Kitalálói szerint szabotálják az egészégbiztosítási rendszert

Bárányi Ferenc és Hajdu Gábor egykori egészségügyi miniszterek szerint a jelenlegi biztosítási törvény köszönő viszonyban sincs a ’90-es évek második felében elképzelt és a parlament által elfogadott rendelkezéssel.

„Anyám, én nem ilyen lovat akartam” – idézte Szabédi Lászlót Bárányi Ferenc, az egészségügyi tárca első magyar vezetője. Az RMDSZ politikusa betegség miatt ugyan nem lehetett jelen a Studium-Prospero Alapítvány által Marosvásárhelyen rendezett egészségügyi konferencián, a minisztersége idején elfogadott biztosítási törvénnyel kapcsolatos gondolatait viszont papírra vetette és elküldte a szervezőknek. Mint kiderült: a mai törvény még csak nem is hasonlít az ő idejében kidolgozott jogi rendelkezésre. Függetlenül attól, hogy az évek során valamit kilúgoztak belőle vagy éppenséggel hozzáadtak valamit, a biztosítási rendszert a politikum a csőd szélére sodorta. Ezt erősítette meg Bárányi utódja, Hajdu Gábor is, aki 1998 nyarától, két éven keresztül irányította a szaktárcát.

„Amikor a minisztériumba kerültem, láttam, hogy létezik egy törvény, de nincs előkészítve annak az életbeléptetése” – elevenítette fel a tizenhat évvel ezelőtt történteket Hajdu, hozzátéve, hogy akárcsak elődjét, őt is sokat támadták koalíción belül a rendelkezés kapcsán. A román pártok és bizonyos, addig is kivételezett társadalmi rétegek semmiképp nem akarták életbe ültetni a nyugat-európai országokban sikeresen működő Bismarck-rendszert. „A rendszer bevezetését Romániában már az első pillanattól szabotálták” – emlékeztetett Molnár Géza egykori államtitkár is. Tíz évvel a ’89-es fordulat után is úgy tűnt, nálunk sokak még ragaszkodnak az elavult, fenntarthatatlan szovjet modellhez. Ugyanakkor a titkosszolgálatok, a rendőrség, a csendőrség, az igazságszolgáltatásban dolgozók foggal-körömmel ragaszkodtak a saját biztosítópénztár létrehozásához.

Az 1996 és 2000 közötti kormány vezetői mindenáron egyéves halasztást szerettek volna kicsikarni, az RMDSZ-nek viszont sikerült elérnie, hogy a türelmi időt egynegyedére csökkentették. „Akkor szembesültünk igazából azzal, hogy a törvények elfogadása ellenére is milyen nehéz reformot végrehajtani ebben az országban. Ha akkor a koalíciós partnereknek sikerült volna egy évig félretenni a törvény alkalmazását, meg vagyok győződve, hogy az soha nem lépett volna életbe” – fejtette ki Markó Béla, a tanácskozás résztvevője. A volt RMDSZ-elnök úgy véli, egyesek most is az egészségügyi rendszer kicselezésén munkálkodnak.

„Ismerjük be: ez a rendszer ma már a pénzről és nem a betegről szól” – hívta fel a hallgatóság figyelmét Kovács Beatrix, a Háziorvosok Maros Megyei Szövetségének leköszönt elnöke. Szerinte ezért a politikusok a felelősek, akik minden egyes beszédükben a páciens fontosságát hangoztatják, holott ő maguk is tudják, hogy Romániában ez egyáltalán nem így van. A nyugalomba vonult marosvásárhelyi háziorvos a biztosítópénztárral való kapcsolatra is kitért, mondván, hogy a hatóságok alárendeltként kezelik az orvosokat. Szerinte az sem helyes, hogy az állam egy sor papírmunkával terheli azokat, akiknek mindenekelőtt a gyógyítás a hivatásuk. Mindez nem csak az orvosok, első sorban a betegek kárára történik. „A munkaidőnk jelentős részét papírmunkával töltjük, és még szerencse, hogy magánházban lakom, mert a padlásra el tudtam raktározni a néhány év alatt felgyűlt aktát” – mondta el Kovács Beatrix.

Mindennek a költségi vonzatáról az exminiszterek tanácsosa, Jeszenszky Ferenc is beszélt, mondván, hogy többe kerül a bürokrácia, mint maga a szolgáltatás. Ahhoz, hogy a teljesen átgyúrt, de mégis létező rendszer hosszútávon is fenntartható legyen, alaposan át kell gondolni azt – vélekedett Kelemen Hunor. Az RMDSZ államfőjelöltje szerint első sorban nem lenne szabad a profitot az egészség elébe helyezni.