Légiósok, rabszolgák és ferencesek Mikházán

A tavaly először „repítették” az érdeklődőket az ókorba a Maros Megyei Múzeum munkatársai partnerszervezeteikkel, idén viszont már a reneszánszkorba is elkalauzolták azokat, akik szombaton kilátogattak Mikházára. A rendezvény célja, hogy megismertessék és népszerűsítsék a Római Birodalom egykori határvédelmi rendszerének a Nyárádmentén húzódó szakaszát, a mikházi egykori katonai tábort, a fürdőt, valamint a ferences kolostort, illetve a régészeti ásatások során előkerült történelmi értékeket.

Az elképzelés szerint a teljes limest – beleértve az erdélyi, székelyföldi szakaszt is – az UNESCO világörökségének részévé nyilváníthatják, erre azonban csak a kutatások előrehaladtával, az ismeretek bővítésével kerülhet sor. Éppen ezért a szervezők megígérték, jövőre is megszervezik, sőt tovább bővítik a rendezvényt, hiszen népszerűvé vált, nemcsak a környező falvakból, hanem Marosvásárhelyről és Szovátáról, valamint átutazóban levők is ellátogattak, és van még mit megmutatni.

Augusztus 23-án az arénát légiósok, gladiátorok és pankrátorok vették birtokba, és bemutatták, hogyan küzdöttek az életükért vagy a dicsőségért a harctereken, illetve a nagyurak szórakoztatása végett a római korban, de vallási szertartást is ismertettek. A „római császár” többek között elmondta, milyen feltételeknek kellett megfelelniük a fiúknak, férfiaknak, hogy beállhassanak katonának, mi volt a gladiátorok kitüntetése, milyen taktikákat és fegyvereket használtak a harcmezőn. A szép számú érdeklődő betekintést kapott a római fűszerek és illatszerek, írásbeliség, színház, szövöde, ékszer- és játékbaba-készítés, mozaikozás, kőfaragás, festészet, fodrászat, kovács-, szabó és keramikus műhely kínálatába is, megízlelhette a fűszeres borokat, tartottak rabszolga-vásárt is, az egyetlen fennmaradt ókori szakácskönyv, Apicius leírásai alapján készült étkek és édességek pedig folyamatosan várták a „város népét” – sikerüket pedig az jellemezte legjobban, hogy percek alatt elfogyott a kemencében sült fokhagymás vagy édes kenyér, fokhagymás-hagymás-köményes túrókrém, csirkemelles zöldségleves.

Nagy sikert aratott a fesztivál reneszánsz programja is, ahol a ferences kolostor hétköznapjaiba tekinthettek be a résztvevők, volt gyógynövényes sarok, ötvöstárgy- és rózsafüzér-készítő, valamint kódexmásoló műhely is. Mindezek mellett fellépett a Codex régizene-együttes.

A rendezvényt felvonulás nyitotta és zárta (utóbbin fáklyával a kézben vonult a tömeg), kiállításokat tartottak többek között azokról a modellekről, amelyek az állagmegőrzést célzó építményeket mutatják be, Gulliver-perspektívából lehetett megtekinteni a rómaiakat, illetve az eddig feltárt római leleteket, és a ferencesek ritka könyveit is közszemlére bocsájtották. Továbbá három nyelven tartottak idegenvezetés a kolostortemplomban, a római régészeti lelőhelyen, valamint a kultúrházban berendezett restaurátor-műhelyben.