Nem minősítik községgé a kisvárosokat az adóemelés miatt

Semmiképp sem szeretné községgé minősíttetni a kisvárosként működő Szekelykeresztúrt Rafai Emil polgármester. Úgy látja, több kisváros nem is az adók emelkedése miatt szeretné a visszaminősítést, hanem mert a községeknek jóval több és nagyobb összegű pályázati lehetőséget biztosítanak az Európai Unió vidékfejlesztéssel kapcsolatos kiírásai. Több pénzt hívhatnak le strukturális és egyéb fejlesztésekre.

„Nem hiszem, hogy egy közel 560 éves kisvárosnak visszaminősítést kellene kérnie, mert nem tud lehívni európai uniós pénzeket a községeknek biztosított keretből. Én nem vállalnám be, hogy a politikai és az EU-s szélfúvások szerint minősítgessük magunkat falunak s városnak, majd megint falunak” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, valóban komoly gondokat okoz, hogy nincsenek uniós pályázati kiírások a kisvárosok számára, hiszen tény, hogy vidéken könnyebben lehet fejleszteni: több településen is le van aszfaltozva a teljes úthálózat. „Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy városként kezeljenek, s túl nagyok ahhoz, hogy községként” – magyarázta, megjegyezve, hogy kormánypénzekért viszont tudnak pályázni.

Szentegyházán sem változtatnának

Rusz Sándor Szentegyháza polgármestere szintén nem szeretné, hogy községgé minősítsék vissza a települést. Ő úgy tudja, hogy a 2014–2020-as uniós pályázati ciklusban már több kiírás lesz a városoknak, mint a korábbi időszakban. Úgy érzi, a vidékieknek valóban vannak bizonyos előnyeik, azonban „ezt a játszmát nem lehet egyszer így, egyszer úgy változtatni”, hiszen megtörténhet, hogy később a városok lesznek jobb helyzetben. Egyébként a polgármesteri hivatalnál még senki nem vetette fel, hogy a település besorolását át kellene minősíteni.

„Inkább abban gondolkozom, hogy olyan pályázatokat nyerjünk, amelyekkel fejlődni tudunk, megtartva városi minőségünket” – fogalmazott. Hangsúlyozta, az uniós pályázatok szerkesztői szerinte figyelmen kívül hagyták a kisvárosokat, amelyek sok esetben egyetlen nagy vállalat működésétől függnek. Szentegyháza csatlakozott a Városok Országos Egyesületéhez, melynek fórumain felvetették: megoldást kell találni arra, hogy a kisvárosok is ugyanúgy pályázhassanak, mint a municípiumok. A tömbházak hőszigetelésével kapcsolatos EU-s kiírásokon ezt már megtehetik. Így a lakóknak kevesebb százalékban kell hozzájárulniuk a tömbházak szigeteléséhez, mint ha egy országos program részeként végeznék el a munkát – magyarázta Rusz.

Csak akkor emeltek adót, amikor a törvény kötelezte

Erdőszentgyörgy polgármestere szerint nem túl jó döntés a kormány részéről az új adótörvény életbe léptetése, hiszen vannak olyan adónemek, ahol „nem korrektek” az emelkedések mértékei. „Attól megy előre egy ország, ha az embereknek a zsebében pénz van, és nem attól, hogy kiveszik belőle” – véli Csibi Attila Zoltán, hozzátéve: amióta ő az elöljáró, a kisvárosban nem emeltek adót önszántukból, csak amit a törvény előír. Az új adótörvényt is kötelesek alkalmazni, de nem teszik örömmel, ugyanis a lakosság körében rengeteg kérdés fogalmazódott meg, sokan keresik fel a városházát, és állandó sorok vannak az adóügyi osztálynál, ahol csupán kétfős személyzet dolgozik. Csupán annyi javuk származik az egészből, hogy végre tiszta képet nyernek a településről, mert most az emberek felméretik, újraszámolják épületeik, területeik nagyságát. Kérdésünkre az elöljáró elmondta: fontolgatták azt, hogy a kisvárost visszaminősítsék nagyközséggé, de ez semmiképp nem az új adótörvény miatt vetődött fel, hiszen nem lesz annyira számottevő az adókülönbség, hogy megérné ezt a lépést. A visszaminősítést az európai pályázati pénzek, a fejlesztési források korlátozása miatt fontolgatták ezelőtt. „Sok minden függ a következő időszak pályázati kiírásaitól” – gondolja Csibi, hiszen, ha olyan pénzügyi helyzet lesz, mint 2007–2013 között, akkor biztosan napirendre kerül a „visszalépés” kérdése. Nem volt rossz döntés az, hogy a Felső-Kisküküllő mentének is legyen egy urbánus központja, de elsiették a várossá nyilvánítást, hiszen hiányoztak a fejlesztések. Az utóbbi években tapasztalható ugyan egy bizonyos fejlődés, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy urbánus településként határozza meg magát Erdőszentgyörgy – véli a kisváros polgármestere.

Nyárádszereda: ha szükséges, felmerülhet a visszaminősítés kérdése

Nyárádszereda polgármestere saját esetében számolgatta ki, hogy milyen adónemeknél és milyen mértékű adónövekedést irányoz elő az új adótörvény. A külterületeknél, épületeknél lehet csökkentést észlelni, de ez nem számottevő, míg a nagyobb belterületek vagy a lakásra bejegyzett cégek esetén számottevőbb adóemelkedés várható. Tóth Sándor elmondta: sosem növelték az adót, csak az inflációt vették figyelembe, és a törvény adta adókulcsok esetében is a minimumot alkalmazzák. Elismerte: országszinten vannak felháborodások, és még az sem biztos, hogy nem lesznek újabb változások a törvény alkalmazási előírásaiban.

Az, hogy Nyárádszeredát községgé minősítsék vissza, megfordult az ő fejében is, de nem most, hanem 2014-ben, amikor bizonyos európai fejlesztési pénzektől „elestek” kisvárosi voltuk miatt. 2015 már sokkal jobb év volt számukra, elfogadható mértékben kaptak fejlesztésekre visszaosztott összegeket az állami költségvetésből. Ezért most tanulmányozniuk kell az országos vidékfejlesztési tervet, és kiderül, hogy milyen lehetőségeik lesznek. Ha szükség, mindenképp szóba kerülhet a visszaminősítés a helyi tanácsban – ismerte el –, de ezt alaposan meg kell fontolni. Ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt a politikum generált egy városiasítási hullámot, nagyközségeket „léptettek elő”, viszont nem létezik törvényi előírás a visszaminősítésre, erre még az országban nem volt példa. Tóth Sándor úgy látja: a politikum most nem fog megengedni egy visszaminősítési hullámot. Ezért a kérdést óvatosan kell kezelni, „félutakat nem szabad járni”, egyelőre a visszalépés kérdése nem szabályozott.