Nagycsaládban élni jó!

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) szervezésében a segesvári Homo Novus Egyesület látta vendégül a felvidéki Dernőről, a délvidéki Adáról, a magyarországi Gyöngyösről, valamint a székelyföldi Csíkrákosról és a szórványbeli Fehéregyházáról érkezett gyerekeket és fiatalokat. A Küküllőmenti Sokadalom ugyanis egyrészt KCSSZ-találkozó, tanácskozás, másrészt viszont a Kárpát-medence különböző területeiről érkező, magyar ajkú csoportok népviselet-, illetve néptánc-hagyományainak seregszemléje kíván lenni – tájékoztatott Nyáguy Ferenc főszervező. „A találkozó jelentőségét az adja, hogy a szórványmagyarság körében szerveztük meg, hiszen itt sokkal inkább szükség van az összefogásra, az egymásrautaltság itt sokkal hangsúlyosabb, a megmaradásunk szempontjából pedig kiemelten fontos a család, ha lehet, a nagycsalád” – fogalmazott Nyáguy.

Magyarnak megmaradni itt is, ott is

Amíg a diákokból és fiatalokból álló csoportok a Vasutas Művelődési Ház nagytermében előadásaikat próbálták, addig az alagsorban a felnőttek nemzetről, családról, magyarság-kérdésről, a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan beszélgettek.

Megtudtuk, a Vajdaságban nemcsak a magyarok kérik a magyar állampolgárságot, a magyar kérelmezőnek pedig arra is válaszolnia kell, hogy szándékában áll-e áttelepedni Magyarországra – amennyiben igen, akkor minden támogatást megkap a hatóságoktól. A Felvidéken egyre több esetben fordul elő, hogy a nagyszülők nem tudnak értekezni unokáikkal, de olyan kivételes esetről is beszámoltak, hogy annak ellenére, hogy szülei csak szlovákul tanították, a gyerek titokban a nagymamájától megtanult magyarul.

A Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben is, főként a szórványban gond, hogy a vegyes házasságokból született gyerekek többségét nem magyar iskolában taníttatják. Míg Szlovákiában azt akarják elhitetni a lakossággal, hogy hátrány magyarnak lenni, addig Szlovéniában a szlovén anyanyelvű gyerekek is kötelezően tanulják a magyar nyelvet. Arról is szó esett, hogy 1998-2002 között, amikor a magyar gazdaság jól teljesített, addig az ukrán szülők is előszeretettel íratták magyar iskolába gyerekeiket, mert úgy vélték, ez az út a jövő felé, mára már azonban ez teljesen megfordult, a magyar gyerekek is ukrán iskolába járnak.

Továbbá szó volt a magyar-magyar kapcsolatokról, azoknak a fiatalokkal való megismertetéséről és erősítésének szükségességéről. A résztvevők megfogalmazták: nem kizárólag a nyelvvel, hanem a zene és a tánc által kell megfogni és összefogni a magyarságot, mert így más nemzetek is felfigyelnek a magyar kultúrára.

A család fontossága

„Nekünk, családoknak kell nagyobb felelősséget vállalnunk a jövő érdekében, hiszen mi, édesanyák végülis a szívünk alatt hordtuk és hordjuk a jövőt” – mondta Rónaszékiné Keresztes Monika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Népesedéspolitikai Albizottságának elnöke, hétgyermekes családanya. A lassan 12 éve létező KCSSZ elnökhelyettese, Vári Ferenc a másfél évvel ezelőtt elindult Családlánc-mozgalmat ismertette, Gyöngyös polgármestere, Faragó László pedig az Erdélyi Magyarokért Egyesület nevében – amely a magyar állampolgárság megszerzésében nyújt támogatást a szórványban élőknek – szólalt fel. Az élet és anyaság, a család, a házasság, a gyerekek és a következő nemzedékekért való felelősségvállalásról Tóthné Nácsa Irén, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja beszélt.

Mint megtudtuk, a nagycsaládot a harmadik gyerektől számolják. „Gondoljunk arra, hogy elődeink milyen sok gyereket neveltek, és milyen szép családokban éltek. Napjainkban rengeteg olyan rendelkezés van, ami a családokat segíti: van a kétéves gyermeknevelési támogatás, ami a mi fiatalkorunkban nem létezett, minden országban támogatják a születendő gyermekeket, támogatják a nagycsaládokat, és ebben Magyarország élen jár” – mondta Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke.

A tanácskozást a tánccsoportok fellépése követte, közben pedig az érdeklődők a várost, a kirakodóvásárt tekinthették meg.