Félezren ropták a táncot az erdőcsinádi színpadon

Egy nappal korábban került sor Miholcsa József szobrászművész Csanád vezér alkotásának ünnepélyes felavatására a település központjában. A jelenlévők között volt Lukácsy Szilamér tiszteletes, Erdőcsinád egykori lelkipásztora, a szobor elkészítésének kezdeményezője.

A hagyományőrzés fontossága

„Ez a kis falu húsz éve próbálja továbbvinni és átadni más generációknak a hagyományt. A népdal, néptánc és népviselet egyaránt értékes kincsek, amelyeket a legnehezebb időkben is féltve őrzött nemzetünk. Ránk hárul a feladat, hogy megőrizzük eredeti kincseinket, a hagyományainkat” – figyelmeztette a jelenlévőket Bálint Csaba református lelkész. Kolcsár Gyula, Gernyeszeg község polgármestere beszédében ismételten megköszönte a Csanád vezér szobrot. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke a magyar népi kultúra szentélyének nevezte a rendezvényt.

A táncmaraton után táncház

A fellépők sora az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport legfiatalabb korosztályával indult, akiket a tizenévesek csoportja követett, majd a Búzavirág citeracsoport előadásának tapsolhatott a népes közönség. Az idei Gyöngykoszorúról sem hiányoztak a holtmarosiak, marosfelfaluiak, magyaróiak, tiszteletüket tették a marossárpataki, körtvélyfáji, beresztelki hagyományőrzők, jelen voltak a mezőmadarasi, mezőbándi, nyárádszeredai, nyárádszentbenedeki táncosok is. Nagy tapsot kapott a marosvásárhelyi Napsugár táncegyüttes és a Cinige zenekar, valamint a kecskeméti néptánccsoport. A műsorvezető idén is a tánchagyományok kiváló ismerője és művelője Fazakas János (Fazi) volt, aki a csoportok felvezetése, bemutatása mellett, remek humorával szerzett kellemes perceket a közönségnek. Közben a kultúrotthon udvarán nótakedvelő csoportok énekeltek, szinte szünet nélkül, a találkozóra érkezett zenészek kíséretében. A színpadi táncmaraton a balánbányai Ördögborda fellépésével zárult az esti órákban, de a rendezvény táncházzal folytatódott hajnalig.

Mára tisztább lett

A Maros Művészegyüttes volt művészeti vezetőjét, Füzesi Albertet arra kértük, hogy a kezdetekről szóljon. Elmondta, a Gyöngykoszorú mozgalom kitalálója, megálmodója Szabó György Pál volt, aki először Nyárádszeredában szervezett néptánctalálkozót, majd látva ennek sikerességét elhatározta, hogy más tájegységeken is megpróbálja összehozni a hagyományőrző rendezvényt. „Az egykori EMKE-elnök először Lukácsy Szilamér erdőcsinádi tiszteletest kereste meg, aztán hozzám fordultak segítségért. Végigmentünk a Maros völgyén, majd a Nyárád mentén és a Mezőségen, felkutatva a működő hagyományőrző tánccsoportokat.

Azokban az időkben még minden csoport a saját táncát járta, nem használt betanított koreográfiát. A kilencvenes években csodálatos volt a népi viseletek bemutatása, a nagyszerű tudású népi zenekarok vetélkedése. A tánctalálkozó idején hangyabolyhoz hasonlított Erdőcsinád” – emlékezett vissza Füzesi Albert, aki szerint manapság már ritka az olyan alkalom, amikor az idősebb korosztály is feláll táncolni. „Az öreg táncosok helyét átvették a kultúrház és az iskola csoportjai. Mára a tánc tisztább lett, de elveszítette spontaneitását, a találkozókra kevés csoport hozza saját táncát. Magasabb szintre jutott a színvonal, a lényeg átmentődött, ezért fontos, hogy a régi élményekből építkezzünk most” – mondta a 2012-ban Harangozó Gyula-díjjal kitüntetett, táncos berkekben igencsak népszerű Füzi.

A 21. Erdőcsinádi Gyöngykoszorú népzene- és néptánctalálkozó szervezői az Erdőcsinádi Református Egyházközség presbitériuma, a Marosszék Kulturális Egyesület, valamint az EMKE Maros megyei szervezete voltak.