Bár Európa-szerte teret hódít a Waldorf-pedagógia, Romániában vitatottnak számít, sokan nem fogadják el az alternatív oktatási módszert. Pedig azok a szülők, akik gyerekeik révén belekóstoltak, nem bánták meg, és elégedettek, hogy ezt a pedagógiai módszert választották. Marosvásárhelyen azonban még nagyon gyerekcipőben jár a kezdeményezés, s számtalan akadály áll az elfogadtatás útjában.
2015. szeptember 11., 16:422015. szeptember 11., 16:42
Hívei szerint a Waldorf-pedagógia egy emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az osztrák Rudolf Steiner oktatási filozófiáján alapul. A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják, írják az erről szóló Wikipédia-szócikkben.
Mátéfi Enikő, a marosvásárhelyi Fecske napközi óvónője szerint a Romániában még gyermekcipőben járó Waldorf-módszer Európa-szerte immár egy évszázada bizonyít. „Az eddig elért eredmények alapján bárkinek tudnám ajánlani a Waldorf-pedagógiát. Aki az elméleti alapjait is ismeri, és összeveti a mai, modern pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel, rájön, hogy csoda történt: a mostani tudomány bebizonyította, hogy azok az ismeretek, amelyekre Rudolf Steiner alapozta ezt a féle pedagógiát, helytállók” – véli a módszert bő évtizede alkalmazó óvónő.
Szerinte a tévhitek eloszlatására a legjobb mód az igencsak gazdag szakirodalomba való böngészés. „Az egészséges emberek tudják, hogy mindenben, mindenkiben a jót, az értékelendőt kell keresni, nem a kifogásolandó dolgokat” – teszi hozzá Mátéfi Enikő, hangsúlyozván, hogy a Waldorf-pedagógia egyáltalán nem egyházellenes. Mind az óvoda, mind az iskola tanterve magába foglalja az egyházi évkört, kezdve a szeptemberi Szent Mihály ünneppel egészen a pünkösdig. Mindezt azért tartja fontosnak nyomatékosítani, mert azok, akik csak hallomásból és felületesen tájékozódtak az alternatív oktatási módszerről, a lehető legelképesztőbb dolgokat terjesztgetik róla. Két évvel ezelőtt, amikor Csíkszeredában létrehozták az első előkészítő osztályt, a hír komoly viszályt keltett. Érintettek és főleg kívülállók különbnél különb vádakkal illették a hatóságokat, a szülőket és a Waldorf-rendszert. Legutóbb Marosvásárhelyen egy népszerű keresztyén cukrászda vezetője azzal utasította el – a módszer állítólagosan okkult hátterére hivatkozva – a helyiséget egy előadásra bérelni szándékozó szülőket, hogy „a Waldorf-szemlélet nem egyezik a keresztény szellemiséggel”.
Az indokok hallatán a magyarországi Waldorf-tanárképzőkben oktató Fenyő Ervin csak mosolyogni tud. Mint mondja, bár nagyon régóta beleásta magát a Waldorf-pedagógia tanulmányozásába, nem tud arról, hogy Rudolf Steiner módszerének valamiféle vallásellenes vonatkozása is lenne. „A Waldorf szemlélet arról szól, hogy az ember az legyen, aki. Semmi más. Magyarán: az embernek arra kell törekednie, hogy az legyen, aki ő valójában. Ennek számtalan akadálya van, hisz a külvilágtól mindegyre az ellenkező elvárások érkeznek. Gyerekkortól felnőttkorig folytonosan azt várják el, hogy alkalmazkodjunk. Ebbe sok gyerek beletörik, meghasonlik, problémái adódnak” – sorolja tapasztalatait az anyaországi szakember.
Egy másik gyakori „vádpont”, hogy kimondottan problémás gyerekeknek találták volna ki, holott száz évvel ezelőtt egy osztrák gyártulajdonos kérte fel Steinert, hogy dolgozzon ki alkalmazottjai gyermekei számára egy oktatási módszert.
A szerkesztőségünk által megkeresett lelkészek, a református Ötvös József és az unitárius Nagy László sem tudnak arról, hogy a Waldorf-pedagógia vagy létesítője, Rudolf Steiner egyház- illetve keresztényellenes lenne. A két nagytekintélyű volt esperes belátta, hogy behatóbban soha nem foglalkozott az osztrák polihisztor személyével és tevékenységével, de amennyiben az vallásellenes lett volna, csak tudomást szereztek volna erről. Egyébként az 1861-ben született és Bécsben tanult Rudolf Steiner Ausztria egyik legismertebb polihisztora volt. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy vitatott személyiségnek is számított. Antropozófusi pályafutása során meghívottként többször is megfordult Erdélyben, ahol előadást tartott vallási és oktatási elméleteiről.
Kovács Réka, aki két marosvásárhelyi óvodás gyermek anyja, azt állítja, hogy már gyermekkorában volt alkalma megismerkedni a Waldorf-féle oktatási módszerrel. Húga ugyanis nyolc évig Waldorf-osztályba járt Sepsiszentgyörgyön. Tetszettek az ünnepségek és az osztályközösségi hangulat, de a leginkább a szülői közösség–gyerekek–tanító közötti kapcsolat fogta meg.
„Négy évvel kisebbek voltak, sokukat láttam cseperedni, és később is követhettem, kiből mi lett. Jó fej, értelmes, kreatív és bátor gyerekek voltak, és fiatal felnőttek lettek. Minden kirándulásra, összejövetelre, ünnepségre szeretettel várták és fogadták az egész családot, a tanítónő személyesen jött el a családhoz év végén, és számolt be a gyerek előmeneteléről, szóbeli kiértékelést tartott, de írásban is összefoglalta a véleményét és átadta a szülőknek” – idézi fel régebbi emlékeit Kovács Réka.
Miután ő maga is szülővé vált, egyre több szakirodalmat kezdett olvasni a Waldorf-pedagógiáról. Amikor pedig kiderítette, hogy a Fészek Waldorf csoport, amely a Fecske Napközin belül működik, éppen abban az utcában van, ahol ők laknak, eldöntötte, oda íratja kislányát. „Mondhatom, sok szerencsés egybeesés és sorsszerűség is irányított a Waldorf felé. Jó volt, hogy már óvoda szinten is ezt választhattuk. Akkor még nem volt iskola, de azt mondtuk, amíg lehet, biztosítsuk ezt a gyerekünknek” – meséli.
Miután lányuk „elballagott” az oviból és kisfiuk is már egy éve a Waldorf-csoportba járt, a szülőknek természetesnek tűnt, hogy ugyanazon rendszer keretében folytassák. „Kialakult egy szülői mag, amely megálmodta a vásárhelyi Waldorf-iskolát, és két éve azon munkálkodik, hogy ez meg is valósulhasson. Egyelőre tavaly indult el az első előkészítő osztály, idén indul a második évfolyam, jövőre is és azután minden évben tervezünk indítani egy előkészítő osztályt, amíg iskolává növi ki magát a most még csak osztályként működő néhány csoport” – számol be a merész tervekről.
Mint mondja, azért választották a Waldorfot, mert gyerekbarátabbnak, humánusabbnak tűnt, mint a hagyományos oktatási rendszer. Jobban figyelembe veszi a gyerek korából fakadó élettani sajátosságokat, nem teljesítményorientált, nem hajszol, nyugalmat biztosít, nem terhel, időt ad, külön figyel minden egyénre. Ráadásul sok szabad játszást biztosít és kevesebb vezetett tevékenységet igényel, ami kisgyerekkorban a legfontosabb. „Nem bántuk meg, hogy ezt választottuk. Nem voltak feladatfüzetek, amikbe körmöljön a gyerek – szerintünk ebben a korban nem is kell még –, nem voltak piros vagy fekete pontok, de volt sok dicséret és kedves dorgálás is. Sok-sok kézműves foglalkozást tartottak, amelyekbe a gyerek tetszőlegesen bekapcsolódhatott. Sokat voltak a gyerekek az udvaron is, a szabadban” – sorolja Kovács Réka.
Megítélésében az is jó, hogy az óvónők nem tették ki a gyereket sok szereplésnek – ami egy csendesebb, szorongó gyereknek például egyenesen kín –, de voltak ünnepségek, amelyekbe bevonták a szülőket is. A fiatal anyuka úgy érzi: a waldorfos szülői közösség jóval több, minthogy reggel és délután köszönnek egymásnak a folyosón, és legfeljebb szülőértekezleten találkoznak. Barátságok alakultak ki, szabadidős programokra összejárnak egyes szülők, és főként segítik egymást. Ezért reméli, hogy ugyanezt a biztonságot és nyugalmat kapják meg az iskolában is. „Összefoglalva az egészet: a Waldorf több mint egy oktatási módszer. Közösség és életfelfogás is egyben. Hogy valakinek ez megfelel-e vagy sem, az attól függ, ő milyen elveket vall, milyen életvezetési stílusa és elképzelései vannak magáról, a gyerekéről, a családjáról, a gyereke jövőjéről” – állítja Kovács Réka.
Többéves kihagyás után hétvégén újra megrendezik a Szovátai Napokat. Május 10–11-én kézművesvásárral, gulyásfőző versennyel, koncertekkel és néptáncelőadásokkal várják az érdeklődőket.
A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.
Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.
Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
szóljon hozzá!