Fotó: Boda L. Gergely
Egyhangúlag a kormányra lépés mellett érveltek a felszólalók az RMDSZ szombati, marosvásárhelyi Szövetségi Képviselők Tanácsán, amely felhatalmazta a szövetség vezetőiből álló küldöttséget, hogy tárgyaljon Victor Ponta miniszterelnökkel és csapatával.
2014. március 02., 13:042014. március 02., 13:04
2014. március 02., 13:112014. március 02., 13:11
A Maros Művészegyüttes kövesdombi termében megtartott SZKT-n elhangzott, nem minden áron, de amennyiben „a feltételek adottak”, akkor az RMDSZ kész vállalni a kormányzást az USD-t alkotó pártokkal (PSD, PC, UNPR). Ebben az összes felszólaló egyetértett.
„Victor Ponta tárgyalásra hívott, mi ezt a felkérést elfogadtuk, és három lehetséges döntés születhet: maradunk ellenzékben, parlamenti támogatást nyújtunk a kormánynak, vagy nem minden áron, de bátran, felelősségteljesen vállaljuk a kormányzást. Most mi vagyunk a mérleg nyelve, biztosíthatjuk a stabilitást, miközben körülöttünk forrong a világ. Amíg az RMDSZ kormányon volt, akkor voltak sikerek Romániában, amióta nem, azóta kísérletek történtek, hogy jogainkat csorbítsák. Ha az RMDSZ kormányra lép, akkor jobb lesz Romániának is. A kormányzás nekünk nem ideológiai kérdés, hanem érdekérvényesítés kérdése” – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Hozzátette: ne kelljen földrajzleckét tartani Székelyföldről, mivel az Amerikai Egyesült Államok külügyi jelentésének 27. és 28. oldalán az erdélyi magyarok helyzetét taglalja (közösségi jogokról, prefektusi intézkedésekről, igazságszolgáltatásról, felsőoktatásról, csángókról). „Ha Amerikából egyértelműen látszik Székelyföld, akkor nem hinném, hogy Bukarestből ez ne látszana” – mondta Kelemen Hunor.
Az SZKT végül – szintén egyhangúlag – felhatalmazta a Szövetségi Állandó Tanácsot, hogy tárgyaljon Pontáékkal. A „csomagról”, amellyel a tárgyalóasztalhoz leülnek, a következőket ismertette Kelemen Hunor: „A kiindulópontunk egy három fejezetből álló dokumentum. Az első fejezetben a kisebbségi kérdések szerepelnek, az erdélyi magyarság különleges helyzetéből kifolyólag. A második fejezet a gazdasági-szociális kérdésekre vonatkozik, hisz a jó kormányzáshoz elengedhetetlen az, hogy ilyen kérdésekről is tudjunk megállapodni, a harmadik pedig az infrastrukturális beruházásokról, a fejlesztésekről szól, hisz az életminőség javításának alapfeltétele, hogy az infrastruktúra fejlődjön, és a gazdasági növekedésnek is a motorja lehet”. Az RMDSZ elnöke elmondta, nem látja lehetőségét a jelenlegi román alkotmány módosításának és a régiók kialakításának.
Kovács Péter főtitkár szerint „nincs magyarbarát párt Romániában, az RMDSZ-nek nincs állandó politikai partnere”, de – és ezt erősítette meg Markó Béla szenátor is – a lehetőségeket ki kell használni. „A mai verebet el kell-e engedni a holnapi túzokért? Ha megfelelőek a feltételek, akkor most kell kormányra lépni”– mondta Markó Béla, felsorolva, hogy melyik miniszterelnöknek „mivel tartozunk”.
A kétharmados kormánytöbbséget alkotó USL-ből hivatalosan szerdán reggel lépett ki a PNL, a megmaradt, három pártból álló koalíciónak pedig szűk többsége maradt a bukaresti törvényhozásban, ezért van szükségük az RMDSZ-re. A kormányalakítási tárgyalásokat legkésőbb hétfő délig be kell fejezni és keddre a parlament jóváhagyását kell kérni az új kabinetre, mivel március 8-án lejár a belügyminiszter mandátuma, és szerdán az RMDSZ vezetői elutaznak az Európai Néppárt dublini kongresszusára. Korábban Victor Ponta miniszterelnök is március 4-ére ígérte az új kormány összetételének bejelentését.
Miniszterek, prefektusok
Habár tisztségekről és nevekről nem esett szó, és a kérdést mindannyiszor elhárították az RMDSZ vezetői, annyi kiderült, hogy egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri szék jutna a kormányban. A központi sajtóban napvilágot látott híresztelések szerint a kulturális és a környezetvédelmi minisztérium, esetleg az egészségügyi szaktárca jöhet szóba, felmerült Kelemen Hunor, Korodi Attila és Cseke Attila neve. Az is világos, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyékben az RMDSZ adná a prefektusokat, Maros megye esetében Bárczi Győző neve merült fel. Erről Corneliu Grosu prefektus a hétvégén azt mondta: a „magyar politikusokon kívül senki nem támogatja ezt”.
Néppárt: kormányra autonómiáért
Az Erdélyi Magyar Néppárt azt várja el az RMDSZ-től, hogy a kulturális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye a kormányzati szerepvállalása feltételévé – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke egy hétvégi sajtótájékoztatón. Hozzátette, most van a megfelelő pillanat arra, hogy a kisebbségi törvény elfogadtatásával az RMDSZ érvényesítse a magyar közösség kulturális autonómiáját. Az EMNP elnöke hozzátette, ha mindez megtörténik, a magyar közösség képviselőinek érdemes bukaresti kormányszerepet vállalniuk. „Ha nem, akkor ne számítsanak az EMNP pozitív viszonyulására” – mondta Toró.
Băsescu: Kizárt, hogy ismét Pontát bízzam meg
Traian Băsescu államfő vasárnap délelőtt egy televízió-műsorban kijelentette: kizártnak tartja, hogy ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, a szerdán felbomlott USL korábbi társelnökét, Victor Pontát bízza meg kormányalakítással. Az elnök azt mondta, fontolgatja, hogy az ügyészséghez fordul, mivel szerinte a kormányprogram megváltozása azt jelenti, hogy Pontát ismét ki kellene jelölnie miniszterelnöknek. „Ha a kormányfő nem jön Cotroceni-be, akkor megtámadom a parlament döntését az Alkotmánybíróságon” – mondta.
Az EP-választásokról
A május 25-ei EP-választásokkal kapcsolatban az SZKT-n elhangzott, az erdélyi magyarok szavazataiért csak az RMDSZ száll harcba, mivel az EMNP nem indul, Tőkés László sem Erdélyben méretteti meg magát (ezeket „racionális döntéseknek” nevezte Kelemen Hunor), az MPP-vel pedig nagy valószínűséggel március közepéig – amíg a listát be kell nyújtani – megállapodnak. Kovács Péter főtitkár hangsúlyozta: hiba lenne, ha a kormányra lépés miatt „kiürülnének a székházak”. Az SZKT-n felszólalt az EP-lista első öt helyezettje is.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
Forgalomkorlátozások lesznek Marosvásárhely főterén, két esemény megfelelő lebonyolítása érdekében, a hétvége folyamán.
szóljon hozzá!