Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:03

Ígéretet kapott a Sanitas a megszorítások korrigálására

20:20

Összefogás határokon túl: milliós segítség a székelyföldi árvízkárosultaknak

19:55

A gazdasági miniszter szerint törvénytelenül ragaszkodnak a székükhöz a Salrom vezetői

19:50

Végleges a női focimezőny: székelyföldi klubok minden szinten

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Felfedte Tánczos Barna, hogy milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanadók

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is

Ha Marosszentgyörgynek jár a roma hős, akkor Vásárhelynek is járna nyolc

Emlékeztek és emlékeztettek a 35 évvel ezelőtti eseményekre

Fotó: Haáz Vince

„Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” – ez a mondat mélyen beleivódott a marosvásárhelyi magyarság kollektív tudatába. A „fekete márciusról” szóló emlékezésen azokról a romákról is beszéltek, akiknek a nevét nem őrzik emléktáblák.

Hajnal Csilla

2025. március 21., 21:462025. március 21., 21:46

2025. március 21., 22:072025. március 21., 22:07

Marosvásárhely „fekete márciusára” emlékezett pár tucat ember csütörtök este a marosvásárhelyi Ariel bábszínházban, ahol Kincses Előd, Tőkés László egykori ügyvédje, az akkori Nemzeti Megmentési Front Maros megyei alelnöke azt mondta, „ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, akkor bármikor elkövethetünk hasonló hibákat”. Pont ezért úgy vélte, kénytelen kijavítani egy olyan legendát, amit Budapesten terjesztenek a marosvásárhelyi események kapcsán.

korábban írtuk

Kincses Előd: ha a múltunkat nem ismerjük meg helyesen, bármikor előfordulhat egy újabb „fekete március”

Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.

A budapesti Nyugati Pályaudvaron is látható az emléktábla, amelyen az áll, hogy Puczi Béla társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő tömegektől. Alatta a felirat: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” Kincses Előd szerint viszont tudni kell, hogy 1990. március 20-án Puczi Béla be sem tette a lábát Marosvásárhelyre,

ő Marosszentgyörgyön állt szembe a támadókkal sokadmagával, és utána hat hónap szabálysértési börtönt kellett elszenvednie, ezután pedig kiment Magyarországra, itt hagyta a családját

– részletezte Kincses Előd. Hozzátette, „nem ő volt az a hős, aki bevezette a cigányokat a főtérre, a cigányok az Ady negyedből jöttek, kevés hidegvölgyi volt köztük”.

Fotó: Haáz Vince

A három és fél évtizeddel ezelőtti tragikus történésekről szóló beszélgetésen Venczi János, roma származású marosvásárhelyi vállalkozó – aki akkor szintén az Ady negyedben lakott, és ő maga is a kint volt a tömegben – mesélt arról a csapatról, amely megérkezett 35 évvel ezelőtt a főtérre, segítséget nyújtani a magyaroknak. Mint kiemelte, Puczi Béla Marosszentgyörgyig valóban „megcsinálta” a dolgát, kiállt magáért, de

Marosvásárhelyen nyolc roma volt, akiket meghurcoltak, köztük ötöt el is ítéltek, és még tizenhat rendőrségi dosszié készült.

A vállalkozó úgy véli, ez a nyolc ember sokat számított, mert még kihoztak magukkal legalább százötven cigányt. Húszéves volt akkor Venczi János, a meghurcoltak pedig 25–35 év közöttiek voltak.

Fotó: Haáz Vince

Miért vettek részt a romák ebben a véres eseményben?

Akkor már elindult a roma mozgalom, a Roma Demokratikus Szövetség Marosvásárhelyen, ezek az emberek pedig tagjai voltak – többek között Kalló Géza, Puczi-Kozák Ernő, Puczi-Kozák Géza, Calculea Gheorghe, Béla bácsi – sorolta a vállalkozó.

Amikor az első incidens történt, akkor leültünk, és megbeszéltük, hogy ha a magyarokat térdre kényszerítik, akkor velünk, magyar ajkú cigányokkal mi fog történni, hisz mi is kisebbségiek vagyunk”

– emlékezett vissza Venczi János a 35 évvel ezelőtti válaszra.

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

A vásárhelyi Ady negyedbeli cigányok jöttek ki oldalról a megyei tanács és a városi tanács épülete közül, ott próbáltak segíteni, amikor a hodákiak jöttek – tette hozzá.

A romák húzták a rövidebbet

A történések után a románok megvetették őket, a román ajkú cigányok pedig félreálltak a magyar ajkúaktól, így nem sikerült közös nevezőre jutni velük, hogy képviselőket juttassanak be ők is olyan helyekre, ahol szavazati lehetőséget kapnának.

Ki merem mondani a cigányok nevében, hogy ha ez még egyszer meg kéne történjen, akkor ott lennénk, és ugyanebben a hajóban utaznánk együtt. Mert a mi magyar ajkú gyerekeink is ennek köszönhetően ma egyetemre járnak, magyarul tudnak tanulni”

– hangsúlyozta a vállalkozó, akinek egyik gyereke orvos, másik gyógyszerész.

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente

Azt azonban hozzátette, sokat veszítettek ezzel, és szeretné, ha észben tartaná a vásárhelyi magyarság és a vezetőség, hogy a roma közösségnek szüksége van arra, hogy jobban felzárkóztassák őket. Marosszentgyörgynek van egy hőse, de Vásárhelynek nincs nyolc hőse – zárta beszédét Venczi János csütörtök este az Ariel színház színpadán.

Marosszék Marosvásárhely