tejet kell termelni, ehhez fejőház, felszerelés szükségeltetik, a sokat emlegetett húsmarha-tenyésztés ugyanis csak kevesek számára jelent megoldást, mert az állattartónak bérvágáshoz kell folyamodnia, azt pedig minden tenyésztő tudja, mit jelent. Kevés pénzt, sok vesződséget. Még mindig a tejtermelésre kell és lehet összpontosítani, de immár új trendek szerint – nagyobb létszámú fejőstehén tartásával, korszerű tenyésztési technológiával.

Családi gazdálkodás

Szabó Árpád a modern gazda mintája – nem panaszkodik, hanem megoldásokat keres. Három évvel ezelőtt kezdett bele a nagyobb létszámú szarvasmarha-tartásba, SAPARD pályázatot nyert, majd rajta kívül álló okok miatt le kellett mondani róla. „Családi gazdálkodás az, amit művelünk. A 21 tehén – jelenleg 13 fejős – az én családomé és a testvéremé. Rájöttünk, hogy a visszakapott földből megélni nem lehet, bővíteni kell a gazdaságot” – mondta. Aztán sorolta: istállót építettek, benépesítették, s a tejtermelésre összpontosítottak.

Két inox-tehén

Eleinte nehéznek tűnt az értékesítés. Akkor vásároltak két tejautomatát, amelyek közül egyet Nyárádszeredában, egyet Marosvásárhelyen üzemeltetnek. „Mégiscsak több a három lej egy liter tejért, mint az 1,30, amit egy feldolgozó a legjobb esetben adna. Az automaták beszerzésének, üzemeltetésének költségvonzata benne van a pakliban. Ám az is benne van, hogy ma már szinte nem győzzük tejjel ellátni a két automatát” – ecseteli a történetet. A gazda európai minőségnek megfelelő tejet állít elő, amelynek az istálló mellett  hűtőtank szavatolja a minőséget, a legelőn is fejőházat üzemeltet, továbbá generátor működteti a fejőgépet, valamint ásott kutakból biztosítják az állatok számára a friss vizet. Tavaly egyébként a medve bemerészkedett a villanypásztor mögé, és szinte megtörtént a baj.

Sok munka van a gazdaságban, amitől Szabóék nem félnek. Egy dologra azonban figyelmeztetett Szabó gazda: legnagyobb probléma nálunk a bürokrácia, amellyel számolni kell. A banki kölcsönökkel pedig nagyon kell vigyázni. Ez akár végszó is lehetett volna a farmlátogatáson.