Jogilag elismert gyakornokok

Jövő évtől ismét szabályozzák a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlati képzését célzó időszak munkavállalási feltételeit, ezzel pedig a fiatalok munkahelyi integrációját segítik elő. Döntéshozó testületként a képviselőház jóváhagyta, hogy ismét bevezessék a romániai munkapiacról 1990-ben eltűnt szakmai gyakorlatot (stagiatură) és ennek jogi kereteit. Kerekes Károly parlamenti képviselőtől megtudtuk, hogy a felsőfokú végzettséget frissen megszerzett fiatalok számára a rendszerváltás előtt törvényes kereteket biztosítottak ahhoz, hogy a munkapiacon szakmai tapasztalatot szerezzenek. A szabályozás igénye már a munka törvénykönyv 2003-as módosításakor felmerült, ám a döntéshozók mindeddig vártak vele, most pedig az európai uniós normák miatt hirtelen aktuális lett a kérdés.

Hat hónap után bizonylat is jár

A törvényben foglaltak szerint a gyakorlati időszak hat hónapra vonatkozik, ezt attól kezdve számítják, hogy a frissen diplomázott személyt munkakönyvvel alkalmazza egy magáncég vagy állami hivatal. A munkaadó úgynevezett mentort nevez ki melléje, aki fél évig igazgatja és felügyeli a gyakornok tevékenységét, majd értékelési jelentést készít, amelyet egy szakbizottság elemez, és ennek függvényében kiállítják a bizonylatot a szakmai gyakorlat teljesítéséről. „A munkaszerződéshez kiegészítő okiratot mellékelnek, amelyben ezeket rögzítik. Ezt az időszakot a munkaadó fizeti, de hozzájárul az Európai Unió is a szociális alapból. Továbbá a román kormány a munkanélküliek számára elkülönített keretből a szociális viszonyítási mutató – amely jelenleg 500 lej – felének megfelelő összeggel támogatja a gyakornokot havonta. Amennyiben a hat hónapos gyakornoki időszak lejártával felbontják a fiatal munkaszerződését, akkor az a munkaadó többé nem kaphat állami támogatást” – ismertette Kerekes Károly, aki szerint az intézkedés megkönnyíti a fiatalok szakmai beilleszkedését. A törvény azt is szabályozza, hogy fegyelmi kihágás esetén a munkaadó felbonthatja a munkaszerződést – mint bármely más alkalmazott esetében –, és ha a fiatal „nem felel meg” az elvárásoknak, akkor nem bocsátja ki számára az elismervényt. Amennyiben a munkavállaló úgy érzi, hogy jogtalanul nem kapta meg a bizonylatot, akkor panaszt tehet az igazságszolgáltatási szerveknél.

A valós ipari környezet segíti a munkavállalást

A Sapientia EMTE marosvásárhelyi gépészmérnöki tanszékének vezetője, Forgó Zoltán a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, az ő intézményük tantervében kötelezően szerepel 80 óra gyakorlati képzés, amelyet cégeknél is végezhetnek a diákok. „Sok esetben még egyetem alatt alkalmazzák őket részmunkaidőben, de nem ez az általános tapasztalat. Az biztos, hogy a valós ipari környezet segíti a munkavállalást, de esete válogatja, hogy a frissen végzett itthon marad-e vagy külföldre távozik. Szerintem jó, ha egy vállalkozásnál megismerik a fiatal mérnököt, mert így megnő az esélye annak, hogy alkalmazzák” – fogalmazott. Hozzátette, a friss diplomásaik 80%-a egy éven belül elhelyezkedik, 80-90%-uk pedig a tanulmányainak megfelelő álláshoz jut, az elvándorlás pedig 15% alatti.
Kolozsvári Zoltán a Plasmaterm vezérigazgatójaként több éve kapcsolatban áll egyetemistákkal és fiatal diplomásokkal. „Minden ilyesmi azon múlik, hogy akarják-e jól csinálni. Vannak, akik valóban meg akarnak tanulni egy szakmát, és vannak, akiknek csak a papír kell. Nálunk folyamatosan dolgozik 3-4 egyetemista, akik szokják a légkört, és közülük választunk, amikor elvégzik az egyetemet. Az számít, hogy a gyerek vagy a vállalat hogy áll hozzá, nekünk például létkérdés az utánpótlás” – tudtuk meg Kolozsváritól, aki ilyen szempontból jó dolognak tartja a jövő évtől bevezetett törvényt.

Szabályozás ide vagy oda, aki szakmai tapasztalatot, s később állást is szeretne szerezni, az már most keres valamiféle tapasztalatszerzési megoldásokat. A Sapientián még mesterképzős Fazekas Blanka tavasztól a Caritas, ősztől pedig a Marosvásárhelyi Rádió önkéntes gyakornoka is. Megkeresésünkre elmondta, ősztől mesterképzős hallgató, és ezek a lehetőségek adódtak. „A kapcsolatteremtés miatt döntöttem úgy, hogy így szerzek tapasztalatot, mert szeretnék a szakmában elhelyezkedni: rádió, reklámtervezés, rendezvényszervezés. Egyelőre önkéntes alapon tevékenykedek, de remélem, ez minél hamarabb változik. Optimista vagyok, és 2-3 hónap alatt szeretném, ha már fizetésért dolgozhatnék, ha ez nem jön össze, akkor jöhet a B-terv” – tudtuk meg a fiatal lánytól.